Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)

1999-09-24 / 36. szám

Budapesten is nukleáris biztonsággal, nukleáris baleset-elhárítással, és a sugár­­védelemmel foglalkozom, mint a paksi atomerőműben, csak itt más szempontból közelítem meg ezeket a területeket. Az atomerőmű hatósági felügye­letét pedig az Országos Atom­energia Hivatal körében műkö­dő Nukleáris Biztonsági Igaz­gatóság látja el. Tehát számos szállal kötődöm Pakshoz a to­vábbiakban is - mondotta dr. Rónaky József, amikor arról kérdeztük: mi a feladata új munkahelyén? A fizikus-szakember koráb­ban az atomerőmű balesetelhá­rítási vezetője volt, és a közel­múltban nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök az Or­szágos Atomenergia Hivatal főigazgatójává.- Milyen tervei vannak?- Mindössze két hét telt el azóta, hogy hivatalomba kerül­tem, és még az elején vagyok teendőimnek. Rövid távon azt tartom a legfontosabbnak, Paksi Hírnök Mb. ügyvezető-főszerkesztő: Czinege Mária A szerkesztőség címe: Paks, Dózsa György út 51-53. Pf. 20. Telefon: 75/421-378 Telefax: 75/313-522 E-mail: hirnok@mail.matav.hu Kiadó: Paksi Hírnök Lapkiadó Közösségi Szolgáltató Kht. Felelős kiadó: a társaság ügyvezetője Nyomdai munkálatok: Dunacenter Kft. HU ISSN 0865-560X hogy a hivatal életében ne okozzon törést az igazgatóvál­tás. Úgy gondolom, már sike­rült felvennem az itteni mun­katempót. Ennek a jelentősége az, hogy folyamatban levő ügyeket kell intéznem. Ezen kívül szeretném, ha a hivatal és az OAH munkáját felügyelő miniszter között jó lenne az együttműködés.-A paksi atomerőművel hogyan tovább?- Vannak ötleteim, de eze­ket most egyeztetem a hivatal elképzeléseivel. Kollégáimmal együtt szeretném kialakítani a hivatal működésének stratégiai tervét.- Munkája most már Budapest­hez köti. Ez azt jelenti, hogy buda­pesti lakos lesz? A közelmúltban lemondott képviselői mandátumá­ról is...-A képviselői poszt és a je­lenlegi munkám a törvények szerint összeférhetetlen és idő­ben is összeegyezhetetlen. Bu­dapestet egyébként nem na­gyon szeretem. Pécs a szülőhe­lyem, ott él édesanyám és a rokonságom is. Mégis, büszkén vallom magam paksinak, an­nak ellenére, hogy itt „gyütt­­mentnek” számítok. Én a szí­vemben paksi vagyok. Buda­pestről Paksra haza jövök, itt lakik a családom, itt van a la­kásom és a kutyáim is.- Kilenc évig volt városunkban önkormányzati képviselő. Vajon milyen elképzelései voltak a kezde­tek kezdetén?- Senki nem tudta akkor, hogy mire vállalkozik. A taná­csi rendszer egyik napról a má­sikra megszűnt. Úgy éreztem, ha részese lehetek annak a nagy változásnak, ami 1989- ben kezdődött és a választó­­polgárok megtiszteltek azzal, hogy megválasztottak, meg is kell dolgoznom érte. A célok csak menetközben alakultak ki. Büszke vagyok arra, hogy képviselőtársaimmal együtt, sok kudarc és siker közepette ugyan, de kialakítottuk Pakson egy jól működő önkormányzat működési kereteit.- Mit tart a képviselői tevékeny­sége legnehezebb döntésének?- Számos nehéz döntést hoz­tunk. Az egyik legnehezebb épp a közelmúltban született. Ez ta­karékossági programként ismert a paksi lakosság előtt. Én azon­ban inkább így nevezném: a pak­si intézmények működésének felülvizsgálata és átalakítása an­nak érdekében, hogy a város erő­forrásai tényleg oda kerüljenek, ahol szükség van rájuk. Bár sok paksi lakos nem tudja - sok könnyel járt a meghozatala. Ha azonban nem tesszük meg, a működési költségek „elszívják” a forrásokat a város fejlesztésétől. A fejlődés ára ez.- Mennyi idő jut a pihenésre, mivel tölti a szabadidejét?- Nagyon kevés. Még na­gyon új a feladat. Egyébként szabadidőmben sem szoktam unatkozni. Nagyon kevesen tudják rólam, hogy mennyire szeretek kertészkedni, többek között szőlőt metszeni vagy füvet nyírni, és sétálgatni. (Emese) Reschi-rovat Fő a fejünk: ma mitegyünk? A manapság már elterjedt látvá­nyos szüreti felvonulást, bált, mu­latságot többnyire századunk első fele óta szokták tartani. Előzmé­nyeivel a 18.-19. században törté­nelmi, minőségi borvidékeinken találkozhatunk, két formában is. Mivel ezeken a tájakon volt kifize­tődő, itt folyt jelentős uradalmi szőlőtermelés, az uradalmi szőlő­munkások ünnepelték itt a szőlő­­szedés utolsó napját, tájanként meglehetősen egyöntetűen. A munka végeztével favázra ag­gatott fürtökből szüreti koszorút, máskor gúlát készítettek, és testü­letileg a gazda házához vonulva, azt neki vagy képviselőjének átad­ták. Ünnepélyes rigmusokban elso­rolták a vincellér emberségét, fu­karságát, és végül maguk is kaptak apró ajándékokat. Este a gazda házába birkapör­­költös vacsorára és táncmulatságra hívták a szüretelőket. A hagyományokat feleleveníten­dő e hét végén Pakson is megren­dezik a régi idők utcai szüreti fel­vonulását, és a szüreti bált a maga korszerűbb változatában. Hogy mégis némi eredetiséget csempészhessünk a szüreti vigas­ság hangulatába, az alábbiakban leírt, jellegzetesen Tolna megyei ízőrző ételreceptet ajánljuk figyel­mükbe. Illatos, boros sonkás csirke: Hozzávalók:- 1,2 kg-os csirke- 20 dkg főtt-füstölt sonka- 5 dkg liszt- 3-4 evőkanál paradicsompüré- 2 dl fehérbor- 2 dl tejföl- 8 dkg reszelt sajt- 1 fej vöröshagyma- 2-3 evőkanál olaj- 1 mokkáskanál tört bazsalikom- só A csirkét feldaraboljuk, megsóz­zuk, lisztbe forgatjuk és kevés for­ró olajban pirosra sütjük. A csirke­darabokat tűzálló tálban sorba rakjuk. A sütésből visszamaradt olajban megpirítjuk a finomra vá­gott hagymát, hozzáadjuk a para­dicsompürét, sóval, bazsalikommal ízesítjük, majd a bortál felenged­jük és felforraljuk. A mártást a csirkére öntjük és alufóliával leta­karva a sütőben puhára pároljuk. A tejfölbe belekeverjük a reszelt sajtot és az apróra vagdalt sonkát, majd a csirkére öntjük, és jól átfor­raljuk. A szüreti ételek után, következő írásunkban az őszi évad ételspecia­litásaiból adunk ízelítőt, a jól is­mert lecsó és annak különféle vál­tozatait mutatjuk be. Ez a kupon 10% kedvezményre jogosT* Y/ a RESCHMAYER Élelmiszer Kisáruház­­ban 2000.- Ft feletti vásárlás esetén. A kupon egyszeri vásárláskor használható fel. Jó napot, mi újság? Rónaky József

Next

/
Thumbnails
Contents