Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-03-12 / 11. szám
1999. március 12. Paksi Hírnök SZAKMAI FÓRUM EGY MAGYAR SZAKEMBER A FELKELŐ NAP HAZÁJÁBAN Az Atomerőműveket Üzemeltető Cégek Világszervezetének (WANO)-nak a meghívására dr. Rónaky József nemrégiben Japánban járt, hogy részt vegyen - a WANO szervezésében - egy nukleáris létesítmény vizsgálatán, melynek során azt kutatták, hogy az adott atomerőmű üzemeltetési szokásai, kultúrája hogyan viszonyul a világszínvonalhoz. A nemzetközi csoport tagjai, akiket négy központ (az atlantai, párizsi, moszkvai és tokiói) delegált, a tokiói központ szervezésében tartózkodtak a tengerentúli országban, hogy az Onagawa Atomerőmű működését elemezzék. Dr. Rónaky József a moszkvai központ javaslata alapján egy csodálatos tengerparti öbölben dolgozhatott sugárvédelmi és nukleáris balesetelhárítási szakemberként. Napi munkája úgy kezdődött, hogy másfél órát utazott egy hegyi szerpentinen a szálláshelyről az atomerőműig. A nukleáris létesítmény azért is nyerte meg tetszését a paksi fizikusnak, mert mint mondta: a 800 és az 1200 MW-os blokkok mellett jelenleg egy harmadik blokkot építenek. Ez a paksi erőmű technológiájától eltér, hiszen a japán egy „forralóvizes” (egykörös, a reaktor forralja fel a vizet) atomerőmű. A nemzetközi csoportban minden szakterületet képviselt egy japán szakember, aki jól ismerte a helyi adottságokat, így segítséget tudott nyújtani az amerikai, belga, kínai és a magyar nukleáris szakemberek számára. Az első három nap alatt a csoportot felkészítették a vizsgálati munkára, az Onagawa Atomerőmű működéséről és a vizsgálat technikájáról kaphattak átfogó képet a jelenlévők, ez után két héten keresztül késő estig dolgoztak. A vizsgálat befejezését az értékelés követte. A komoly munka mellett azonban némi szabadidejük is maradt a szakembereknek, hiszen a hétvégeken ott sem kellett „robotolni”. A japán házigazdák kirándulni vitték a csoport tagjait, akik a három legszebb japán hely egyikét, a Macusima-öbölt is meglátogathatták. Megnézték az ottani nevezetességeket, többek között egy budhista templomot a környező kolostorral is. Ottjártukkor épp esett a hó, ez különleges élményt jelentett. A másik hétvégi pihenőnapon egy halászfalut látogattak meg a nemzetközi szakemberek, illetve a környék nevezetességeivel ismerkedtek, ízelítőt kapva a japán vallási kultúráról. Természetesen Tokiót sem felejtették ki a látványosságok közül, ám a világ legnagyobb városából két hét alatt nem sok mindent tekinthettek meg. Dr. Rónaky József arra a megállapításra jutott, hogy a boltokat nem szerencsés látogatni, hiszen még az elektronikai árucikkek is drágábbak, mint hazánkban. így ő maga inkább csak apró szuvenírrel tért haza. A tiszta utcákon jobbára csak sétálgatott. Eközben tapasztalta: a japán emberek olyan érzékenyek a környezetük tisztaságára, hogy amikor egy bájos iijjú hölgy látta, hogy cigarettával sétálgat, kezébe nyomott egy papírhamutárcát. Dr. Rónaky nem vette a figyelmeztetést rossz néven: a japán mentalitáshoz alkalmazkodva elfogadta azt. Természetesen nem tért haza anélkül, hogy a japán ételeket és italokat ne kóstolta volna meg. A magyar ételektől eltérő íz- és aromatartalmú, szinte csak zöldségekből és halból készült ételeket nagy kedvvel fogyasztotta, bár a tengeri moszatokat, ha lehetett, kiiktatta étrendjéből. Japán kollégája, akivel a három hét alatt együtt dolgozott, meghívta a kocsmájába (a japánok barátságuk jelképéül nem saját otthonukban látják vendégül ismerőseiket, hanem saját kocsmájukban), így a rizsbort és a japán whiskyt is megízlelhette. Dr. Rónaky József elmesélte azt is: nem tudta, hogy a japánok nem szívesen használják a „nem” szót, így a WANO-vizsgálat alatt több alkalommal előfordult, hogy úgy kérdezett, hogy a válasz „nem” lett volna a japán kollégák részéről, akik többszöri kérdésfeltevés után sem feleltek. Dr. Rónaky aztán megtudta a tolmácstól: udvariatlanság úgy kérdezni, hogy nemmel kelben válaszolni, így a hatékonyabb munka érdekében meg kellett tanulnia a japán szokás szerinti tárgyalási metódust. A személyes élmények mellett azonban a szakmai munka tapasztalatai sem szorultak háttérbe. Néhány onagawai pozitívumot dr. Rónaky József szívesen bevezettetne más atomerőművekben is. Seregély Erzsébet A Hungexpo Rt. március 10-14 között, tizenkilencedik alkalommal rendezi meg agráripari szakmai fórumát a Budapesti Vásárközpontban. Az évenkénti személyes találkozó - melyet évadnyitó üzleti találkozónak is tekintenek -, lehetőséget nyújt a mezőgazdasági szakemberek számára a naprakész piaci információk kicserélésére, a legújabb irányzatokat képviselő gépek, berendezések, technikák, technológiák, kemikáliák megismerésére. Az AGRO+MASHEXPO nem csak termékbemutató, hiszen egy helyen és egy időben szakmai eszmecserét, üzleti tárgyalásokat is folytathatnak a szakemberek. Az agráripari szakmai fórum idei vendége Fejér megye, mely koncentráltan vonultatja fel mindazt, amely mezőgazdaságát, mezőgazdasági gépgyártását és az azt kiszolgáló ágazatokat reprezentálja. A rendezvényt ezúttal is aktuális konferencia-programok kísérik, ahol további szakmai információk segítik a szakembereket. A Konferencia Központ Nagy Termében „Versenyképes-e a magyar agrárgazdaság üzemi -és termelési szerkezete? Összehasonlítás az EU tagállamaival, valamint harmadik országokkal.” - címmel előadást hallgathatnak az érdeklődők, de szóba kerülnek az alternatív energiaforrások, különös tekintettel a biomassza energetikai hasznosítására A mezőgazdasági gépek nemzetközi minősítése és minőségtanúsítása és a növénytermesztés biológiai alapjaival kapcsolatos integrációs stratégia is a konferencia témája lesz.
