Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)

1999-03-12 / 11. szám

Paksi Hírnök 1999. március 12. AKTUÁLIS Átéli hólavinák olvadását, az esőzéseket követően idén is szinte menetrendszerű­en bekövetkezett a fő- és mel­lékvízgyűjtők vízszint-emelke­­dése. Mindezekkel összefüg­gésben kialakultak és elterjed­nek a szántókon a gabonával és más növényekkel bevetett területeken, továbbá a réte­ken, legelőkön a belvizek. Ezek nehezítik, nagyon sok helyen szinte lehetetlenné te­szik a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzését. Pakson is számottevően emelkedett a Duna vízszintje BELVÍZ ÉS ÁRADÁS Nálunk, a Dunakömlődi Szabadság Termelőszövetkezetben - vá­laszolta érdeklődésünkre Kern József elnök szerencsére csak kisebb mértékben okoz gondot a belvíz. ÖNKORMÁNYZATI LAPOK A helyi sajtó és a he­lyi nyilvánosság sze­repéről ötnapos szim­­poziont tartanak az újságíró szakma kép­viselői március 10 és 15-e között Budapes­ten, a Magyar Sajtó Házában. A rendezvénysorozat kere­tében - amelyet a márci­us 15-i sajtónap díjátadási ün­nepségeivel koronáznak meg - a MÚOSZ elnökség szervezé­sében 12-én 10 és 13 óra kö­zött közös gondolkodásra ül­nek össze az önkormányzati lapok szerkesztői a polgár­­mesterekkel és önkormányza­ti tisztségviselőkkel. Wekler Ferenc, az Ország­­gyűlés alelnöke, ismert képvi­selő nyitja meg a rendezvényt, amelyen Zöldi László „a helyi lapok a rendszerváltás után” címmel, az Observer Médiafi­gyelő „a helyi lapok súlya tájé­koztatásban” címmel, Kara Pál, a BM helyettes államtitkára „a helyi stytó a közigazgatásban” cím alatt, és végül, de nem utol­só sorban Müllner Jenő, a MÚ­OSZ önkormányzati lapok szakosztályának elnöke „Fo­lyamatosság az önkormányzati lapoknál” címmel tart korrefe­rátumot. Ezt követően ugyan­aznap délutánján 13.30 és 15 óra között Müllner Jenő vitave­zetésével konzultációt tartanak a tanácskozás résztvevői a he­lyi lapok szerkesztésének időszerű kérdéseiről. Este 17 órakor a Néprajzi Múzeum patinás falai kö­zött nyitják meg az érdekeltek a „Sajtófotó ‘99” elnevezésű ki­állítást. A rendezvényen ta­pasztalatait megosztva a részt­vevőkkel a Paksi Hírnök szer­kesztőségének megbízott ügy­vezető-főszerkesztője, Kiss G. Péter is részt vesz. Avasútvonal, a 6-os út nyom­vonala és a Madocsa felé eső háromszögben körülbelül nyolc-tíz hektárnyi búzavetést borít belvíz. A további belvízala­kulások függnek a velünk hatá­ros gazdaságok, köztük például a Paksi Halászati Szövetkezet bel­víz-helyzetének, pontosabban a Duna jelenlegi rendkívül magas vízszintjének alakulásától, ennek változásától.- Nagy szerencsénkre nálunk az elmúlt években, a földterüle­teink magasabb fekvése miatt nem volt jellemző a belvíz jelent­kezése. így az idén sem érinti ez a gond a Paksi Dunamenti Szö­vetkezetét - mondotta a gazda­ság főkönyvelője, Kaloveczky Nándor. Dr. Sűrű János, a Bölcskei Rákóczi Mezőgazdasági Szövet­kezet elnöke:- Körülbelül nyolcvan hektár rét-legelő terület áll víz alatt, ami egybefolyik napraforgó és kuko­rica vetésterületekkel. Jobb hí­ján most várakozunk a belvíz el­vonulására, de erre egyelőre má­jus vége előtt nem látunk sok esélyt. Kajdacson is jelentős szövet­kezeti- és magánerőből művelt kül- és belterületet borít a belvíz - tudtuk meg az Aranykalász Szövetkezet elnökétől, Mohai Istvántól. - A gazdaság területén összesen mintegy 900 hektáron áll a belvíz, ebből 80 hektárnyi őszi kalászos, 30 hektár repce ve­tésterületen. Mintegy 200 hektár őszi mélyszántást, 150 hektárnyi kaszálót, rétet érint a belvíz, amelyeknél részben jellemző az úgynevezett pangóvíz. Nálunk is májusig dől el majd a tavaszi bú­za és árpa ténylegesen bevethető területe. Azért ezt mondom elsősorban, mert a tőlünk észak­ra eső részeken egyelőre a Sár­víz, a Sió és mellékpatakok nem tudják befogadni a hatalmas víz­­mennyiséget. Emiatt azután az is elmondható, hogy sajnos Pálfáig, Cecéig sőt egészen Simontomyá­­ig bezárólag egyelőre úgy tűnik, hogy romlik a belvíz okozta ne­héz helyzet. Szinte István elnök, a Mado­­csai Igazság Teremlőszövetke­­zetből:- A község határában a szövet­kezet és a magángazdák által művelt földeken egyaránt je­lentős nagyságú területeket borít belvíz. A mi területünkön a Du­nakömlődi Szabadság Ter­melőszövetkezettel határos ré­szen a Gyűrűsi domb alatt példá­ul körülbelül ötven hektár őszi szántót érint a belvíz. Szándéka­ink és reményeink szerint ta­vasszal, legkésőbb május végéig tavaszi kukoricát szeretnénk majd vetni ezen a területen. Dunaszentgyörgyön, az Ezüst­kalász Termelőszövetekezetben 1800 hektárból 175 hektáron pangó belvíz okoz gondot a tava­szi munkálatok végzésénél. A gazdaság elnökétől, Debreczeni Sándortól azt is megtudtuk, hogy a nehézségek ellenére bíznak az időjárás jobbra fordulásában, s hogy tavasszal időben földbe ke­rül a napraforgó- és kukori­­vetőmag. Helyenként nehézségekbe üt­köznek a tavaszi munkák, a szán­tás és a vetés elvégzése a mi gaz­daságunkban is. Nemrégiben például egyszerűen elsüllyedt a traktor - kaptuk az információt Ferenczi Márta főkönyvelőtől és Németh Norbert növényvédelmi szakmérnöktől a Németkéri Ha­ladás Termelőszövetkezetben.- A talajviszonyok következté­ben csak mezőgazdasági re­pülőgépről leszórva lehetséges a folyékony műtrágyát a talajba juttatni. A nehézsúlyú mezőgaz­dasági munkagépekkel nem ta­nácsos és nem is lehet a vízzel borított, veszélyesen mély talajra rámenni.- Hogyan alakult a belvíz hely­zet ? A helyi falugazdász nemrég harminc hektár belvíz borí­tású területet jelentett Német­­kérről az illetékes földművelésü­gyi hivatalhoz, s ami nekünk enn­él is fontosabb, hogy a belvíz ha lassan is, de kezd visszavonulni... (Bubor)

Next

/
Thumbnails
Contents