Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)

1999-09-17 / 35. szám

WWW. PAKS.INFO.HU/HÍRNOK PAKSI HÍRNÖK tennéózet patib paunaja Csipkebogyó A csipkebogyótermés köztudottan magas C- vitamin tartalmú, de a hús­részében más egyéb vízben oldódó vitaminok is vannak. A rózsák tüskés vesszőjű, 0,5-3 m magas cserjék. A szórtan álló, páratlanul szár­nyalt, csupasz vagy szőrös, illetve mirigytelen vagy miri­gyes levelek nyelére a pálha kétoldalt ráforrt. Virága kel­lemes illatú, szabadszirmú, sok porzójú és termőjű. A szirom fehér, rózsaszín, bí­bor színárnyalatú lehet. Az alsó állású magházból sző­rös, fásodott falú aszmagter­­mések csopőrtja fejlődik az elhúsosodó vacokserlegben, azaz a csipkebogyó áltermé­sén belül. A virágok magáno­sán vagy bogas virágzatok­ban fejlődnek. A vadon termő csipkebo­gyó termése kocsány nélkül, éretten keményen és piros színnel gyűjthető. A fagyott, dér csípte termések húsa megpuhul, kenődik, és drog­előállításra (gyógynövény­kivonat) alkalmatlan. Az éretlen és fekete színű álter­mések minőséghibásak, ér­téktelenek. A frissen szedett termés nem tárolható huza­mosabb ideig sem zsákok­ban, sem halmokban, mert rövid idő alatt bemelegszik. Ezért vékonyan teríteni, ter­mészetes vagy mesterséges úton szárítani kell. A friss termésből készíthető csipke­hús, hiszen ez a legértéke­sebb drog. A kettévágott, ki­magozott áltermések 80-90 Celsius fokon megszárítha­tók, az eredeti C-vitamin megőrzése mellett. Az egész­ben hagyott terméseket vi­szont nem lehet megszáríta­ni C-vitamin-veszteség nél­kül, mert a termésfalon ke­resztül lassú a víztartalom elpárolgása és a terméshús­ban lévő nedvesség elősegíti a C-vitamin bomlását. A csipkebogyó húsa első­sorban gyógytea-alapanyag. Közismertek a termésből ké­szült szörpök és borok is. Az utóbbi időben azonban megnövekedett az érdeklő­dés a friss, mélyhűtött csip­kebogyó iránt. Karotinoidok­­ban is gazdag a belőle ké­szült dzsem, emiatt fogyasz­tása különösen egészséges. Seregély Erzsébet Gondolatok a lovakról MiAI CIKKÜNKBEN FOLY­­Ltatjuk a versenyszám­ok bemutatását. Kezdjük mindjárt a lovastusával! A military (lovastusa) a hu­szárlovak sokoldalú alkalmas­­sági vizsgáiból kifejlődött ver­senyszám. Ekkor még a fő jel­szó a „legrövidebb út”, volt. Mivel nagyon sok ló ment tönkre a nagy igénybevételtől,1 így a versenyszabályokat meg­változtatták. A feladatok ne­hézsége és látványossága miatt napjainkban is nagy. népszerű­ségnek örvend a sportág. Ló­nak és lovasnak díjlovaglás­ban, terepen és ugrásban kell bizonyítani képességeit. Míg a múlt században öt, napjaink­ban már csak háromnaposak a rnilitary-versenyek. A lóval szembeni követelményeknek az összetettség miatt elég ne­héz megfelelni. A nagytestű ló kevésbé ügyes, az angol telivér túl érzékeny, a kis lovak vág­tája nem megfelelő a terepaka­dályoknál. Tehát azok a lovak felelnek meg igazán, melyek 165-169 cm magasak, telivér­­hányaduk magas (magas fél­vér), végtagjaik erősek, széles mellkasúak. Bátornak, szívós­nak és élénk vérmérsékletű­nek, de engedelmesnek kell lenniük a lovaknak, s nem le­hetnek fiatalabbak hat évnél. A fogathajtás napjainkban virágkorát éli. Hazánkban már többször rendeztek fogathajtó­világbajnokságot és világbaj­nokokkal is büszkélkedhe­tünk. Elég az idei kecskeméti világbajnokságra gondolni, ahol a Lázár-fivérek henge­reltek. Még a régmúlt időkből is, mikor az első „fogatok" a mai szánhoz hasonló földön csúszó tákolmányok voltak, maradtak fenn emlékek. A kerék feltalá­lásával aztán megjelentek a ló vontatta kocsik a harcmezőn. Ezeket viszont még csak az egyenletes terepen lehetett használni. Európa északi és ugati részén csak a rómaiak útépítései után indult el a ko­­csikázás. A fejlődés lendületét az automobil elterjedése és a yaipt'j megjelenése törte meg. A második világháború után kezdett a kocsisport ismét fej­lődni. 1971-ben Európa­­bajnokságot is rendeztek Bu­dapesten. A következő évben már a világbajnokság megren­dezése hozta lázba a maratonhajtás szerelmeseit. Ma egy nemzetközi verseny háromnapos, ahol a maratonhajtás, a díjhajtás és az akadályhajtás szerepel a feladatok közt. Természetesen pontozzák a fogat küllemét, a lovak „ápoltságát” és a fogat­hajtó öltözékét is. Fogathúzásra elvileg bárme­lyik típusú ló képezhető, de elsősorban a higgadt vérmér­sékletű, jó természetű lovak alkalmasak fogatolásra. Több lóból álló fogat elé a szín és a magasság szerint válogatják össze a lovakat. A helyi és megyei kezde­ményezések eredménye­ként Pakson és Tolna megyé­ben is nagy sikere van a fogat­hajtásnak. Scheffer István Lovas- és Állattenyésztési Szakbolt (Paks, Piactér) Villamos Napok szeptember 18-án A szabadtéri színpad műsora 9.00 Pierot Báb-Mazsorett Egyesület Mazsorett bemutatója 9.15 A műsorvezető bemutatkozása 9.20 Megnyitó - köszöntő 9.30 Sportversenyek, vetélkedők kezdete 10.10 Nagydorogi Búzavirág Néptáncegyüttes műsora 10.40 Bóbita Bábszínház gyermekelőadása: Tótágas, avagy bolondmesék 11.40 Tűzvirág táncegyüttes exkluzív műsora 12.15 Jó ebédhez szól a nóta! Kovács Appolónia és Tárnái Kiss László magyar nótákat énekel 13.00 Az igazgatóságok közötti vetélke­dők eredményhirdetése 14.00 Hol van az a nyár?­­Operettegyveleg Oszvald Marika és Csere László előadásában 15.00 Jókedv és nevetés Boncz Géza és Nádas György humoristákkal 15.45 A Koktél táncegyüttes szalontáncokat mutat be 16.20 A Bon-Bon együttes műsora 17.00 Antal Imre és Nyertes Zsuzsa 18.45 Sztárvendég: Demjén Ferenc 18.30 Szünet (átszerelés, hangosítás) 20.00 Villamos-Show az ASE Sportcsarnokban 22.00 Villamosbál — a Swing együttes zenéjére 24.00 Tűzijáték

Next

/
Thumbnails
Contents