Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-05-21 / 21. szám
www.paks.info.hu/hirnok A Szentlélek kiáradásának ünnepe Pünkösd: az Újszövetségben a Szentlélek kiáradásának ünnepe. A Szentlélek a feltámadásban megdicsőült Jézus Krisztus ajándéka, a Szentlélek kiáradása pedig a megváltás kegyelmeinek szétosztása. A magyar pünkösd szó a görög „pentekoste” szóból származik: ötvenedik napot jelent. így is jelzi a szoros kapcsolatot húsvéttal. A Pünkösd előképe az ószövetségi Hálaadó ünnep, amelyet a hetek ünnepének is neveztek, mivel húsvét (pászka) után hét hétre következett. Későbbi elnevezése: a törvény kihirdetésének ünnepe, a sínai szövetségkötésé. Ezt jelenti az újszövetségben is: Jézus Krisztus húsvétjának teljes beérése, hét héttel húsvét után. A kutatás szerint a keresztények számára kezdetben a „Pentekoste” a húsvét utáni egész, ötven napos időszakot jelentette. A negyedik században már egyre inkább az ötvenedik napra szorítkozik ez az elnevezés. Egyes keleti keresztény egyházaknál az ötvenedik nap Jézus Krisztus mennybemenete-lének emléknapja. Szent Jeromos szerint viszont a mennybemenetel és a Szent Lélek elküldésének együttes ünnepe. A negyedik század végétől már a szentlélek eljövetele eseményének ünnepnapja az ötvenedik nap, az Újszövetség Apostolok Cselekedetei könyvének második fejezete első versének megfelelően. A legjellegzetesebb, máig élő pünkösdi népszokások közé tartozik a pünkösdi király és pünkösdi királyné választása. Ezek a népszokások az ősi tavaszi ünnepekhez kapcsolódó mágikus cselekmények emlékét őrzik, amelyek a kereszténnyé lett népeknél leginkább a pünkösdi játékokban őrződtek meg. A pünkösdi király és pünkösdi királyné választás is a tavasz eljövetelét, a bőséges termést és szaporodás biztosítását szolgálják. A pünkösdi király-választás szokása Magyarországon már a középkor végén kimutatható. A XVI. századi egyházi zsinati határozatokban is többször tiltják, hogy a nép királyt válasszon és táncoljon Pünkösd napján. Egy XVI. századi levél pedig gúnyosan így nevezte az értéktelen, múló hatalmat. A pünkösdi királyné alakja a „pünkösdölés” népszokás által egyes helyeken manapság is él. Feltételezhető, hogy már a középkorban is létezett. A pünkösdölés ugyanis emlékeztet a Tavasz királynője ünnepére, amely a 14. században, I. (Nagy) Lajos király udvarában is megtartottak. A ló. századi magyar vitézeknek Pünkösd lehetetett a legkedvesebb ünnepük. A hadakozás ugyanis ilyenkor szünetelt, s a vitézek is ünnepeltek. Erre Balassi Bálint is utal „A borivóknak való” költeményében. Balogh Emese Május: a szerelem hónapja? A kelta csillagjósok szerint a szerelem áprilisban érkezik, és hogy kire mennyire szerelmes tavasz vár, attól függ, mikor és milyen fa jegyében született. Nálunk a májust tartják a szerelem hónapjának, de ha ez a hónap véget is ér, akkor sem érdemes csüggedni, hiszen kezdődik a szerelemnyár. Sokan hiszik: a szerelem hónapjában köttetik a legtöbb házasság és ezek a házasságok a legtartósabbak. A statisztikai adatok szerint azonban ez nem így van: a május mindössze a második legnépszerűbb hónapnak örvend, már ami a holtomiglan-holtodiglant illeti. A simogató érzelmek felkeltéséhez és ébren tartásához nem árt néhány aprócska részletet is figyelembe venni, hiszen a nagy Ő felbukkanása életünk további részét is meghatározhatja. A szerelem nem megrendelésre érkezik. Legtöbbször a másikban csak a szépet és jót vesszük észre, és később jövünk rá, hogy esetleg „rossz lóra” tettünk. Ne higygyünk hát a tavasznak és a szerelem ígéretének, de ha mégis „fennakadunk a hálón”, alaposan vegyük szemügyre, kivel is állunk szóba! Grafológussal már az első randevút is mondjuk le, hiszen egyeden leírt sor után életünk nyitott könyvvé válik, és ettől a perctől kezdve nincs ütkunk előtte. A kiszemelt áldozat rigolyáit is alaposan térképezzük fel, hiszen könnyen előfordulhat, hogy pontosan ugyanolyan típusú partnertől már egyszer, ha nehezen is, de megszabadultunk. Azt se felejtsük el, hogy olyan partnert válasszunk, aki a szürke héücöznapokba egy Ids izgalmat is tud varázsolni, mert a gyakori szerelmeskedés meghosszabbítja életünket. Az első csóktól a házasságig sok idő telik el. Ez az idő alkalmas arra, hogy minden szépséghibára fény derüljön. A hódító nő mutassa meg, hogy megállja a helyét a konyhában, hogy mindig szép és csinos, és ha kell, okos is tud lenni. A hisztiket és a dührohamokat tegyük el a házasságkötés utáni időszakra. Természetesen életük párjának csakis olyan férfit válasszanak, akik sikeresek, ugyanakkor háziasait és nem fordulnak meg minden nő után. A kétbalkezes és elkényeztetett „mama kedvencét" vegyük le az éüapról, mert a vele kötött házasság tiszavirág-életű lesz. Érdekes, hogy a legtöbben nem azt vezeük az oltár elé, akit igazán szerettek. A „nagy Ő”-vel kötött házasság leggyakrabban csak álom marad, és kénytelenek vagyunk megalkudni egy langyosabb, bár gazdaságilag megalapozott házassággal. Házasságkötésnél mostanság illik a szülők anyagi helyzetét is beleszámítani a hozományba. A házassági szerződéssel pedig egyszer és mindenkorra véget vetünk a váláskor kínos és körülményes „kinek mi jár” című fejezetnek. A menyasszony ruhája, csokra, a szertartás utáni vacsora nem olcsó mulatság. Vagyoni helyzettől függően több százezer forintra is rúghat egy asszonyka házhoz hozatala. Egy fehér ruha átlagosan harmincezer forintba kerül, a divatos csokor - melyet leginkább rózsából kémek az ifjú arának - tíz- és húszezer között mozog, a lakodalmi menü egy főre jutó költsége pedig ezerötszáz forint körül van. Mindezeket számbavéve: a pénz nem boldogít, de nem árt ha van. Valószínű, hogy a házasság költségeire tekintettel választják sokan inkább az együttélést. Az utóbbi években csökken a házasságkötések száma, ugyanakkor nő a válásoké, amiből arra lehet következtetni, hogy előbb-utóbb mindenki szabadúszó lesz. A tehetségesek és a bombázók természetesen mindig elkelnek majd, és feltételezhetően olyanok is akadnak a következő évezredben, akik - ugyanúgy mint most - csak „petrezselymet” árulnak. SE