Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)

1999-09-10 / 34. szám

www.paks.info.hu/hirnok NB III. Dráva-csoport Nincs ballábasunk és szerencsénk PSE-Pécsi Postás 0-2 (0-1) V ENDÉGFÖLÉNNYEL kezdődött a mérkőzés, amit jelez az első tíz percben elvégzett négy szöglet is. A mi­eink nem lépték át érdemben a felező vonalat az első fertály­órában, úgy tűnt, mintha fél­nének a látogatóktól. Aztán visszaálltak a pécsiek, és meg­próbáltak kontrázni. A szerzett labdákkal Kolmannt vagy Sterilt keresték. A kontrák mellett a szögletek is állandó veszélyt jelentettek Pokorni kapujára, aki nem lépett ki a beívelések­re. A huszonötödik percben vezetést szerzett a zöld­fehérben játszó Postás. Kiszely lefutott a tizenhatos bal olda­lán az alapvonalig, onnan cen­terezett, s a szorongatott hely­zetben lévő IColmann öt méter­ről bepasszolta a lasztit a ka­punkba. Ezt követően észhez tért a társaság, Prantner kétszer is középre adta a bőrt, ám előbb Kínálnék volt magas a beívelés, majd Farsang csúszta­tott a bal kapufa mellé. Ezek mel­lett ugyanakkor szembeötlő volt, hogy az egyéb­ként kitűnő kon­diban lévő paksi­ak mennyire nem vállalkoz­nak, egymásra várnak, nem fut­nak lyukra. A szünet után továbbra is hiányzott az átütőerő az együttesből, ami nagymérték­ben köszönhető a csapat félol­­dalúságának. Akartak a mie­ink, beszorították az ellenfelet, ám azokat a kis helyzetféléket is elhibázták, ami kialakult Hoiváth ketrecénél. Kimaradt két kecsegtető Taba­­szabadrúgás is, pedig a huszon­két méterről kapura küldött lövések egyike csak kévésén múlott. Ugyanő próbálkozott kamatoztatni lövőerejét, akkor is huszonnyolcról rásuhintotta a játékszert, keményen meg­tornáztatván ezzel az ellenfél portását. A félidő derekán is­mét jött a kontra, melynek vé­gén IColmann lövését tenye­­relte szögletre Pokorni. Nem úgy két perc múlva, mikor egy viszonylag ártalmatlan beadást kiejtett, érkezett Hegedűs, s a teljesen üres kapuval szemben nyolc méterről eldöntötte a három pont sorsát. Az ideális felépítésű kapus most már so­rozatban kapja a leventególo­kat, ami sajnos ugyancsak azt mutatja, ez a poszt is „lyukas” a PSE-ben. Összegzésképpen: harma­dik hazai meccsét is elbukta a Paksi SE. Nincs mit szépí­teni a dolgon, ezzel a játé­kosállománnyal felállt véde­lem ellen ennyit tud nyújta­ni a gárda. Bizonytalan a védőjáték /ásd kapus poszt) és ötlettelen a támadójáték, mert nincs a csapatban olyan ballábas labdarúgó, akire a balszélt rá lehetne nyugodt szívvel bízni. U zek a legégetőbb prób­ál—i lémái a jelenlegi le­génységnek. Ezek nélkül eredményesebb játék nehe­zen képzelhető el. A kockásmezesek itt is segítették egymást Haaz Ferenc: Az első húsz-harminc percben ez a társaság teljesen be volt rézéivé. A ntajré talán az eddigi eredménytelenségnek tudható be, ám ez nem magyarázat. Azt mondtam a fiúknak, hogy éreztessük a pécsiekkel, idegenben játszanak. Erre elbújtak, nem vállalkoztak, s ezt a hozzáállást megérezte az ellenfél is. Megint rohanhattunk az eredmény után, ami persze feküdt a Postásnak, amely csapat jól megszállta a területet. Jött megint az ívelgetés, ami a tanácstalanság jele. Egyszerűen nem tudunk felállt védelem ellen játszani. Rónai István Egy nagyon jó csapatot vertünk meg. üíttam őket Dombóváron is futballozni, ahol a második félidőben nagyon tudatosan tették a dol­gukat. Ma nem tudták megismételni azt a jó pro­dukciót, ami a mi játékunk dicsérete is. Az első félidő kétharmad részében kézben tartottuk a meccset, utána volt csak komolyabb lehetősége a l’aksnak. A szünetet követően mi tudatosan visz­­szahúzódtunk, és megpróbáltunk kontrára játsza­ni, hiszen kockáztatnia ellenfelünknek kellett. Ez a felfogás meg is hozta a gyümölcsét. Értékelés PVSK - ASE4-2 (1-2) Patkós István: Az első félidőben jól, szervezetten és eredménye­sen játszott a csapat. Jobb hely­zetkihasználással akár nagyobb arányban is vezethettünk volna. A második játékrészben aztán teljesen érthetetlenül visszaállt a gárda, úgy gondolták a fiúk, megvan a meccs. Egy hiteha­­gyott, akaratgyenge társaság fu­tott ki a pályára, a védelmünk átjáróház volt, aminek köszön­hetően három gólt kaptunk. Mindhármat hatalmas helyezke­­dési hiba előzte meg. A Dorog elleni mérkőzésen is­mét győzelmi kényszerrel lé­pünk pályára, ennek megfelelő­en támadó szellemben fogunk játszani. Két csatárral vesszük fel a küzdelmet a vasárnapi találko­zón. Volár továbbra is sérült, el­tiltottunk nincs. Ugyanaz a keret áll rendelkezésemre, mint Pé­csett. -ve-PAKSI HÍRNÖK Halászlében végezték Idén is nagy sikerrel rendezte meg Családi Napját az Atomerőmű horgászegyesülete. A már hagyományos rendezvényen közel háromszázan vettek részt. A CSALÁDI NAP FÓ attrakciója természete­sen idén is a több korosz­tályban megrendezett hor­gászverseny volt. A verseny­­horgászok és hobbihorgá­szok külön kategóriában mérkőztek egymással a szponzorok által felajánlott értékes díjakért. A kora reg­gel már a vízparton találta a versenyzőket, akik Moby Dicket is megpróbálták partra emelni, de a hirtelen bekövetkezett időjárás­változás miatt a várt nagy kapások elmaradtak - a szá­kokban csak néhány sneci mocorgott. Egyedül Lacza Zoltánnak kedvezett a sze­rencse, a fiatalember egy majd’ hétkilós amúrt kapott horogra, így fölényesen nyerte a férfiak versenyét, egyúttal elnyerve a legna­gyobb halat fogó horgász­nak járó különdíjat is. A verseny legfurcsább külön­­díját Várszegi Ernő nyerte, ő szabad kézzel, „röptében” kapott el egy balint. Amíg a szigorú bírák elkészítették a végső sorrendet, a résztvevők megrohamozták a négy bog­rácsban rotyogó halászlevet, így a százötven kiló pontyból készült ebéd percek alatt el­fogyott. Sokan életük legna­gyobb halászlevének nevez­ték a szombati ebédet. gutái

Next

/
Thumbnails
Contents