Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)

1999-05-21 / 21. szám

PAKSI HÍRNÖK www.paks.info.hu/hirnok A jólét kulcsa az innovációs képesség A Magyar Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottsága május 18-án kihelyezett ülést tartott az atomerőmű Látogató Központjában. Az ülés témája az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság feladata, hatásköre és tervei valamint a tudomány, a kutatás és fejlesztés költségvetési finanszírozása. Az Országos Műszaki Fej­lesztési bizottság 1962- ben létrehozott, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező köz­­igazgatási szerv, melynek fő feladata a magyar gazdaság és társadalom technológiájának, modernizációjának elősegítése, ezen keresztül a magyar termé­kek és szolgáltatások nemzet­közi versenyképességének javí­tása. Tevékenységük közép­pontjában Magyarország Euró­pai Uniós csatlakozásának elő­készítése áll. Az OMFB irá­nyítja Magyarország kétoldalú kormányközi együttműködése­it, és képviseli az országot a nemzetközi szervezetekben. Az OMFB Tanácsának felha­talmazása alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdődött Technológiai Előretekintési Program (TÉP) néven. A technológiai előretekintés tudományos és technikai fejlő­dés, illetve a várható piaci, gaz­dasági, társadalmi trendek szisztemikus értékelése abból a szempontból, hogy milyen ha­tást gyakorolnak egy nemzet versenyképességére, jövedelem­­termelő képességére és a lakos­ság életminőségére. A techno­lógiai előretekintés különböző módszereit az USA-ban dol­gozták ki, s az utóbbi években egyre több nyugat-európai és ázsiai gazdaságban alkalmaz­zák. Az egyes részletekben el­térő módszerek közös lényege, hogy a tudomány, a gazdaság és az államigazgatás szereplői együtt tárják fel a fejlődés irá­nyait, a kutatás-fejlesztés a gazdasági infrastruktúra erős és gyenge pontjait, piaci helyzetét és lehetőségeit. Ma már nem vitatott, hogy az ipari társadalmat a tudásala­pú társadalom követi. A globá­lis tudásalapú gazdaságon belül is kiemelkedik az információs társadalom kihívása, amelyet az információ kezelési eszkö­zök viharos fejlődése, és az in­formáció továbbításának roha­mos olcsóbbá válása hozott lét­re, és amely egyre inkább a mindennapi gyakorlat részévé vált. Magyarország a fejlett or­szágok közösségéhez való fel­zárkózásának útján nem mel­lőzheti a széles körben haszno­sítható technológiákat, és ezen belül is a korszerű informatikai és kommunikációs technológi­ák alkalmazását. Ezek felhasz­nálása nem csak a műszaki le­hetőség, az infrastuktúra bizto­sítását feltételezi - hanem ha­sonlóan fontos elemként - a társadalom befogadóképesség­ének megteremtését, illetve a tudomány és az ipar világa kö­zötti kooperáció támogatását is. A társadalom jólétét biztosí­tó gazdasági versenyképesség kulcsa a vállalatok innovációs képessége. Ha a vállalatok nem is végeznek saját kutatási és fejlesztési tevékenységet, a kész külföldi eredmények átvé­teléhez, adaptálásához is nél­külözhetetlen a tájékozódás, a tanulás és az alkalmazkodási kézség. Óriási különbségek vannak azonban az egyes válla­lat-típusok között, ezért az innovációpolitika akcióinak kialakítása során is célszerű árnyalt, célzott pályázati for­mákat kialakítani a célcsoport­ként figyelembe vett vállalatok nagysága szerint annak érdeké­ben, hogy mind a kis- mind a közép, mind a nagyvállalatokat meg tudják szólítani és vala­mennyiük számára vonzó lehe­tőséget tudjanak felkínálni. Az OMFB által kidolgozott technológiai előretekintési program eredményeként egy­részt elemzések készülnek a meglévő, elérhető információk összegyűjtésével és feldolgozá­sával, másrészt új információk is keletkeznek mind a jelenre mind a jövőre vonatkozóan - tájékoztatta az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bi­zottságát dr. Török Adám az OMFB hivatalának elnöke, majd Tóth Sándor a Tudo­mány- és Technológiapolitika Kollégium Titkárságának veze­tője hangsúlyozta: a tudomány és a kutatás és fejlesztés prog­ram költségvetésének finanszí­rozása szükséges, mert egy új, az együttműködésen alapuló stratégiai gondolkodáson ala­puló kultúra bontakozhat ki, és terjedhet el, mely a lakosság életminőségét pozitív irányba befolyásolja. A bizottsági ülés után a ii. delegáció tagjai meglá­togatták az atomerőmű üzemi területét. SE Immár hatodik alkalommal tartottak állásbörzét a munkanélküliek számára a Tolna Megyei Munkaügyi Központ Paksi Kirendeltségén május 11-én dél­előtt. Saáry Miklósné, a kirendeltség vezetője elmondta: a rendezvényen a regisztrációs adatok szerint 34 munkáltató mintegy 60 - jobbára szakmunkás végzettséget igénylő - álláslehetőséggel, közöttük több csoportos közvetítéssel várta a munkát kereső nőket és férfiakat. Az idei állás­börzén 45 munkakör betöltésénél kifeje­zetten pályakezdő fiatalokra számítottak. Az elhelyezkedés megkönnyítésére egy Állásbörze képző cég asztalos tanfolyamra várta a jelentkezőket. A munkaügyi rendezvényen a kiren­deltség a munkahelyeken kívül különbö­ző humán szakszolgáltatást, csoportos és egyéni programot kínált a megjelentek­nek, mint a videofilmes önéletrajz­készítés, az álláskereséssel kapcsolatos technikák elsajátítása, az önismereti illet­ve a számítógépes pályaorientációs tesz­tek. Az állásbörzén, ahol a munkáltatók és a munkavállalók személyes találkozására is lehetőség nyílt, összesen 172 munka­­nélküli jelent meg, ebből a pályakezdő fiatalok száma 71 volt. A rendezvény eredményeként 41 munkanélküli - a megjelentek közel egyharmada -, ebből 8 tartósan munkanélküli és 14 pályakezdő elhelyezkedése oldódott meg. A börze alkalmával meghirdetett ki­emelt támogatást 34 esetben vet­ték igénybe, azaz húszán foglalkoztatás­bővítő bértámogatásban, tizenegyen munkatapasztalat-szerzési támogatásban, hárman pedig közhasznú foglalkoztatás támogatásban részesültek.

Next

/
Thumbnails
Contents