Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)

1999-03-05 / 10. szám

1999. március 5. Paksi Hírnök JO NAPOT, MI ÚJSÁG? ISGUM JÓZSEF Szabadidőm egyáltalán nincs. Még vasárnap is dolgo­zunk... - kezdte kissé fáradt mo­sollyal beszélgetésünket Isgum József római katolikus plébá­nos, aki immár huszonnyolc éve teljesít lelkipásztori szolgálatot Pakson.- Az 1960-as években, az akko­ri nyolcezer katolikus hívő szá­mára - a nyugdíjasokkal együtt - még hét katolikus pap teljesített szolgálatot Pakson. Az Atomerő­mű építése óta azonban a katoli­kus hívők száma szinte duplájára, mintegy tizennégyezerre növeke­dett, és mára négy templomban lelkipásztorkodunk, ugyanakkor mindössze ketten vagyunk.- Az egyházi évben jelenleg a Nagyböjt időszakában járunk. Milyen speciális tennivalói vannak ilyenkor a katolikus hí­vőnek? Milyen feladatai van­nak jelenleg? Tisztelt Főszerkesztő Úr! Kérem, hogy az alábbi ész­revételemet a Paksi Hírnökben közzétenni szí­veskedjék. Fonyó Lajos a Gáz-szerződést előkészítő ad hoc bizottság tagja Bencsik Lajos úr, a Paksi Hír­nök 1999. január 29-i szá­mában ismét elfújta a fáklyát, ahogy ezt megtette már az 1998. október 6-i rendkívüli testületi ülésen is. Az előzőeket az aláb­biakra alapozom: 1997. április 22-i képviselő-tes­tületi ülés tárgyalta a város 1996. évi költségvetésének végrehajtá­sát. Előadó Herczeg József volt, a beszámoló 33., 34., 35. oldala részletesen foglalkozott a gázbe­ruházás megvalósításával. A négy települést terhelő összeg­ből 126 386 E Ft jutott Paksra, ez 48 km gázvezeték kiépítésére vo­natkozott. Ehhez két kiegészítő szerződés került megkötésre, a dél-nyugati városrész földgázhá­lózat kiépítése 9000 E Ft nagyság­rendben és a Gyapa, Biritó hely­ségek gázhálózatának kiépítése 35 000 E Ft értékben. A gázprog­ramhoz 1995 őszétől 2089 családi befizető és 59 egyéni, illetve tár­sas vállalkozás csatlakozott, így- A Nagyböjt: felkészülés Húsvétra. Amint Jézus Krisztus negyven napig böjtölt a pusztá­ban, úgy a hívek is negyven na­pig böjtölnek. Hamvazószerdán és Nagypénteken háromszor ét­kezünk és egyszer lakunk jól, míg a nagyböjt többi péntekjén csak a hústól „tartóztatás” van. Reggel hat órakor már a templomban, a gyóntatószék­ben vagyok. Nemcsak Nagyböjt 1996-al bezárólag a lakossági be­fizetés 168 195 802 Ft volt, a vál­lalkozási 27 488 800 Ft. így a váro­si gázvagyon összege: 195 684 602 Ft-ra módosult. Az 1995. szeptember 25-i szer­ződés 17. pontja kimondta: „Ezen szerződés az önkormány­zatok testületének, vagy a testület által felhatalmazott bizottságok jó­váhagyásával válik érvényessé.” Pakson az ilyen bizottság a Ben­csik úr vezette Gazdasági Bizott­ság volt. Az 1996. március 18-i szerződésben az előző pont már nem szerepel, azonban megjelenik a 6. pont, amely kimondja: „A be­ruházással létrehozott vagyontö­meg a beruházó tulajdonába kerül. A jelenlegi vita szempontjából lé­nyeges még ennek a szerződésnek a 9. pontja, amely kimondja: „A megrendelők kötelesek a lakos­sággal és egyéb fogyasztókkal olyan külön megállapodásokat kötni, amely megállapodások jog­szerű hátteret teremtenek ahhoz, hogy a létrehozott vagyontömeg - az önkormányzat által finanszíro­zott rész tekintetében a beruházó tulajdonába kerülhessen. Bencsik Úr nyilatkozatát követően több neves jogásszal és ügyvédi irodá­val is konzultáltam, így vélemé­nyem a következő: Önmagában az a tény, hogy a idején, hanem máskor is. Ilyen­kor azonban általában többen gyónnak. Ezen kívül minden pénteken „Keresztúti” ájtatos­­ság van. Most is vannak szent­misék, különféle ájtatosságok és sok hittanóra. A plébánia-hi­vatalban pedig naponta felke­resnek a katolikus hívők, első­sorban egyházi, ritkábban sze­mélyes problémákkal.