Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)

1999-05-07 / 19. szám

www.paks.info.hu/hirnok Csodatévő almafák Nevét csak halkan suttogja, mintha csak azt akarná elérni hogy ne halljuk meg hogyan is hívják, majd üveges tekintetével fürkészni kezdi a körülötte lévő világot. Maga sem tudja, hogy hová is tart, csak egyben biztos: gyógyulni szeretne. A rendszerváltás új hely­zet elé állította a mai társadalmat. Megszűnt a köte­lező alkoholelvonás, a helyzet súlyos - közel egymillió alko­holbeteg sorsa kihívást jelent a szakembereknek, a hivatali dolgozólcnak és civil szerveze­teknek egyaránt. Hidasi György, aki maga is rabja volt az alkoholnak, ma már sorstársain kíván segíteni. A györkönyi Szőlőtő Alapít­vány, melyet 1991-ben jegyez­tek be a Cégbíróságon, jó pél­dája annak, hogy van kiút a mélyből, csak akarni kell on­nan kijutni. Az alapítvány létrehozásá­nak gondolata akkor merült fel, amikor maga is meggyó­gyult. Családja összefogásával úgy határoztak, hogy életüket azokra szentelik, akik részt vettek egy alkoholelvonó kú­rán és mindenáron a gyó­gyulást választják. Az almáskert virágba borult. Hidasi György a terméskötő­dést ellenőrzi, még a rehabili­táción részt vevők a hajtásvé­geket kötik a sövényformában telepítetett ültetvényen.- Kezdetben két hektáron gazdálkodtunk - mondja az alapítvány elnöke majd az igényeknek megfelelően fej­lesztettünk. Ma már négy hek­táron tízezer gyümölcsfa várja a gondoskodást. Ebből 7500 termőre fordult, a legfiatalabb telepítés azonban még nem hoz hasznot. A föld Hidasi Györgyé és családjáé, az ültet­vényt pedig az Országos Fog­lalkoztatási Alapítványtól 1993-ban nyert támogatásból hozták létre. Az alapítvány el­nöke nem tagadja, hogy kez­detben a Paksi Polgármesteri Hivataltól is sok támogatás ér­kezett. A korszerű technológi­ával létrehozott almáskert egyik büszkesége a település­nek. A bekerített, kutyával őr­zött almássorok között fű nő, csepegtető és ködösítő beren­dezés biztosítja a minőségi gyümölcstermesztést. A kiala­kított terület azonban egyre inkább szakembert is igényel, ezért az alapítvány kuratóriu­ma elhatározta, a rehabilitáci­ót szakmai képzéssel köti ösz­­sze. Hogy mennyire lesz sike­res, ez csak a júniusi vizsgán dől el, mert Hidasi Györggyel az élen az itt tartózkodók gyü­mölcstermesztő szakmunkás­bizonyítványt kaphatnak. A hét két napján a munkát tanu­lás váltja fel, és szakoktatók adják át a szakma fortélyait. Mindenki maga készül a vizsgára. A szakma szerzése és a terá­piás munka együttesen ered­ményezheti azt, hogy ki-ki ma­ga is lábára tudjon állni, és akár saját földjén kezdjen el önálló életet élni. Természete­sen nem csak ez ad erőt a meg­újult élethez. A közösség szel­leme, mely befogadja azokat, akiknek egy a problémája, és a tenni akarás. Az alapítvány a teljesen meggyógyult betegek­nek segít elhelyezkedni, felku­tatja a családokat, volt baráto­kat, kezdeményezi a velük va­ló újbóli kapcsolatfelvételt, hogy az innen távozók ne ma­radjanak egyedül. A talpra ál­lás első lépéseit tehát innen merítik a foglalkoztatottak. Megtanulnak ismét gazdálkod­ni a fizetésként kapott szerény összegből és alkalmazkodni embertársaikhoz. Leküzdik gátlásaikat és értékes emberek­ként beilleszkednek a társada­lomba. Az alapítvány munkáját egy szociális munkás Kriszt István is segíti. Feladatai közé a min­dennapok problémáinak meg­oldása mellett, pályázatok megírása és a jövőbeni gazdál­kodás kidolgozása is tartozik. A FÁK-hoz beadott pályázat az egészségvédelem és megelő­zési munka tevékenységét cé­lozza, még a OFA-hoz készülő pályázat a következő év gazda­sági feltételeinek megteremté­sét. O sem és az alapítvány el­nöke sem titkolja, van egy dé­delgetett álmuk, egy közel öt­ven millió forintos beruházás­sal épülő utógondozó megépí­tése, ahol nem csak tünetmen­tes betegeket tudnának fogad­ni rehabilitációra, hanem ál­landó orvosi felügyelet mellett elvonási tünetekkel jelentke­zőknek is helyet tudnának biz­tosítani.- Lassan feloldódik a fe­szültség. Nem is ittam, vedeltem - mondja a három hete ideérke­ző fiatalember. Hamar befo­gadtak és jó itt lenni. Családi­as a hangulat, és én már bizto­san tudom, ha sikerül a szak­munkás vizsga, az édesanyám­tól kapott földön én is gazda leszek. K özben megérkezik a postás, aki két levelet hoz. Újabb gyógyulni vágyók jelentkeznek. A Tolna Megyei Önkormányzat köz­gyűlése 37 igen szavazattal, egy tar­tózkodás mellett támogatásáról biztosította a tervezett magyarországi kis-és közepes ak­tivitású radioaktív hulladéktároló létesítésé­hez szükséges további kutatások megkezdé­sét Bátaapáti-Üveghután. Mint ismeretes, a tervezett atomerőművi hulladéktároló lehetséges telephelyének ki­választását célzó többéves geológiai kuta­tássorozat, melynek koordinálását a Ma­gyar Állami Földtani Intézet látta el, tavaly További kutatások ősszel zárult le. A kutatásokat összefoglaló Zárójelentést jóváhagyta a Nemzeti Projekt Szakértői Bizottsága, mely rögzíti, hogy a - tiszta vízre számított elérési idő- szempont­jából az üveghutai telephely alkalmas kis és közepes radioaktivitású erőművi hulladé­kok végleges elhelyezésére. A Tolna Megyei Közgyűlés határozata kü­lön hangsúllyal szól a tervezett létesítmény­nek az egész országra kiterjedő környezet­­védelmi fontosságáról, valamint a hulladék­­tároló országos és helyi gazdasági jelentősé­géről. A közgyűlés a határozat meghozatala előtt szakmai tájékoztatást kapott a kutatófúrások eredményeiről, majd meg­hallgatta Krauchn Szilárd Bátaapáti polgár­­mesterének összefoglalóját és áttekintette a lakossági fogadtatásokról szóló jelentéseket. ESE

Next

/
Thumbnails
Contents