Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-12-11 / 45. szám
Paksi Hírnök 1998. december 18. EMBERMESÉK / BÚCSÚ KILENCVENNYOLCTOL Mindannyian búcsúzunk valakitől vagy valamitől. Könnyen megeshet, hogy önmagunktól búcsút kell vennünk egy napon. «> SZARKA JÓZSEF Biciklis” Jani a közelmúltt ban például a cipőjétől búcsúzott el, és egyetlen lyukas zokniban kerekezte végig a várost. A gondoskodás, kis nyugdíjával azonban hozzá is elérkezett. Pénzt kapott, s ezen pénzből arra is futotta, hogy piacra menjen és hócsizmát vásároljon magának. „Nekem is van karácsonyom, a Jézuska adott nekem hótaposót.” - mondotta boldogan, s még azt is megjegyezte, hogy volt munkatársai is gondoltak rá, megajándékozták sokféle öltözékkel, sőt a legféltettebb kincsét, a bringáját sem lopta el senki. Jani boldogan búcsúzik a kilencvennyolcas esztendőtől, annál is inkább, mert úgy tartja, hogy ez az év számára rettenetesen boldogtalan volt. Békés, nyugodt ezredfordulót kíván minden jóakaratú teremtménynek, boldogságot, most így „Rosszkedvűnk telén”. Miután elgondolkodik, megjegyzi: „Krisztus születése előtt is élt ember a Földön, meg mindenféle isten - teremtmény. Éltek fák, füvek, ártatlan állatok és a megmaradásban való hit...” Férje és a gyermekei elvesztése miatt, magányra ítéltett Borcsa néni, csöppnyi vályogtéglákból építtetett házában Nagydorogon él. így búcsúzik az elmúlt esztendőtől: „Fát, fát adott volna ez az esztendő kisfiam, és mindenféle fát, mivel borzalmas hidegeket élünk. A karácsonyfa azonban idén is meg lesz, ezt a Teremtő is megígérte nekem. A napokban azt álmodtam, hogy bearanyozott hintón visznek az angyalok a Mennyországba. Mondtam is álmomban, hogy Isten veled, te könyörtelen év!” Tamás bácsi, aki paksi illetőségű, nyolcvanegy éves férfiember, így búcsúzik kilencvennyolctól: „Egészségem az van kedves barátom, egészségnek mindig kell lennie. Én megjártam már poklot és mennyországot, hadak útját és fogolytáborokat is megjártam, mégis férfiember maradtam: magyar férfiember, az aki még az ágyban sem vallana szégyent, mert huszáros természetű ember vagyok. A kilencvennyolcas esztendőtől azonban könnyezve veszek búcsút, mivel ez az év számomra igen jól sikerült. Volt vagy nyolc angyalkám, akik megajándékoztak szerelmükkel, szeretetükkel és gondoskodásukkal. Mondja még rám valaki, hogy egy vén kappan vagyok. Hajrá kétezredik év!” „Kutató vagyok, csak kutatok, mindenkit és mindent felkutatok.” - mondja János, a bölcskei illetőségű kutató, aki megkeresésemkor éppen virágait kutatta a hó alatt. Csendben, türelmesen várakoztam, mivel láttam, hogy a munka komolysága nem tűri az okvetetlenkedést. Végül boldogságtól ragyogó arccal feltekintett rám: „Van fű a hó alatt, talán néhány szál virág is akad. Kutatom őket, de most már nem vagyok bizonyos abban, hogy rájuk bukkanok. Én egy boldog ember vagyok. Ilyen és ilyesféle gondolatokkal búcsúzunk ettől az esztendőtől. Bánva, nem bánva az idő múlását. Megesik, hogy észre sem vesszük, hogy magunk is elmúlunk. JÓ NAPOT, MI ÚJSÁG? KARÁCSONY SÁNDOR i szokás volt a keleti egyházban, hogy a karácsonyra született fiúgyermeket Karácsony névre keresztelték. A Karácsony névadás szokásának Magyarországon, már a középkorban vannak bizonyítékai. A Karácsony, a Karácson, és a Karácsonyi családnév Karácsony nevezetű, valószínűleg karácsonyra született ősre emlékeztet: karácsonyé, azaz karácsony szülötte, ajándéka. Most, karácsony ünnepe előtt, e ritka családnevet viselő, városunkban élő Karácsony Sándorral beszélgetünk.- Karácsony úr, honnan származnak az ősei, mit tud vezetékneve eredetéről?- A családom eredetét felmenőim, és én is kutattam. Vezeték nevem eredetét nem ismerem, családom eredete azonban igen messzire vezethető vissza: Hajdú-Bihar megyéből, Berettyóújfaluból származunk, az őseim pedig többnyire gazdálkodással foglalkoztak. A nagycsalád azonban mára szétszóródott: én 1985 óta élek családommal, gyermekeimmel Pakson.- Ősi megfigyelések szerint a név jellemző a viselőjére. Mennyire jellemző önre a karácsony békessége, és aktuálisan: mivel foglalkozik?- Kiegyensúlyozott, nyugodt, békés embernek tartom magam és összességében elmondható, hogy elégedett vagyok az életemmel, sorsommal. Szeretem a családomat és a munkámat. A paksi Atomerőműben, a Gépész Létesítési Osztályon, csoportvezető beosztásban dolgozom és az atomerőmű beruházási és átalakítási feladataival foglalkozok.- Milyen a karácsony Karácsonyéknál? A karácsony ünnepére mi is ajándékok vásárlásával, sütéssel - főzéssel készülünk. Az ünnepi asztalra - családi szokás szerint - töltött káposzta, és sütemények, többek között beigli kerül. Három gyermekünk van, így természetesen a kívánságok között szerepel a nagy karácsonyfa állítása, amit együtt díszítünk fel. Szenteste délutánján a gyerekek a paksi református templomban szerepelnek: énekelnek és verset mondanak. A szentestét otthon szűk, családi körben töltjük, másnap a rokonokat és az ismerősöket köszöntjük. (Emese) Akar-e azonnal értesülni a nap híréről Pakson? A im@g®Ildlás8 a Paksi Hírnök az Interneten Májustól a Paksi Hírnök már az Interneten is olvasható: «*■ egyrészt az aktuális lapszám több érdekes anyagával, *■ másrészt pedig gyors, napi, helyi információkkal ismerkednek meg az érdeklődők. A Paksi Hírnök az Interneten a napi hírek kiadásával a lehető leggyorsabban tájékoztat a városban történt eseményekről, hiszen már a déli óráktól friss hírekhez juthat az érdeklődő. Keresse, olvassa a Paksi Hírnököt az Interneten! A Paksi Hírnök Internet-címe: http'i/wwv.terrasofLhi/hinok/
