Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-12-04 / 44. szám
1998. december 4. Paksi H rnök JEGYZŐK A PÁCBAN KIESŐ BEVÉTELEKKEL KELL MAJD SZÁMOLNI Lapzártánk idején még tartott a jövő évi költségvetés parlamenti vitája, melynek előkészítésével kapcsolatban László Csaba, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára a Kossuth Rádió Kassza című műsorában nyilatkozott. A költségvetés legfőbb jellemzőként említette az államtitkár, hogy az előző évek gyakorlatától eltérően most egy hónappal később nyújtották be a tervezetet, és a kiadási oldalon a prioritások nagyobb különbségeket engedtek meg; egyes elosztási területek kevesebb, mások több pénzt kapnak majd. Felrótták a jelenlegi kormányzatnak azt, hogy az adójóváírások új rendszere a magas jövedelmű családoknak kedvez igazán. László Csaba úgy vélte: a közepes jövedelmű családok vannak a legtöbben, pozíciójuk jelentősen javulhat három gyermek esetében a gyermekek után járó adókedvezmény bevezetésével - tehát nem csak azt kell figyelembe venni, hogy mennyi a jövedelem és az adótáblában hogyan változik a besorolás, hanem a gyermekek számát is. Hozzáfűzte: a magasabb jövedelmű családok kasszájában egyébként sem lesz sokkal magasabb a jóváírással keletkezett többlet. A legalacsonyabb jövedelmű családok helyzetének kezelése az önkormányzatokra hárul a továbbiakban is: a szociális segélyezés rendszere jelenthet számukra támaszt. Az államtitkár, visszatérve a „magasabb jövedelműek jobban járnak” problémájára, utalt arra, hogy gazdaságkutatók szerint a magas jövedelműek támogatása a megtakarításokat, a beruházásokat és a gazdaságot egyaránt ösztönzi. Szólt arról is: a köztisztviselők, közalkalmazottak bérét visszafogják (az 1998-as szinten befagyasztják), ebben a költségvetés hiánya mellett belpolitikai megfontolások is szerepet játszanak. Tizenhárom százalékos átlagkeresetnövekedésre számítanak úgy a köz -mint a versenyszférában. A közszféra egyfajta iránytű szerepet tölt be a versenyszféra számára: László Csaba szerint a bérkiáramlás megakadályozására mintegy példát statuálva csökkentik a közszférában dolgozók fizetését. A pedagógusbérek tervezett emelése aggodalomra adhat okot, hiszen ezek nagy részét az önkormányzatoknak kell finanszírozniuk. A központi költségvetés hatvankilenc százalékban fedezi csupán a mintegy háromezerkétszáz önkormányzat költségeit - a maradékot a helyhatóságnak kell kigazdálkodnia. Előfordulhat, hogy a bérek kifizetéséhez más területekről kell pénzt elvonniuk a helyhatóságoknak. Azt, hogy központi támogatások jelentős részét mire költik, az önkormányzatok maguk döntik el. László Csaba említette: ad absurdum az is előfordulhat, hogy az önkormányzat a közoktatásra kapott támogatásból például az egészségügyet finanszírozza... A szakember szerint az, hogy a pedagógus béremelést valójában megvalósították-e az önkormányzatok, csak másfél év múlva, a statisztikák tükrében derülhet ki. Szó esett a műsorban arról is: a jelenlegi számítások szerint várhatóan tíz százalékkal nő az önkormányzatok költségvetése (a központi támogatással és a személyi jövedelemadó átengedésével együtt), emellett két és fél százalék az a megtakarítás, ami annak köszönhető, hogy a TB- járulék és munkaerőpiaci járadék mértéke nettó öt százalékponttal csökken 1999-től. * * * A paksi önkormányzatban egyelőre az 1999-2001- es évek költségvetési irányelveit dolgozzák ki. A decemberi testületi ülésre készített előzetes előterjesztés szerint többek között arról kell döntenie a testületnek, hogy a likvid hitel felvétele mellett számolnak-e tartós hitelállománnyal, a kieső bevételeket (Pakson -az államtitkár állításával ellentétben- várhatóan 220 millió forintnál nagyobb összegben csökken az állami költségvetésből származó bevétel) pótolják-e vagyonértékesítéssel, milyen adónemeket módosítanak majd. A kiadási oldalon is kérdésként vetődik fel, hogy milyen arányúak legyenek a működési és felhalmozási kiadások, a központi elvárásoknak megfelelő közalkalmazotti béremelés lehetőségét milyen eszközzel biztosítják. Határozniuk kell majd a képviselőknek többek között arról is, hogy számolnak-e létszámleépítéssel, elismernek-e inflációt a dologi kiadások között, a felújítási és beruházási előirányzatokat alapszerűen kezelik-e és, hogy a támogatási keret nagyságát maximálj áke, változtatják-e ezek elosztásának módszerét. (Sólya) A Tolna Megyei Agrárkamara november 30-ikán sajtótájékoztatót tartott, ahol elsőként az elnökségi határozatokból adódó feladatokról számolt be Kővári László, a kamara elnöke. A közelgő küldöttgyűlésre való felkészülés jegyében a struktúra kialakítása, esetleges alternatív változtatások voltak napirenden. A legfőbb gondot azonban az elnökség tagjainak a kamarák átszervezése jelenti, hiszen január elsejétől az Földművelésügyi Hivatal keretein belül fog működni a falugazda hálózat. A legfőbb probléma ebből adódóan az, hogy nem tekintik a kamarai gazdajegyzős szolgálatot jogutódnak ezért, minden ezen poszton dolgozónak ismét pályáznia kell. Akik azonban nem nyerik el a munkakört, azoknak nem tud a kamara munkát biztosítani. Jelenleg 26 gazdajegyző dolgozik Tolna megyében, akiknek komoly egzisztenciális problémát jelent majd a kamarai gazdajegyző szolgálat megszűnése. A második napirendi pontban a rendkívüli időjárás okozta mezőgazdasági helyzetkép elemzése volt a téma. Az elmúlt huszonöt évben nem csak Tolna megyében, de az országban sem volt ilyen csapadékos időjárás, mely komolyan befolyásolta volna a búza, kukorica és a napraforgó betakarítását. Jelenleg 20-25 százaléka a kukoricának még most is talpon áll, a búza vetésével is elmaradtak, a talaj-előkészítés is sok helyen elmaradt. A rendkívüli időjárás még Tolna megyében is, ahol jók a mezőgazdasági adottságok, betakarítási költségnövekedést okozott az amúgy is gyenge jövedelmezési viszonyokban.
