Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-01-15 / 2. szám
Paksi Hírnök 1998. január 15. SVÉDASZTAL HR A PAKSI HÍRNÖK POSTÁJÁBÓL Ismeretes, hogy a Paksi Hírnök több mint fél éve olvasható a az internetes világhálón. Ennek is köszönhetjük, hogy most már a technika csodálatos segítségével is olvashatják a Paksi Hírnököt. Ám ritkaság, és külön örömünkre szolgál, ha a világban szétszóródott magyar emberek - főleg paksiak -, olvasnak, és visszajeleznek. Az Internet segítségével gyorsan juthatunk közelebb egymáshoz, még olyan távolságban is, mint amennyire Paks Kanadától is van. Ezúttal Kanadából kaptunk levelet egy régi paksi lakostól, aki már hosszú évtizedek óta ott él kint családjával. Engedelmével levelét megosztjuk most olvasóinkkal is. Erősíti elhatározásunkat, hogy érdemes dolgozni az Interneten is, hiszen aki hosszú ideig távol van szülőföldjétől, csak az tudja igazán, mint is jelent híreket kapni otthonról. Ebbéli szolgálatunk egy-egy ilyen levél érkezésével nem jelent fáradságot. Tisztelt Főszerkesztő úr! Azzal szeretném kezdeni levelemet, hogy szeretettel kívánok Boldog Új Évet a Paksi Hírnök Szerkesztőségének. Most olvastam a Paksi Hírnök újságot illetve rövid kivonatot az Interneten, hogy értesüljek a legújabb otthoni hírekről. Pakson születtem és nevelkedtem. Édesapám és Édesanyám mindketten gyökeres paksiak voltak. Sajnos már fent pihennek a hegyen a régi református temetőben. Édesapám, Bálint Bulcsu, református kántor-tanító volt Pakson. Én Pakson jártam elemi iskolába és gimnáziumba. Részt vettem aktívan a paksi sportéletben. Az iskolában és iskola után, Szentesi Lala tanárunk szervezésével és segítségével, volt alkalmunk kosarazni, focizni, lábteniszezni, pingpongozni, atlétizálni stb, stb. Ezen kívül mint diák a Paksi Sport Egyesületben (PSE), a Traktorban és később a Kinizsiben fociztam. Érettségi után Budapestre kerültem az egyetemre és ott folytattam tanulmányaimat. Az 1956-os forradalom után, decemberben menekültünk ki Öcsémmel és jó barátunkkal Ausztriába és onnan kerültünk Kanadába. Kanadában szerencsére kaptam munkát, dolgoztam mint bányász, az egyik aranybányában Észak-Ontarióban. Tanulmányaimat folytattam az egyetemen a levelező tagozaton. Mint bányász dolgoztam három évet és a hosszú több évtizedes munka után sikerült elnyernem a bánya igazgatói állást. 1977-ben megpályáztam egy tudományos tanácsadói állást a Központi Államnál, így kerültem a Kanadai Atom Energia Ügynökséghez, Ottawában. Felvételt kértem és tagja lettem az Ontario Mérnöki Kamarának. Azóta itt dolgozom mint állami alkalmazott. Ebben az évben valószínű nyugdíjba megyek. így több időm lesz a családra, feleségemre, aki szintén paksi származású, teniszre és nem utolsó sorban a nyaralóra és a horgászatra. Búcsúzóul köszöntőm a Paksi Hírnök olvasóit, üdvözletem küldöm régi jó barátoknak és csókolom a magyarországi családtagokat. Bálint Attila Ottawa, Kanada □ Paksi Hírnök 7030 Paks Pf.: 26. Tisztelt Főszerkesztő úr, Kérem, hogy az alábbi írást lapuk következő számában közöljék. Kedves Paksiak! A lakótelepi központi park rongálásával kapcsolatban a Polgármesteri zöld számra /06-75/311-777/ érkezett egy bejelentés, és szinte ezzel egyidejűleg Bogáncs János képviselő úr is felhívta a városgazda, Fritzné Rein Magdolna figyelmét a problémára: tegyenek már valamit az ügy érdekében! Azóta a kérdés ugyan nem oldódott meg, de a szabálysértési eljárás már folyamatban van, s ezután a közterület-felügyelet is kiemelten kezeli majd az ügyet. Az új Önkormányzat hivatalba lépésével szinte egyidőben kötötték be - Bor Imre polgármester kezdeményezésére - az ingyenesen hívható üzenetrögzítős „polgármesteri zöldszámot” (06-75/311-777), melyre többnyire a város problémáival kapcsolatos hívások érkeznek. A 63. hívás a lakótelepi központi park rongálására hívta fel a figyelmünket. A volt munkásétterem értékesítése után megjelentek a parki útra nyíló üzletek, s ezzel egyidejűleg a behajtási -, rongálási probléma is, melyet útelzáró „betonbabákkal” igyekeztünk elhárítani, nem túl nagy sikerrel. A szépen, igényesen és nem kevés közpénzen felújított járdákon autók, teherautók járnak be a zárt területre, engedély nélkül, megkerülve az útelzárásokat, sokszor tönkretéve ezzel a zöld területet is. A Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Osztályának kérésére a közterület-felügyelet kiemelten kezeli a kérdést és soron kívül nagyobb erőket mozgósít a szabálysértések visszaszorítása érdekében. Az Önkormányzatnak azonban - mint fenntartónak - külső segítség nélkül korlátozottak a lehetőségei. Ha tudomást szerzünk a park és útrongálók kilétéről, a szabálysértési feljelentést megtesszük. A parkrongálás csak az Önök segítségével orvosolható: várjuk figyelmeztetéseiket, hívásaikat továbbra is, érdemben azonban csak abban az esetben tudunk eljárni, ha a bejelentő pontos időpontot, rendszámot, gépkocsitípust ad meg, illetve ha a közterület-felügyelők a helyszínen tetten érik a szabálysértőket. Bogáncs János képviselő úr ez ügyben történt bejelentésére megfelelő információk birtokában azonnal tudtunk reagálni; így a szabálysértési eljárás már folyamatban van. A továbbiakban is köszönettel vesszük a „Tiszta Közélet - Felelős Gazdálkodás - Párbeszéd a lakossággal” programunk jegyében megvalósított ingyenesen hívható zöldszámra érkező hívásaikat! Pálfi Katalin sajtóreferens Paks város Polgármesteri Hivatala Ha nem mulasztotta volna el az elmúlt héten megvenni a Paksi Hírnököt, akkor elolvashatta volna, hogy dr. Dallos Tibor, az egykori tanácselnök szerint húsz év alatt sokat fejlődött a város, hogy az APEH az új törvény szigorával lép majd fel, hogy jó évet zártak a paksi cégek, hogy Tóth Ferenc országgyűlési képviselő szerint a legkisebb sikernek is örülni kell, hogy lesz biztonságos helye a nukleáris hulladéknak, hogy csak egy napfogyatkozás, vagy emberi sorsfordulók várhatóak-e augusztusban, hogy a fogadalmak ideje jár, hogy mi újság Kernné Magda Irénnél... Legközelebb megveszi a Paksi Hírnököt?
