Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-06-04 / 23. szám
PAKSI HÍRNÖK www.paks.info.hu/hirnok Június 5. - Környezetvédelmi Világnap Amiből sohasem elég... Az 1972 június 5-én az „Ember és bioszféra” címmel Stockholmban megrendezett ENSZ világkonferencián résztvevők egy határozatban környezetvédelmi nappá nyilvánították ezt a napot. Az emberek jogos igénye, hogy kényelemben éljenek, és a mindennapi szükségleteiket megfelelő színvonalon tudják kielégíteni. Ugyanakkor jogos kívánság az is, hogy szabad idejükben a természet adta csodálatos világban oxigéndús levegőt szívjanak, és gyönyörködjenek a növények és az állatok harmonikus élővilágában. Sajnos azonban az ember egyre intenzívebb és folyamatosan terjeszkedő tevékenysége igen nagy rombolást végzett a természeti környezetben. A fáit és bokrok lombozata már nem olyan dús és zöld, mert savas esők pusztítják, a madarak és a négylábúak száma pedig jelentősen megcsappant. A természeti rongálásnak egyik jelentős tényezője a légkör szenynyezése, melynek egyik tettese a hagyományos alapú (szén, szénhidrogének) energiatermelés. A légkör minőségének megóvása egyre inkább elsőrendű feladata mindazoknak, akik az emberiség, a Föld jövőjéért aggódnak. A hagyományos ásványi tüzelőanyaggal működő erőművek elképesztő mennyiségű oxigént fogyasztanak el a légkörből. Cserébe nagy mennyiségű széndioxidot, kén-dioxidot bocsátanak ki, s ezek erősen károsító hatásúak. Egyre súlyosabb helyzetet teremt például a légkör növekvő szén-dioxid tartalma. Az üveghatás következtében a Föld éghajlatának beláthatatlan következményekkel járó felmelegedését okozza ez a folyamat. A fenyegető veszély láttán a fejlettebb országok máris kötelezettséget vállaltak a káros kibocsátás csökkentésére, de mivel az energiaigény egyre növeltszik, elemzők szerint nem fog sikerülni a vállalások betartása. A harmadik világ országai viszont nem vállaltak semmit, pedig gyorsuló fejlődésük következményeként energiaigényük 2040-re várhatóan a mai kétszeresére növekszik majd. A zöld mozgalmak által javasolt út, a megújuló energiaforrások hasznosítása és az intenzív energiatakarékosság jó irányt jelöl ki, de a problémák megoldásához sajnos nem elegendő. A legutóbbi felmérések alapján még ha a megújuló forrásokból való energiatermelést maximálisan fejlesztenék, 2040 körül is csak a várható igények legfeljebb 20 százalékát tudnák e módszerrel fedezni. Van azonban egy olyan termelési mód, mely máris kellő mennyiségben rendelkezésünkre áll, megfelelő beruházásokkal teljesítménye szükség szerint növelhető, és jórészt mentes a jelenleg általánosan használt energiatermelési módok káros hatásaitól. Ez nem más mint az atomenergia. Légszennyezés szempontjából igen kedvezőek tulajdonságai. Ha különböző erőműveket hasonlítunk össze, megállapíthatjuk, hogy ha a paksi atomerőművet széntüzelésű erőművel helyettesítenénk, akkor évente közel hét és fél millió tonna oxigént fogyasztana el a légkörből, és több mint 10 millió tonna szén-dioxidot bocsátana ki. Ez a mennyiség megközelítően annyi, mint amennyi oxigént hazánk összes erdője egy év alatt termelni képes. N em árt azonban azt is tudni, hogy az atomerőmű más légszennyezés fajtákat sem bocsát lő, ám ha a szenes erőmű helyettesítené, akkor 650 ezer tonna kén-dioxid, 60 ezer tonna nitrogén-oxid, 100 ezer tonna por és hamu, 40 ezer tonna szénmonoxid kerülne a levegőbe. Az Aranykalász MGTSZ jövőképe Nem egyszerű dolog elérni kompetens vezető embereket. Tárnái Mihály úrral, az Aranykalász Termelő Szövetkezet elnökével is így van ez. M i tagadás, nem volt könnyű elérni az ismert és elismert mezőgazdasági szakembert, mindenesetre jóleső érzés volt leülni vele, a dolgai közt nekem szánt órában, s beszélgetni a Szövetkezetről, a kilencvenes évek utáni változásokról, jövőképről, tennivalókról. A Paksi Aranykalász TSZ jelenlegi helyzetét így látja az elnök:- Hatszáznyolcvan hektár közösen művelt szántóterületet tudhat magáénak Szövetkezetünk, ezen kívül százötven tejelő szarvasmarhát, ezek szaporulatát, továbbá van egy tizenegy hektáros bérbe adott vízterületünk is. Nyolcvanöt nyugdíjas tagunk van, ezen kívül huszonnégy aktív tagunk, de tizenhat alkalmazottat is foglalkoztatunk. A változásokat követően a tagok nem vitték ki a szövetkezetből vagyonrészüket, igaz a kárpótlások következtében a bérelt szántóterület nagysága kétszáz hektárral csökkent. Az ebből fakadó árkiesést pótoljuk a tagjainknak, és a kívülállóknak is egyaránt nyújtott gépi szolgáltatásokkal. Reményeink szerint az elkövetkező időszakban minden nehézség ellenére eredményeink tovább fognak növekedni.- A lehetőségeket és az adottságokat tekintve milyen esélyeket lát a jövőre nézve?- Építettünk egy vadonatúj, korszerű német Stella típusú szemes termény szárítót, mely megfelel a nyugati elvárásoknak és energiatakarékos. Gyakorlatilag az elmúlt időszakban hitel nélkül gazdálkodtunk, így arra is lehetőségünk nyílott, hogy az idei évben egy harminckét millió forint értékű John Deer típusú aratógépet vásároljunk. Korszerű gabona, szemestakarmány tároló kapacitásunk lehetővé teszi számunkra az eredményes gazdálkodást. Tagjainktól és kívülállóktól is felvásároljuk terményeiket, szárítjuk, tisztítjuk és nagyban értékesítjük.- Milyen szemes növényeket termeszt jelenleg a Szövetkezet?- Fő növényeink: őszi búza, kukorica, napraforgó, árpa, s természetesen a lucerna, ami az állatok ellátásához szükségeltetik.- Önök nem váltottak működési formát. Mi ennek az oka?- Azért nem váltunk gazdasági társulássá, mert tagjaink, illetve alkalmazottaink úgy ítélik meg, hogy az önkéntes szövetkezésnek van jövője. Elmondhatom, hogy nagy tételben vásároljuk a vetőmagot, s ez lehetőséget nyújt arra, hogy az őstermelőknek jutányos, számultra is elfogadható áron továbbítsuk. Komoly figyelmet fordítunk a minőségre, ami nyugati viszonyok közt is megállja a helyét. Mi úgy ítéljük meg, hogy nem a név határozza meg a fennmaradást, hanem a kölcsönös érdekek alapján való szövetkezés. Véleményünk szerint ez a forma legalább olyan biztonságos jövőt, megélhetési forrást nyújthat az érintetteknek, mint bármely más vállalkozás. Igaz, várjuk a szövetkezeti törvényt, melyet a Parlament talán ősszel tárgyal. Reméljük, hogy a Tisztelt Ház a kívülálló tulajdonosokat is elszámolásra kötelezi. Az Aranykalász Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet él, s véleményem szerint még nagyon sokáig működni is fog. Biztosíték erre a korszerű technológia, és a felelős pénzügyi gazdálkodás. Szarka József
