Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-07-09 / 28-29. szám
PAKSI HÍRNÖK www.paks.info.hu/hirnok V Rájár a rúd a paksi MSZP-re Az elmúlt héten ismét hívatlan látogatói voltak az MSZP paksi irodájának. Az érdeklődőket ezúttal sem a párt munkája érdekelte, hanem az irodában elhelyezett széf tartalma. A párt munkatársai azonban tanultak a legutóbbi esetből, és csak csekély összeget hagytak a betolakodóknak. A tolvajoknak ezúttal be kellett érniük 5800 forinttal. Az ismereüen tettesek az utca felől, a lakat leverésével és a külső rács lefeszítésével érkeztek, és több kárt okoztak, mint amennyit elvittek magukkal. Kézművesek ünnepsége A Tolna Megyei Kézműves Kamara és az Alsó-bajorországi Kézműves Kamara 10 éves kapcsolatának megünneplésére Németországból delegáció érkezett megyénkbe. A vendégek július 2-án Paksra látogattak, ahol Bor Imre polgármester és Bende Tibor, a PIP ügyvezető igazgatója, valamint Hajdú János, a GB elnöke fogadta őket, majd végigkalauzolták a látogatókat az Ipari Parkban. A németországi vendégek látogatásuk során az inkubátorházat is megtekintették. Wigner Jenő-díj A Magyar Tudományos Akadémia és a Paksi Atomerőmű Rt. aláírta a Wigner Jenő-díj alapításáról szóló okiratot. Az atomenergia hasznosításának területén kimagasló eredményt elért magyar fizikusról elnevezett, 5 millió forintos alaptőkével életre hívott elismerést évente egy tudósnak ítélik oda, s azok a szakemberek, kutatók kapják meg, akik a magyar nukleáris energetika és fizika területén végzett tevékenységükkel maradandót alkottak. Gyorsforgalmi ütés hidak tíz éven belül A közelmúltban Pécsett Közös úton a cél felé - három ország együtt a V/C európai folyosón címmel konferenciát rendeztek az M6-os és az M56-os Út és Környezete Regionális Fejlesztési Tanács szervezésében. Dr. Wekler Ferenc, a tanács elnöke, a konferencia megnyitását követően hangsúlyozta, hogy az európai integrálódás megvalósításában kiemelkedő szerepe van a közlekedésnek, az ezt elősegítő közlekedési hálózatok, ezen belül különösen a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének. Mivel Nyugat-Európában már kialakultak a nemzetközi folyosók vonalában lévő nagy kapacitású útvonalak, ezért elengedhetetlen az ezekhez történő illeszkedés, azaz az egységes paraméterekkel és egységes színvonalú európai közúthálózat magyarországi szakaszainak megépítése. A konferencia aktualitását az adta, hogy elkészültek a magyar szakaszhoz kapcsolódó útvonal- és tanulmánytervek, melyeket a konferencián a szakemberek ismertettek. Magyarország földrajzi fekvésénél fogva több tranzitforgalmi áramlat keresztezésében fekszik, így Európa illetve a TINA (Transport Infrastructure Network Assessement) hálózat egyes elemei is áthaladnak területén. A magyarországi gyorsforgalmiúthálózat-fejlesztés nemzetközi vonatkozású feladatait az 1997. június 23-25-én Helsinkiben tartott Harmadik Összeurópai Közlekedési Konferencia határozta meg, ahol a részt vevő országok számára lehetőség nyílt saját régiójuk közlekedési helyzetének javítására. A konferencia azt a célt szolgálta, hogy kijelölje azokat a folyosókat illetve utakat, amelyeket az EU uniós utaknak tekint a jövőben, és amelyekhez az EU által biztosítható támogatást lehet nyerni. Hazánk számára kedvező döntés született Helsinkiben. A Kárpát-medencét érintő tíz közlekedési folyosó közül öt érinti országunkat. Ezek közül Európa egyik legjelentősebb északdéli korridorja a V/C jelű, amely Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Magyarország között, Plocse-Szarajevó- Eszék-Budapest városokat, mint a térség legfontosabb településeit jelölte ki, nyomvonal-meghatározás nélkül. A cél az volt, hogy észak-déli irányban egy nagy forgalmú kikötőt elérve lehessen az érintett országokat felfűzni. Az M6-M56-OS gyorsforgalmi utak, és a hozzájuk csatlakozó hidak (Dunaújváros, Szekszárd) megépítését a nemzetközi kötelezettségeken túl az érintett megyék - Pest, Fejér, Tolna, Baranya, Bács- Kiskun - és a főváros helyzete indokolja. A főváros agglomerációjának az országos átlagnál magasabb népsűrűsége, a jelentős forgalom, ugyanakkor Tolna és Baranya megye infrastrukturálisan elmaradott területei, ez utóbbiaknak Budapesttől számított jelentős közúti elérhetőségi ideje egyaránt alátámasztják a gyorsforgalmi út szükségességét. Emellett a külföldi és hazai tőkebefektetés szempontjából elengedhetetlen a gyors és biztonságos közlekedés. A tervezett útnak Baranya megyében különösen fontos területfeltáró szerepe van, mert a jelenlegi hálózat a Szekszárdtól délre eső területen nem rendelkezik megfelelő kiépítésű és kapacitású főutakkal. Mivel ezt a régiót keleti oldalról természetes határként zárja le a Duna, a nyugat-kelet irányú forgalom jelenleg nagy kerülőúttal, északi irányban keres átkelési lehetőséget. A szekszárdi Duna-híd lényeges javulást fog eredményezni a dél-dunántúli térség közlekedési kapcsolataiban, azonban a baranyai régió problémáit csak részben oldja meg. A M6-os tervezett, új vonalon vezetett változatai Dunaújváros- Szekszárd között egy viszonylag szűk folyosóban haladnak a 6. sz. főút nyugati oldalán. Biztosítják a jelenlegi átkelési szakaszok - Dunaföldvár, Paks - tehermentesítését, a városok körzetében a csomópontok kiosztásával a kapcsolatot a meglévő közúthálózattal, továbbá az épülő Dunahidakra vezető tervezett M8- os és M9-es gyorsforgalmi utakkal. A vizsgálat kiterjedt a jelenlegi 6-os számú főút nyomvonalának részbeni felhasználásával kialakítható változatra is. Az európai integrálódás elősegítése érdekében a kormány erőfeszítéseket tesz a nemzeteket összekapcsoló gyorsforgalmi úthálózat létrehozására. Ezen belül elsődleges cél a tízéves program megvalósítása és az építések folyamatosságának biztosítása. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a fenti cél érdekében a V/C Helsinki folyosó megvalósításának tervezési előkészítésére a fedezetet biztosítja.
