Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)

1999-01-15 / 2. szám

1998. január 15. Paksi Hírnök Munkásgyűlést hívott össze a Duna­­center Kft. szakszervezete és üzemi tanácsa január hetedikén a tulajdo­nosok és a dolgozók közötti feszült­ség enyhítése érdekében. Mint ismeretes: Paks vá­ros önkormányzata 1997 decemberében eladta a csak megerősíteni tudta a cég nehéz helyzetével kap­csolatban elmondottakat, ,ROSSZKEDVŰNK TÉLÉN” más lehetőség nem adódott, akkor vidékre vitték őket dolgozni. A munkavállalókat azon­ban ez nem nyugtatta meg, ugyanis a szerződések nagy része ismét lejárt, vagy rövid időn belül lejár, így jelenlegi helyzetüket bizonytalannak érzik. Több kérdést is intéz­tek Paks első emberéhez, Bor Imréhez, aki meghívott­ként vett részt a gyűlésen. dub númÉs tulajdonát képező céget és mindössze huszonnégy szá­zalék vagyonrészt tartott meg. A vásárló, a dunaújvá­rosi Dunaferr Rt. befektető csoportja nem tudta az idei évben nyereségessé tenni a Dunacenter Kft-t. Nagy László, a Dunacenter Kft. ügyvezetője szólt az el­múlt év nehézségeiről és tü­relmet kért a dolgozóktól. A Ferromark Kft. ügyvezető igazgatónője, Kissné Bogó Júlia a tulajdonosok részéről majd kitért a város és a Du­nacenter Kft. közti konflik­tusra is, melynek forrása: a kft. részéről több, mint hat­van millió forint visszaköve­telése az önkormányzattól. Mindezek mellett a tulajdo­nosok azt is elmondták, hogy a tavalyi évet úgy kezdték, hogy a megvásárolt kft-nek egyetlen szerződése sem volt városi munkák elvégzésére. Ennek ellenére a dolgozók idáig minden hónapban meg­kapták munkabérüket, és ha Vida Jánosné 276 dolgozó nevében kérte számon a pol­gármester választási kam­pányban tett ígéretét, mely szerint kapnak majd a város­tól munkát. Bor Imre több­ször is aláhúzta: a város nem hirdetett meg még október óta olyan munkát, melyre a Dunacenter joggal pályázha­tott volna. A kampányban ígértek szerint pedig valóban mindenki egyenlő esélyekkel indul a városi pályázatokon: így a Dunacenter Kft. is. Bor Imre azt is hangsúlyozta: az önkormányzat nem rendelke­zik olyan tulajdonrésszel a cégben, hogy annak működé­sére érdemben beavatkozhat­na, tehát összességében nem az önkormányzatot terheli a felelősség a Dunacenter mű­ködési, gazdasági zavaraiért. A munkásgyűlésen részt vevők közül többen is utaltak a rossz munkaviszonyokra, mint például a javító műhely felszereltségének hiányára, vagy a géppark elöregedésé­re, amelyekkel - úgy vélik - nem tudnak egyenlő eséllyel indulni a pályázatokon. A vállalat vezetősége azt ígérte, hogy a dolgozókkal megállapodásra törekszik: a munkaruhákat még február vé­géig átadják a jogosultaknak, és megkezdik a bértárgyaláso­kat is a szakszervezettel, ez azonban még nem gyógyír a ki­látástalan helyzetre. Tóth Ferenc országgyűlési képviselő is részt vett a gyűlésen, és megnyugtatás­képpen hangsúlyozta: a vá­rosnak is érdeke, hogy meg­tartsák a munkahelyeket - a Dunacenter Kft. alkalmazot­tainak munkahelyét is. (Seregély) IPARI JÖVŐKÉPEK Filmslágerek teleinek megfogalmazásában, a feladatok kijelölésében az önkormányzatot az Első Ma­gyar Ipari Park Szervező Kft vezetője, Janzsó Tamás segí­tette. Kitért a befektetőkkel való kapcsolattartásra, a helyi adókedvezményekre, az Ipari Parkba betelepítés közvetlen elősegítésére, és arra is, hogy milyen támogatásokat nyújt­son és milyen áron adja terüle­teit a befektetők számára az önkormányzat. A munkahelyteremtési fel­adattervben tanulmány kere­tében helyzetfelmérés készíté­sét szorgalmazza az előter­jesztő egyebek mellett Paks foglalkoztatási helyzetéről, a munkaerővel kapcsolatos kér­désekről, a városban és a kis­térségben működő gazdasági társaságokról és az azokat tá­mogató civil szervezetekről. Szól a tanácsadó cégek foglal­koztatásának szükségessé­géről, a gazdaságfejlesztési le­hetőségek áttekintéséről, a PA Rt. és az önkormányzat közöt­ti kapcsolat megújításáról, szem előtt tartva az iparfej­lesztés kérdéskörét. Az előter­jesztő szerint az ipari parkban biztosítani kell az infrastruktú­ra kiépítését, továbbá szüksé­ges feltárni az oktatásban, to­vábbképzésben rejlő lehetősé­geket, a merev támogatási rendszeren pedig úgy kell vál­toztatni, hogy az a beruházók megítélése és vállalása alapján differenciálható legyen. Fontosnak tartja az előter­jesztés kidolgozója azt, hogy a Munkaügyi Központ ál­tal nyújtott kedvezmények és lehetőségek kiaknázásával to­vább bővítsék a közhasznú, valamint a jövedelempótló tá­mogatásban részesülők foglal­koztatását, továbbá azt: készít­sék el a turizmus fejlesztésé­nek négyéves tervét is. S.E.

Next

/
Thumbnails
Contents