Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)

1999-02-19 / 8. szám

1999.február 19. Paksi Hírnök ÉV ELEJI ADÓ-IDŐ Az ország adóalanyait kivé­tel nélkül érintik és fog­lalkoztatják az 1999. évi sze­mélyi jövedelemadó- változá­sok. Surányi Imréné, a Pénz­ügyminisztérium közigazgatá­si főtanácsadója tartott előadást és konzultációt a sze­mélyi jövedelemadóról szóló törvény 1999. évi változásai­ról, annak társadalombiztosí­tással való kapcsolatáról és költségelszámolásainak kér­déseiről. Mindezek Paks és környéke minden személyi jö­vedelemadót fizető állampol­gára részéről érdeklődésre tarthatnak számot.- Az 1998. évi LXV. törvény­ben megfogalmazott változá­sok - mondotta Surányi Imré­né - azokat a legfontosabb ki­igazításokat tartalmazzák, amelyek a kormány családpo­litikai céljainak megalapozá­sát szolgálják, továbbá ame­lyek a piacgazdaság fejlődésé­vel együtt járó új jelenségek jövedelemfolyamatainak adó­jogi rendezését célozzák. Az 1999-es adótáblában az adókulcs hatról háromra csökkent. Az adó 400 ezer fo­rintjövedelemig 20 százalék, a 400 ezer forint és egy millió forint közötti jövedelemrészre 30 százalék, az egy millió fo­rint éves jövedelmet meghala­dó részre 40 százalék. Adójó­váírás továbbra is a bérjöve­delem után jár, amelynek mér­téke 20 százalékról 10 száza­lékra, havi felső értéke pedig 4200 forintról 3000 forintra csökkent, s azok vehetik igénybe, akiknek az éves jöve­delme nem éri el az egymillió forintot. A családi kedvezmény mér­téke egy- és kétgyermekesek esetében gyermekenként havi 1700 forint, a három- vagy többgyermekesek esetében havi 2300 forint, a súlyosan fo­gyatékos eltartott esetében el­tartottanként havi 2600 forint. Az Szja törvény szerint kiegé­szült a családi pótlék fogalma azzal, hogy családi pótlék cím­szó alatt a családtámogatási ellátásokról szóló törvény alapján folyósított iskoláztatá­si támogatást is természetsze­rűleg szerepel. Az adókedvezményeket érintő változások egyike a be­fektetési adóhitelt érinti: 30 százalékról 20 százalékra csökkent a levonható adóhitel mértéke, továbbá a levonható összeg nem haladhatja meg az évi 200 ezer forintot. Az önkéntes kölcsönös biz­tosítópénztári befizetések után meghatározott korosz­tálynak a nyugdíjba vonulás évéig külön kedvezmény jár, ami - visszamenőleges ha­tállyal -, megilleti az érintett korosztály rokkantnyugdíjas­sá vált tagjait is. A kedvezményesen juttatott dolgozói részvénynél a dolgo­zói üzletrész kedvezménye után az adó mértéke 35 száza­lék, de továbbra sem kell adót fizetni akkor, ha a kedvezmé­nyes dolgozói részvényjutta­tás a privatizációs törvény alapján történik. Az egyéni vállalkozókat, őstermelőket kedvezően érintő új rendelkezés, hogy már a beruházás időszaká­ban levonhatók lesznek a vál­lalkozói osztalékalapból a tárgyi eszközök, a nem anya­gi javak üzembe helyezése (rendeltetésszerű használat­bavétele) érdekében az adott adóévben felmerült kiadá­sok, így ezek után nem kell ezentúl 20 vagy 35 százalék­nyi adót fizetni. Fontos hiánypótló új ren­delkezés, hogy az egyéni vál­lalkozó 1999-től választhat, hogy az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának hely­reállítását szolgáló felújítással kapcsolatban felmerült kiadá­sát a felmerülés évében azon­nal, avagy több év alatt, érték­­csökkenési leírással számolja el költségként. Az egyéni vállalkozó számá­ra előírt alapnyilvántartások vezetésének időzítése 1999-től attól függ, hogy az adózás rendjéről szóló törvény mi­lyen gyakorisággal ír elő fize­tési határidőkre vonatkozó kötelezettségeket. 1999. január 1-től a cégautó­adó megfizetése esetén a sze­mélyi jövedelemadó-törvény sem tiltja azoknak a kiadások­nak az elszámolását, amelyek a tartozékok és kiegészítők későbbi beszerzése, javítása miatt merülnek fel. Az egyéni vállalkozók és az őstermelők esetében egyaránt a tevékenység megkezdésé­nek évét követő harmadik adóévben, és az azt követő adóévekben keletkezett vesz­teségre csak az adóhatóság engedélyével alkalmazhatók a veszteségelhatárolás szabá­lyai akkor, ha a veszteség ke­letkezésének évében a bevétel nem éri el az elszámolt költ­ség 50 százalékát. Bővül az őstermelői tevé­kenységek köre: 1999-től ide tartozik az erdősítés és az ültetvénytelepítés is.

Next

/
Thumbnails
Contents