Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-07-09 / 28-29. szám
www.paks.info.hu/hirnok VI. Országos Alapellátási Konferencia húsz évre visszamenőleg statisztikákat készítettek a szakemberek. Ezekből kiderült, hogy a nők körében a legtöbb halálesetet az emlőrák okozza. Négy évvel ezelőtt 2239 nő életét követelte e szörnyű kór.A felmérés egy becsült adata azt is megmutatja, hogy a halálozási arány akár 25%-kal is javulhatna, ha a hölgyek rendszeresen vetnék alá magukat a mammográfiai vizsgálatnak. Sok nő életébe került a petefészek- (672), a méhnyak(545) és a méhtestrák is (373) 1995 Magyarországán. Tolna megyei volt 1991 és ’95 között az ezen betegségekben elhunytak 1.1 %-a. Lívia elmondta még, hogy Pakson „csak” a méhnyakrákban meghaló nők száma magasabb, mint a tolna megyei átlag. Méhtest- illetve petefészekrákban elhalálozó pácienst 94-95- ben nem regisztráltak városunkban. Összességében megállapítható, hogy csekély eltérés van a helyi és a megyei halálozási szint között, az atomerőmű közelsége tehát nem ront semennyit a helyzeten. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a 17-18 éves nőknek csak a fele volt már szűrésen, egynegyedük pedig úgy véli: csak panasz esetén kell orvoshoz fordulni. Sajnos az iskolában sokszor semmiféle felvilágosítás nem történik, a lányok nem ismerik meg a veszélyeket. Talán ennek is „köszönhető”, hogy a nagykorúak szűréslátogatási aránya is csupán 56%! A megkérdezettek 74%-a szerint az egyedüli megelőzési módszer a rákszűrés. Ezek a riasztó adatok azt mutatják, hogy kiterjedtebbnek és hatékonyabbnak kell lennie a rákmegelőző harcnak, hiszen „értékesebb az a művészet, mely a betegséget megelőzni tudja”. Utazási medicina címmel Saárossy Istvánná közegészségügyi felügyelő előadása is sok fontos tudnivalót tartalmazott. Elmondta, hogy az egzotikus országokba utazók száma megnövekedett az utóbbi időben. Korábban csak a nagy munkálatokra kiutazók kaptak védőoltást ha kaptak. Manapság a szervezett turizmus és a tanulmányutak idején .az oltások felértékelődtek. Nagy gondot jelenthet az, amikor a trópusi, szubtrópusi éghajlaton ugyanúgy viselkedünk, mint itthon, Magyarországon. A prevenció érdekében fontos az előírások betartása. Sokszor az oltási bizonyítvány felmutatása feltétele a beutazásnak. Ilyen például a fokozottan sárgalázfertőzésveszélyes országokban fordul elő. Az oltást CSAK az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Nemzetközi Oltóközpontja adhat, így az igazolást is csak ők állíthatják ki. Az oltóközpont osztályvezetője dr. Jelenik Zsuzsa. A címük: Budapest, IX., Gyáli u. 2-6. Az ügyfélfogadás: hétfő-csütörtök 9-12-ig. A bejelentkezést, érdeklődést a 215-2250-es telefonszámon a 102-es vagy a 220-as melléken lehet lebonyolítani. Az egyes országokkal kapcsolatos felvilágosítást az ANTSZ megyei intézetétől beszerezhetik a külföldre utazni szándékozók. A sajtótájékoztató után beszélgettem a házigazdával, dr. Brázay Lászlóval, a megyei tisztifőorvossal.- Hogyan sikerült Paksra hozni a konferenciát? Ennek komoly története van. Tavaly Szolnokon volt az V. alapellátási konferencia, ott dőlt el, hogy a Tolna Megyei ÁNTSZ kapja a szervezés jogát. Ekkor kellett eldöntenünk, melyik városba visszük az eseményt. Talán logikusnak tűnhetne, ha Szekszárdnak mint megyeszékhelynek ítéltük volna oda. Mi azonban rögtön arra gondoltunk, hogy Paks lenne az ideális helyszín - több okból is. Kellemes, szép fekvésű Dunamenti város, másfelől a nagy számú vendég színvonalas kiszolgálására tökéletesen alkalmas helyszín az ESZI és környéke. Értem ez alatt a tanácskozásra alkalmas termeket, az étkeztetést és a közelben lévő szálláslehetőséget. Remélem, a háromnapos rendezvény végén, szombaton, elégedetten tekinthetünk vissza.- Mennyi résztvevővel számoltak és ebből mennyien jöttek el? Közel négyszázan jelezték érkezésüket. Ebből van, aki csak délutánonként tud itt lenni a munkája miatt. Ez elsősorban az orvosokat és az ápolókat érinti, s vannak olyanok is, akik csak étkezést kértek, hiszen a közelben élnek.- Milyen szisztéma szerint üléseznek a jelenlévők? Ez nagyon érdekes dolog, hiszen a konferenciák általában úgy zajlanak, hogy vagy csak a védőnők vagy csak az orvosok üléseznek. Nos, mi ezeket összevontuk, mert ezek a szakemberek team-munkában dolgoznak. A szervezés aztán úgy alakult, hogy az első napon plenáris ülést tartunk, a harmadikon pedig kerekasztalt, s ezeken az öszszejöveteleken megismerhetik egymás véleményét a résztvevők a tennivalókról, problémákat vethetnek fel. A második napra pedig különálló szekciókat alakítottunk ki: orvos-, védőnő- és ápolói szekciót. Ezeken belül a kollégák megbeszélhetik a saját területükön jelentkező gondokat, hiányosságokat. Az orvosok egy csoportot alkotnak, a védőnők négyet, az ápolónők pedig egy szekcióba tömörülnek.- Szép számú szakember jelentkezett előadónak Paksról és a megyénkből. Minek köszönhető ez? A z ország minden részéről vannak előadók. Számomra természetes, hogy mi mint szervező megye éltünk a lehetőséggel, s az előadások körülbelül tíz százaléka tolna megyei szakembertől hangzik el. Vűröss Endre A konferencián előadást tartó paksi szakemberek és témáik Egy lipid vizsgálat eredményei dr. Bárok József háziorvos Jódprofilaxis a nukleáris balesetelhárításban dr. Ságh Beáta tisztiorvos - dr. Brázay László megyei tisztifőorvos Paksi fiatalok szerfogyasztási szokásai az 1997. évi felmérés alapján dr. Vöröss Endréné egészségnevelő Nőgyógyászati daganatos megbetegedések Paks város nőlakossága körében Kaszás Lívia védőnő Középiskolás tanulók táplálkozási szokásai Nagy Lászlóné közegészségügyi felügyelő, Molnárné Haholt Zsuzsanna mb. városi vezető védőnő, dr. Brázay László megyei tisztifőorvos Optimális családtervezés tapasztalatai Pakson Orvainé Tóth Beáta védőnő Sürgősségi betegellátás minőségbiztosításának vizsgálata Feil József az Országos Mentőszolgálat részéről Otthonápolás természetgyógyászati eszközökkel Böhm Jánosné Természetgyógyászati rendelő Felkészítés a szülésre Dömötör Lászlóné Rendelőintézet „Paks ideális helyszín”
