Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-08-13 / 30. szám
PAKSI HÍRNÖK www.paks.info.hu/hirnok a Rock, jazz, funky a téren ISMÉT LESZ Térzene a Városi Művelődési Központ (VMK) előtti téren. A zenés programsorozat soron következő - immár harmadik - rendezvényére augusztus 14-én szombaton délután fél hat és éjfél között kerül sor. Ezen a nyári estén a Paks környéki amatőr rockbandák: azaz a györkönyi My-Rock, a dunaföldvári Nylon Balett, és a tolnai Esőbeállók mellett a dzsesszt játszó paksi Yellowfever együttes is látható és hallható lesz a VMK előtti téren. A funky rajongóinak ígér kellemes hétvégi szórakozási lehetőséget a budapesti Palagi Major formáció. Ez az együttes színpadi showműsorral is szórakoztatja majd az érdeklődők sokaságát. A rendezvény ingyenes. Ez alkalommal is lehetőség nyílik a táncra. A sátraknál pedig üdítővel, sörrel várják a vendégeket. A zenés nyári rendezvényt a Paksi Önkormányzat oktatási-, kulturális- és sportbizottsága támogatásával a Paksi Iskolapolgárokért Kerekasztal Városi Diákönkormányzatok Egyesülete (P1PA-VDÖK) szervezi. BE Élménydús erdélyi út PA Rt. és az ESZI kultúratámogató tevékenységének köszönhetően a Petőfi Sándor halálának 150. évfordulója alkalmából még áprilisban megrendezett „Szabadság, szerelem...” című vers- és prózamondó verseny első hat helyezettje július 29 - augusztus 2. között erdélyi kiránduláson vett részt. Július 31-én részesei voltak a tragikus kimenetelű segesvári ütközet helyszínén, azaz Fehéregyházán tartott nagyszabású történelmi-irodalmi emlékünnepségnek is. Köztudott, hogy itt esett el Bem segédtisztje, a szabadságharc költője, Petőfi Sándor. A neves magyar költő tiszteletére felállított - Kiskunfélegyházán készített - szobor leleplezésén és múzeum megnyitó ünnepélyén is jelen voltak. Az ünnepségen részt vettek az erdélyi püspökök, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Martonyi János külügyminiszter is - mondta Gyöngyösi Olga, a gyerekek kísérő tanára, akit a kirándulás programjairól kérdeztünk. Az erdélyi utazás során ellátogattak Nagyszalontára, az Arany János Emlékmúzeumba, Nagyváradon jártak a Püspöki Palotában és Ady Endre írásában is emlegetett híres Kanonok soron is. Marosvásárhelyen a Kultúrpalota mellett elsétáltak a Várba, a világhírű magyar matematikusok, a Bólyaiak sírjához és jártak a Teleki- Tékában is. Farkaslakán Tamási Áron sírjánál kegyelettel adóztak, és megtekintették a fazekas termékeiről világszerte ismert Korondot is. Szovátán, a sós vizű Medve-tóban történő fürdőzés, majd egy tó közepén található étteremben a fantasztikus pisztrángos ebéd a rekkenő hőségben üdítően hatott. BE Gondolatoka lovakról Ezzel a címmel indítunk új sorozatot, mely betekintést ad a ló és a lovasélet világába, információkat kaphatunk a helyi kezdeményezésekről, lehetőségekről, és a ló bértartásáról. KEVÉS HELY van még Európában, ahol olyan szabadon lovagolhat, kocsizhat a vendég, mint Magyarországon. A gazdag kínálatból mindenki megtalálja a számára vonzó programatji^J^yen az lovastuldássáI"*^rendelkíező sportlovas, hobbilovas', ayagy a lóért csak messziről, látvány ként rajongó lókedvelő. Városunkban is egyre több lehetőség nyíliklovagUsra.iko-ss csikázásra, adc^khiértartására, amiről a\k'ésőbbiekben részletesen is szólunk. Az ember és a ló kapcsolata az utolsó jégkorszakig nyúlik vissza, ahol is az emberiség történelme szorosan összefonódott a lovak tartásának, tenyésztésének a történetével. Egy, a lovak történetével foglalkozó kutató, Wemer szerint a mai ló mintegy 50 millió évvel ezelőtt élt őse rókanagyságú, alig emlékeztetne valakit a mai leszármazottjára. Ezek az apró ősök gyámoltalan növényevők voltak. Aztán a környezet megváltozásával a ló is hatalmas változáson ment át. Majd az evolúció egy későbbi korszakában az altkor még létező szárazföldi „hidakon” elhagyták Eszak- Amerikát, és lassan meghódították a többi földrészt is. Az őslovak északra vándorló csoportjából fejlődött ki az őspóni, a mintegy 125 cm-es magasságával. A déli területeken pedig a kosfejű ló, és az őstelivér fejlődött ki. A kosfejű ló megtekinthető a mai hátas és ugró ló ősének. Marmagasságuk elérte a 170-180 cm-t. Ezt az elméletet Speed és Ebhardt állította fel, melyet napjainkban sokan kétségbe vonnak. Az új kutatás szerint a mai lovak ősei a még előforduló tarpán, és az egyetlen ma is- élő vadlófajta, a Przewalski-ló lehetett. Az első régészeti leletek, melyek a ló háziasítására utalnak, Ukrajnából származnak i.e. 4000-ből. Ekkor Kínában is elkezdődött a Przewalski-ló háziasítása. Sajnos nagyon kevés nyom maradt fenn, de mivel a kutatások csak a múlt században kezdődtek el, így valószínű hogy még újabb leletek kerülnek.napvilágra. A ló ábrázolása a barlangraj/.okon már látható, mdyből lehet4 keletkeztetni a tjistihéretelge, éslfelépítésre. Az emberek á lovat először a húsáért^ bőréért vadászták, majd teherhordóként és igavonóként hasznosították. Harci szekerek húzására i.e. 2000-ben, hátaslóként pedig i.e. 1200-ban használták bizonyíthatóan a lovat. A hátasló és a kocsit húzó ló megjelenésével lehetővé vált a távolság meghódítása. Kétezer éven át voltak a lovak háborúkban és békében az ember legfőbb segítői egészen korunkig, amikor a mind nagyobb gépesítés kiváltotta a természetes erőt. A gépek és az autók azonban nem szoríthatják ki a lovat az ember szívéből. Bizonyíték erre a lovasok egyre nagyobb tábora, akik a szabadidejüket a négylábú hátasok társaságában kívánják eltölteni. A ló és az ember történetének, kapcsolatának új korszaka kezdődött. A következő részben a mai lóuJLfajták kialakulásával folytatjuk, de a későbbiekben olvashatnak a lóról, mint haszonállatról, a ló szerepéről a háborúkban, a hazai és külföldi lófajtákról, Széchenyi szerepéről a magyar lótenyésztésben, valamint a pánikról a sport és hobbi-lovakról, a lovaglásról a lovak tartásáról, bértartásról és annak előnyeiről, és nem utolsó sorban a helyi lehetőségekről, majd pedig befejezésképpen a lovasturizmusról. Scheffer István Lovas és Állattenyésztési Szakbolt (Paks, Piactér)
