Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-05-28 / 22. szám
www.paks.info.hu/hirnok PAKSI HÍRNÖK Hogyan gyűjtsünk gyógynövényeket? A természet felébredésével, virágba borulásával a háziasszonyok többsége már a következő év tartalékait gyűjti szorgalmasan. Nem csak befőttet és savanyúságot készítenek, hanem a legtöbb háztartás elengedhetetlen hozzátartozójaként a gyógynövényeket is gyűjtik. A gyógynövényeket hazánkban - elsősorban önellátásra - évszázadok óta szedik, bár egyre gyakrabban találkozunk házi kertekben termesztett változataikkal is. Gyógynövényeknek az esetek többségében azokat a növényeket nevezzük, melyek hatóanyagot tartalmazó részét, illetve a belőlük kivont illóolajat vagy egyéb hatóanyagot valamely betegség kezelésére használjuk. Ezen kívül a különböző felhasználási területeken (fitogyógyszerek felhasználása, gyógyszeripari alapanyag, vegyipari ágazatok, élelmiszeripar, egészséges táplálkozást kiegészítő készítmények alapanyaga) nyersanyagként használják, és ezt a nyersanyagot a gyógyászat területén drognak nevezik. (A drog szó valamennyi gyógyszerre is vonatkozik. Hazánkban legtöbbször a kábítószerre használjuk ezt a kifejezést.) A gyógynövényeket a szakemberek elsősorban kémiai szerkezetük és hatóanyagtartalmuk alapján csoportosítják. Hatóanyagnak az egészséget fenntartó, kóros folyamatokat megelőző, gátló, illetve gyógyító hatású anyagokat nevezünk. A hatóanyagok ismeretében történik felhasználásuk, és ennek megfelelően a gyógynövények begyűjtése illetve termesztése. A gyógynövények hatékony felhasználása érdekében azonban érdemes tudni, hogy a növény mely részét, és hogyan célszerű beszerezni annak érdekében, hogy elérjük a megfelelő hatást. A begyűjtésnél figyelembe kell venni, hogy bár az utak menték sok csábító és egészséges növény található, azonban ezek nagy mennyiségű káros elemmel fertőzöttek. Ugyancsak tudni kell, hogy lehetőleg az értékes növényrészek kerüljenek a házi konyhába, túl hosszú szár, tőcsonk, ág, idegen növények (gyomok) ne, mert az a nyers alapanyag minőségének romlásához vezet. Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy a gyógynövényeket mindig távol kell tartani más élelmiszertől és gyógynövénytől, mert gyakorta átveszik egymás illatát és rontják a gyógyhatású A népi gyógyászat a hivatalos egészségügyi ellátáson kívül alkalmazott gyógyeljárások összessége. Néprajzi, népismereti szempontból legértékesebbek azok az ismeretek, amelyek évezredes vagy legalábbis bizonyíthatóan évszázados múlttal rendelkeznek. A nemzedékről nemzedékre átszállt örökség fennmaradt, a növényi részek felhasználása és belőlük előállított háziszerek alkalmazása szép számmal terjedt el hazánkban. A népi növényismeretben jól elkülönülnek az erős hatású és a mérgező növények. Ezeknél lényeges szerepe van a megfelelő adagnak. A mérgező növényektől nem várható el a gyógyhatás, mert a legkisebb adagban is károsítanak. Nagyon fontos, hogy a házi patikai módszereknél pontosan ismerjük a növény hatóanyagtartalmát, és a begyűjthető növényi rész tárolásának és elkészítésének módját. A legkedveltebbek a gyógyteák, melyek jól illeszthetők a különböző egészségmegőrző programokhoz. Elkészítésüknél néhány nagyon fontos alapszabályt be kell tartani. A forrázatnál a növény levelét, szárát, magját vagy virágát leforrázzuk, majd 15 percig lefedve állni hagyjuk és vásznon átszűrjük. Nem tárolható, ezért legfeljebb egy napi adagnak megfelelő mennyiséget készítsünk. Ugyancsak nem tárolható a főzet, melyet 5-10 percig főzünk, s amely leggyakrabban gyökérből és termésdrogból készíthető. A gyógynövényekből természetesen kenőcsöt, folyékony kivonatokat és még sok más egyéb hatásos szert készíthetünk, melyek előállítása szakértelmet kíván. A házi patika megteremtéséhez lapunk is segítséget kíván adni az olvasóknak oly módon, hogy néhány ismertebb gyógynövény tulajdonságait ismerteti. ÍJe hete bodi A fekete bodza nálunk is gyakori növény. Leghamarabb az utak mentén találkozhatunk émelyítő illatot árasztó virágaival. A növény virágzatát, érett bogyóit és leveleit is gyűjtik. A virág szedését akkor kell kezdeni, amikor a bogernyő széles virágai már kinyíltak, de a középsők még bimbós állapotban vannak. A bodza virága csak száraz időben gyűjthető. A harmatos vagy eső után gyűjtött virágok szárítás közben bámulnák. A virágzatot ollóval metsszük le a bokorról a vastagabb szárrésszel együtt. A nyers virágzatot lazán egymásra helyezve kosárza ba rakjuk, ládába, zsákba préselni és összetörni nem szabad. A száraz virágokat a kocsányról kézzel lehet lemorzsolni. A virágok közé került szárrészt rostálással távolítsuk el. A virágdrog nedvszívó, ezért papírral bélelt műanyag dobozban tárolható. A bodzavirág az egyik legrégebben használt gyógytea-alapanyag. A nyugtató, az izzasztó és vizeletelhajtó teakeverékek fontos alkotórésze. A virágból készült tea hidegen is kitűnő, de készíthetünk belőle szörpöt is, mely az egyik legkiválóbb üdítőitalok egyike.
