Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)

1999-09-17 / 35. szám

WWW. PAKS. INFO. Hü/HÍRNÖK „Csak a tanulás révén lehet előrébb jutni” Sok-sok szállal kötődik Tolnához és Szekszárdhoz, mégis egy kicsit Paks vonzáskörzeté­hez is tartozik az a település, amely a községek között a legnagyobb ezen a területen. Fadd-Domboriról beszélek, arról a nagyközségről, amely jól sáfárkodik kitűnő adottsá­gaival. Tízezrek keresik fel évente, hogy kikapcsolódhassanak az egész éves stressz nyomása alól. A BESZÉLGETÉS RENDHA- gyó keretek között zajlott le. Nem csak a polgármester, Kocsner Antal (és persze kolléga­nőm) volt jelen a bemutatkozás­nál, hanem Hirmann Béla is, aki a község legavatottabb ismerői közé tartozik. Ok ketten álltak tehát a Paksi Hírnök rendelkezé­sére. A válaszadó személyét a követhetőség végett nem jelölöm meg. A lakosságunk száma Domborival együtt négyezer­négyszázhatvan. Ebből Dombodban körülbelül kétszá­zan laknak. Ok még nem része­sülnek a gáz nyújtotta előnyök­ből, de 2000 telére már be lesz vezetve oda is. Faddon a gázhá­lózatra való rákötés aránya het­­ven-nyolcvan százalékos. A kör­nyék kisebb települései közül azonban mi rendelkezünk egye­dül csatornázottsággal. Ezt a lé­pést mindenképpen meg kellett tennünk a turizmus érdekében. Jelen pillanatban Fadd hetven, Dombori és a Volent-öböl száz százaléka csatornázott. Szilárd burkolatú minden utunk, szinte mindenhol van telefon. Mindezt egy német turista természetesen elvárja. A vendégforgalom vi­szont csak akkor lendült fel iga­zán, mikor beforgatták az atom­erőmű melegvizes csatornájának vizét a faddi holtágba. Ezáltal rendeződött az élővilág helyzete s azóta már fürödni is szabad. A folyamatos frissvíz­­utánpódásnak köszönhető, hogy a holtágak közül csak itt lehet fürödni. Ennek szavatolására he­tente vizsgálják a szakemberek a víz minőségét májustól szeptem­berig. Már ebből is kitűnik, jelen­tős tényező nálunk a turizmus, de ezt nem csak a Dunának kö­szönhetjük, hanem annak a cso­dálatos tájnak is, amely körül­vesz bennünket. Lehetőség nyílik a vadászatra is. A mesterségesen telepített állományból évente több ezer fácánt és vadkacsát terítenek le, amelyekért darabon­ként harminc-harminc márkát kapunk, míg egy kilőtt őzbakért félmillió forintot. Nálunk még sohasem fordult elő orvvadászat, a vadászkísérőink megbízhatóak, lelkiismeretesek. Virágzik nálunk a konferenciaturizmus is, két­­háromszáz fős üléseket tudunk tartani. Ezenkívül képzőművé­szeti tábort (idén fafaragót) szer­vezünk, karitatív szervezeteknek adunk helyet, például a mozgás­­korlátozottaknak vagy a vakok­nak- és gyengénlátóknak. Nem­zetközi hitgyülekezed találkozó­kat szintén rendez a község. Nyugat-európai és dél-amerikai vendégek is jártak már Faddon ezen rendezvény keretében. Egy­re inkább kitolódik a vendéglátá­si időszak, hiszen az elő- és az utószezon mind mozgalmasabb. Domboriba mindenképpen be kell vezetnünk a gázt, hiszen a fűtési lehetőség alapfeltétel a va­dászok vendéglátásában. Ko­moly perspektívát jelent a komp­kikötő melletti hajóállomás, hi­szen a német turista akár jachttal is jöhet hozzánk. Közraktár és uszályrakodó egyaránt a fuvaro­zók rendelkezésére áll. Ez utóbbi Közép-Európa egyik legmoder­nebbje. Gyerekcipőben jár még nálunk ugyanakkor a falusi turiz­mus, s bár Dombori többtízezres idegenforgalmat bonyolít le, mégis szeretnénk, ha a faddiak is belevágnának a vendégfogadás­ba.-Milyen sportesemények vannak Faddon? Márciusban focifarsangot ren­dez a község, melynek fővédnö­ke Puskás Öcsi. Tavasszal vendé­günk volt Hidegkúti és Buzánszky is. Van sportcsarno­kunk, amelyben télen labdarú­gó-bajnokságot szerveznek leg­alább tizenkét együttes részvéte­lével. Focistáink a megye három­ban rúgják a bőrt, míg kézilabdá­­saink a másodosztályban szere­pelnek. A leghíresebbek a karaté­­sok, Bertha Mónika és társai vi­lághírűek. Ezenkívül működik nálunk kettesfogathajtó klub és horgászegyesület is.- Úgy tudom, növelni kívánják a csatornázottságot. így igaz. Dunaszent­­györggyel és Gerjennel közösen pályázunk támogatásra. Akár­csak Gerjen, mi is veszélyezte­tett vízbázisú területen élünk, Szentgyörgyöt meg majd vala­hogy bevisszük a hátunkon. Szeretnénk elérni a száz száza­­lékos csatornázottságot Faddon. A szennyvíztisztítás Tolnán megoldott, hiszen ezer­­háromszáz köbméter/órás sza­bad kapacitás áll rendelkezés­re. A beruházás harminc száza­lékát kell önerőből fedezni. Terveink szerint jövőre kez­dődnének az építkezések.- Milyen intézményeket tart fenn az önkormányzat? Van alsó-, felső- és kisegítő tagozatunk összesen ötszáz ta­nulóval. Huszonkét számítógé­pet szereztünk be diákjaink számára. Ez is hozzájárul ah­hoz, hogy a település költség­­vetésének felét az oktatásra kell fordítani, de örömmel tesszük, hiszen csak a tanulás révén lehet előrébb jutni. Mű­ködtetünk óvodát is. A nyolc csoportban százhatvan­­százhetven gyerekkel foglal­koznak. Két felnőtt háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos dolgozik Faddon. Nevelőott­hon is helyet kapott Faddon, ahol hatvan állami gondozott él. Mikor elérik a tizennyolca­dik életévüket, szobát kapnak annak a két háznak az egyiké­ben, amelyet az otthonnal együtt szintén a Tolna Megyei Önkormányzat tart fenn. Mára már megbarátkozott a nevelő­­otthonnal a faddi lakosság, sőt már örökbe fogadás is történt. Településünkön 1996 óta tevékenykedik a polgár­őrség, amelynek költségeihez félmillió forinttal járul hozzá az önkormányzat. Amióta saját autóikkal ők is járőröznek, je­lentősen visszaesett a bűnözés. Vöröss Endre

Next

/
Thumbnails
Contents