- A közeljövőben lesz az első­polgármestemek nem volt testü­leti felhatalmazása a szerződés aláírására és a vagyonról történő lemondásra, a szerződés módosí­tást - jóhiszeműen és ellenérték fejében - a szerződő DÉGÁZ Rt.­­vel szemben nem teszi semmissé. Azért nem, mert a polgármester egyébként az önkormányzat törvé­nyes képviselője és az önkormány­zat nevében akkor is ő jár el, ha a képviselő-testület a hozzájárulást megadja rendeleti úton. Az önkor­mányzattal szerződő fél számára tehát a szerződéskötés, illetve mó­dosítás körülményeit figyelembe véve - nincs különbség a tekintet­ben, hogy az előzetes testületi fel­hatalmazás megvolt-e, vagy sem. így is, úgy is a polgármester ír alá. Más kérdés, hogy a DÉGÁZ Rt. te­­kinthető-e jóhiszemű és ellenérték fejében szerződő félnek? Az önkormányzati beruházási és lakossági forrásból származó gázközmű tulajdonjogát ugyanis a DÉGÁZ Rt. veszi meg a szerződés­­módosítás szerint, tehát az egyik feltétel az ellenérték fejében való lemondás nem valósult meg. A semmisséget magalapozó jogcím az Államháztartásról szóló 1992. XXXVm. Tv. 108.§ (2) be­kezdése lehet, ugyanis kimondja, hogy az „Államháztartás alrend­szereihez” kapcsolódó vagyont in­áldozás. Hogyan készítik fel a gyerekeket erre az alkalomra? A paksi fiatalok érdeklődésében tapasztalható-e változás a kato­likus egyház iránt?- A harmadik osztályosok el­sőáldozására ebben az évben május 16-án kerül sor. A gyere­keket a Balogh Antal Katolikus iskolában mi magunk, a másik négy általános iskolában pedig hittanoktató segítségével készít­jük fel erre az eseményre. Töb­bek között gyónásra, áldozásra és az ezzel kapcsolatos hit­igazságokra tanítjuk őket. Az ok­tatás alapján az elsőáldozók szá­ma idén mintegy kilencven fő lesz. Korábban azonban százhar­­mincan-száznegyvenen is voltak.- Mit gondol, miért e csökke­nés? Véleményem szerint ennek oka az előző rendszer val­lásellenes nevelésében rejlik. □ Paksi Hírnök 7030 Paks Pf.: 20 gyenesen átruházni, továbbá az Államháztartás alrendszereinek követeléseiről lemondani csak törvényben, a helyi önkormányzat esetében rendeletben meghatáro­zott módon és esetekben lehet”. Ilyen rendelet Pakson nem léte­zik, így semmisnek tekinthető a szerződés módosítás 6. pontja, amely úgy szól, hogy az önkor­mányzati forrásból létesült közmű tulajdonjogát a beruházó szerzi meg, továbbá az is, amelynek ér­telmében a közmű elidegenítése esetén a vételár a DÉGÁZ Rt.-t ille­ti meg. Lényeges kihangsúlyozni, hogy semmisség esetén nem az egész szerződés válik semmissé, hanem csak azok a rendelkezések, amelyek a hivatkozott törvényi rendelkezéssel ellentétesek. Kö­vetkezésképpen a szerződés egyéb rendelkezései érvényesek és hatályosak. Nem vitatom ki a jogász ket­tőnk közül, de visszafor­dítva a mondást „Nem elég tisz­tességesnek látszani, annak is kell lenni.” A PAKSI HÍRNÖK POSTÁJÁBÓL

Next

/
Thumbnails
Contents