Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-04-23 / 17. szám
Mozaik Szent György napjáról A sárkányölő szent Szent György a 4. század elején, a keresztényüldözés alatt Palesztina területén szenvedett mártírhalált. A sárkányölő szent tisztelete Magyarországon minden bizonnyal keleti hatásra terjedt el. Ezt bizonyítja, hogy a Szt. György ünnepét mi is április 24-én ünnepeljük, mint a keleti egyház, míg a nyugati egyház április 23-án tartja. A keleti hatás mellett szól az is, hogy az egyik legkorábbról ismert monostorunk, az oroszlámosi monostor is Szt. György tiszteletére volt szentelve és görög papok éltek benne. A Szent Imre herceg legendájában említett és a veszprémi várban található Szent György templom egyes kutatók szerint - már a 10. században állhatott. Későbbi adatok alapján itt egy híres Szent György fej - ereklyéjét is őriztek. A 14. sz. végén, a 15. sz. elején Szt. György kultusza mind szélesebb körben elterjedt. Ezt a magyar művészeti élet kiemelkedő, ez idő tájt készült alkotásai is mutatják. Elég csak megemlítenünk a Kolozsvári testvérek prágai Szent György szobrát. Ebben az időszakban szaporodott meg a Szent György tiszteletére szentelt oltárok száma is. Sőt a Zsigmond király által 1408-ban alapított Sárkányrend is Szent Györgyöt választotta védőszentjének. Dunaszentgyörgy település kezdeteiről és templomának alapításáról szinte semmit sem tudunk. Mindenesetre a későközépkorban, 1471-ben kelt oklevél már említi Szentgyörgy néven a települést. Ekkor a fehérvári káptalan birtoka volt. A település valószínűleg az itt állt Szt. György tiszteletére szentelt templomról kaphatta nevét. Szt. György ez által a település védőszentjének is számított. A védőszent megválasztásában talán Dunaszentgyörgy esetében is bizánci hatás érvényesült. Tolna megye területe gazdag bizánci kereszténységgel kapcsolatos emlékekben. A falu a török hódoltság alatt a lángok martalékává válhatott. Az 1686-ban készített Tolna megye területét ábrázoló térkép még romokban sem jelzi. A településen élők hagyománya szerint 1718-ben Szt. György napján történt meg a falu újra telepítése. A község mai lakosainak többsége református. A község református temploma 1791-ben épült. A katolikus templomot pedig 1995-ben építették. A többségében reformátusok lakta település búcsúja nem tartozik bele az ősi zarándoklat értelemben használt a katolikus egyházi - büntetés elengedéssel járó - búcsú fogalomkörébe, inkább a nagy ivás-evésben megnyilvánuló közösségi ünneplésre utal. Szt. Györgynek mint a falu patrónusának, tehát minden falusinak az emlékünnepe. Haza hozza a távolba szakadt rokonokat, akik mindmáig leginkább búcsú alkalmával látogatnak haza. A tágabb rokonság és az ismerősi kör számára fontos találkozási alkalom ez. A búcsú ünnepet Dunaszentgyörgyön is az emléknapot követő vasárnap tartják. Ebben az évben április 25-én. Fontos jellemzője az ünnepi nagy mise mellett a búcsúvásár és a zenés-táncos búcsúbál. Balogh Emese PAKSI HÍRNÖK Szavalok A paksi Vak Bottyán Gimnázium tanulói bizonyultak a legjobb versmondónak a Pákolitz István neves paksi költő emlékére rendezett vers- és prózamondó versenyen, amelyet április 14-én délelőtt a paksi Városi Múzeum kőtárában tartottak. A harminchárom - paksi, pécsi és gyönki - középiskolás résztvevő közül a legjobb szavaiénak Niki János bizonyult. A második helyezett Bormann Ágnes, a harmadik pedig ifj. Wartig László lett. A rendezvényen részt vett Pákolitz István özvegye és lánya Pákolitz Éva is. Suhai Pál paksi származású költő, a zsűri elnöke a versmondók teljesítményével, a zsűri értékelésével kapcsolatban elmondta: A versmondónak rengeteg adottsággal, és képességgel kell rendelkeznie. Ilyen többek között a hangszín, a testalkat, az olvasás képessége, a szövegértés. Ezen tulajdonságok birtokában, ezen túlmenően a szavaiénak úgy kell előadnia a költeményt, hogy az mások számára is befogadható legyen. Ugyanakkor az értékelés során nehéz e szempontok mindegyikét figyelembe venni. A döntésben az intuíciónak is jelentős szerepe van. Ezért meglepő, hogy a zsűri tagjainak értékelése során hasonló pontszámok adódtak. A versenyzőknek egy szabadon választott költeményt is kellett szavalniuk. Ezzel kapcsolatban a zsűri elnöke arról tájékoztatott: „széles volt a skála”, örömmel vette tudomásul, hogy a középiskolások nem csak a kötelező irodalomból választottak költeményt. Sőt, egy esetben saját vers is elhangzott. Rendhagyó közgázóra A társasági jog történetéről és a mai társasági formákról szólt az az előadás, amelyet Mittler József tanár meghívására Hankovszky Zsolt cégbíró, a Tolna Megyei Cégbíróság elnöke tartott a Vak Bottyán Gimnázium tanulói számára április 15-én a gimnázium épületében. A cégbíró többek között elmondta, hogy Tolna megyében jelenleg mintegy 4500 élő gazdasági társaság létezik. A megyében - az előző évekhez képest - az alakuló vállalkozások száma enyhén emelkedő tendenciát mutat, évente mintegy 700- 800 új cég alakul. Jelenleg a legnépszerűbb cégformának a korlátolt felelősségű társaság és a betéti társaság számít. Szakmák versenye 1999. április 21-24-ig országos szakmai versenyt rendez a Tolna Megyei Önkormányzat által fenntartott Hunyadi Mátyás Középiskola. A versenyre, melynek lebonyolításában részt vesz a szekszárdi Bezerédj István Szakközépiskola is, 35 iskola 132 tanulója nevezett. A diákok vendéglátó és gazdálkodási ismeretekből, kereskedelmi és vállalkozási ismeretekből, kereskedelmi idegennyelvtudásból, élelmiszerismeretből és gyakorlatból illetve idegenvezetésből mérik össze tudásukat.
