Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-03-12 / 11. szám
1999. március 12. Paksi Hírnök A VÁROS ÉS A KÖLTŐK „A 20 éves város a paksi költők szemével” -Ez volt a címe annak a zenés irodalmi estnek, amelyet március 5-én, pénteken délután öt órai kezdettel tartottak a paksi Városi Művelődési Központban. A zenés irodalmi megemlékezésen díszvendégként Pákolitz Istvánné, a neves paksi költő özvegye is részt vett. Az ünnepi rendezvényt Bag. dy László alpolgármester nyitotta meg, majd dr. Szíjártó István irodalomtörténész méltatta a művészet, és ezen belül a költészet értékeit. Többek között elmondta, hogy a művészetek különleges ünnepei - mint ez az alkalom is -, az emberi élet legfontosabbjai, még ha nem tudnak róla, vagy ha a jelen nem ismeri fel ezek jelentőségét, akkor is. A művészeteknek közösségszervező erejük is van, és ez az erő az európai civilizáció történetében magas rangot és hatalmas értéket jelent -, ugyanakkor mindössze néhány ember is elegendő ahhoz, hogy formálja a kisebbnagyobb közösségek életét, és egy-egy gondolattal gazdagítsa és építse az emberiség jövőjét. Ezt követően a város fiatal, tehetséges versmondói tolmácsolták az elmúlt húsz év legelismertebb paksi poétái, azaz Acsádi Rozália, Kuti Horváth György, László-Kovács Gyula, Lovászi Endre, L. Németh Erzsébet, Oláh Zoltán, Pákolitz István és Szarka József rövid életrajzát és költészetének gyöngyszemeit. E költők városunk hírnevét lírában megfogalmazott élményeik által is öregbítették, sőt verseskötettel is gyarapították. A szép versek mellett Schubert és Kalinyikov zenéjében, a paksi Városi Művészeti Iskola növendékeinek zongorajátékában is gyönyörködhettünk. A rendezvény végén Bagdy László alpolgármester azt is elmondta: örülnünk kell annak, hogy voltak és vannak városunknak tehetséges költői és bízunk abban, hogy a jövőben is lesznek olyanok, akik érzéseiket, gondolataikat versbe foglalják, és sokunk gyönyörködtetésére közreadják. Rohanó, érzéketlen világunkban, amikor sokaknak csak az anyagiak, a megfogható materiális javak jelentenek értéket, szinte oázisnak tűnik egy ilyen irodalmi est. Városunk vezetése nevében köszönetemet fejezem ki, a Paks várossá nyilvánításának 20. évfordulójára rendezett irodalmi est szervezőinek és a nagyon tehetséges paksi fiataloknak. TŰZOLTÓK ÜNNEPÉN Nyugdíjas paksi tűzoltók találkoztak március ötödikén a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság épületében. A már hagyományokkal rendelkező rendezvény ezúttal rendhagyó volt, hiszen a paksi tűzoltóság 125 éves, a hivatásos tűzoltóság pedig 20 éves évfordulóját ünnepelte. Sátor Géza tűzoltó parancsnok ezúttal Bor Imre polgármestert is meghívta, aki a tűzoltóság jelenlegi helyzetéről tájékozódott, emellett megismerkedhetett a nyugdíjas tűzoltók hétköznapjaival. A találkozón most első alkalommal megajándékozták a „kerek” születésnapjukat ünneplő nyugdíjasokat, akik egy-egy miniatűr tűzoltót vagy tűzoltóautót formázó makett-emléktárggyal térhettek haza A hét kitüntetett között jelen volt Koltai Márton is, aki hetvenedik születésnapját ünnepelte. Ő volt az egyetlen, aki az elmúlt húsz év során, a felső korhatár elérése után vonult nyugállományba, hiszen a legtöbb tűzoltót korengedménnyel nyugdíjazzák. A jó hangulatú találkozót a hivatásos tűzoltók által készített marhapörkölt tette még kellemesebbé. (Seregély) SVÁB NÉPÉLET A sváb népélet tárgyi emlékei” - ezzel a címmel néprajzi kiállítás nyílt március 8-án, hétfőn délután öt órakor a paksi Városi Művelődési Központ kis kiállítótermében. Schleicher Vera néprajzkutató, a paksi Városi Múzeum munkatársa, a kiállítás egyik rendezője a Paksi Hírnök számára elmondta, hogy a Tolna megye területén élő „svábság” 19. század végéről és 20. század elejéről származó tárgyi kultúrájának emlékeit bemutató tárlat gazdag néprajzi anyagát a Bonyhádi Múzeum, a németkéri múzeum és a paksi Városi Múzeum bocsátotta ez alkalomra a Városi Művelődési Központ rendelkezésére. A tárlaton többek között láthatunk a század elejéről származó bútorokkal - azaz ággyal és bölcsővel - berendezett szobarészletet, korabeli háztartási tárgyakat - így évszámmal díszített törölközőket, és más textíliákat - továbbá gyermekjátékokat is. Ezen kívül a néprajzi emlékek között kifejezetten a „svábsághoz” kapcsolódó tárgyakkal is találkozhatunk. Ilyen az egykori népi ájtatosság emlékei közül a német nyelvű imakönyv, és - minden háztartás tartozékaként - a „Jézus Szíve” és „Mária Szíve” ábrázolások. A korabeli öltözet jellegzetességei között pedig a sötét színű asszonyi népviselet, a kötött és ványolt technikával készített különleges papucsok és a síyátos formájú facipők érdemelnek figyelmet. A néprajzi kiállítást március 28-ig tekinthetik meg az érdeklődők.
