Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)

1998-11-27 / 42-43. szám

1998. november 27. Paksi Hírnök IDE VÁRJUK A MIKULÁST! A Finlandia Magyar-Finn Kör kulturális estet tart a pak­si óvodások és az általános iskolás kisdiákok számára de­cember 5-én, az ESZI sportcsarnokban. Az ünnepi rendez­vényen - ha minden igaz részt vesz a Mikulás is! Az előzetes tájékoztatás sze­­x\. rint a mikulás napi ren­dezvény délután fél ötkor kezdődik, ahol a meghívott gyerekek versekkel és énekek­kel várják a télapót. A finn Télapó (Joulupukki) a messzi Északon, a lappföldi Füleshegyen él, és műhelyé­ben segédei, az aprócska ma­nók segítségével, egész évben szorgalmasan készítette az ajándékokat, azoknak a paksi gyerekeknek is, akik - biztos értesülései alapján - egész év­ben jól viselkedtek. A Télapónak Finn földről hosszú, viszontagságokkal teli utat kell megtennie, így várha­tóan csak délután négy óra kö­rül érkezik városunkba. Az ESZI sportcsarnokban Bor Im­re, városunk polgármestere üd­vözli, a gyerekek pedig zenés, táncos és ének produkciókat adnak elő tiszteletére. Ezután a Mikulás kiosztja a zsákjában rejlő ajándékokat, többek kö­zött ő jutalmazza majd „Várom a mikulást” címmel meghirde­tett rajzpályázat legjobb húsz helyezettjét is. A télapó körül­belül fél ötkor elbúcsúzik a paksi gyerekektől, hiszen ren­getegen várják még ezen az es­tén. A paksi mikulás est azon­ban még nem ér véget, ezután kezdődik a városi ajándékosz­tás, a közös mikulás dalok éneklése, versek szavalása és az óvodák és iskolák műsora. A mikulás napi program előreláthatólag délután hat órakor fejeződik be. MIKLÓS Az 1443. évi átiratból ismert , 1145-re datált alapító ok­levél szerint a Madocsa neve­zetű királyi udvamokok föld­jén a Bikács nemzetségből származó Magnus, királyi tár­nokmester monostort építte­tett. A 13. századtól kezdő­dően többször is említett, Tol­na megyei madocsai bencés rendi apátságot, amint a kora­beli okleveles források bizo­nyítják, Szt. Miklós tiszteletére szentelték fel. Szt. Miklós, a Kisázsia Myra püspöke volt, tisztelete a kele­ti egyházban alakult ki. A szent csodatevő ereklyéit a 11. szá­zad végén szállították át a hí­res kereskedő városba Bariba. A középkori Európában külö­nösen a kereskedők tisztelték. Magyarországon azonban Szt. Miklós püspök tisztelete bizán­ci hatásra terjedhetett el, ezt bizonyítja, hogy nálunk is de­cember 6. a szent ünnep napja, mint a keleti egyházban. Madocsa környéke gazdag bizánci egyházi vonatkozású emlékekben, például a közeli Dunapentelén görög rítusú monostor állt, Csetejen és Ce­­cén pedig a bizánci Szt. Kozma és Szt. Damján tiszteletére szentelt, míg Sárszentmikló­­son és Kunszentmiklóson szin­tén Szent Miklós tiszteletére szentelt egyházak álltak. Azt, hogy a madocsai apát­ságnak miért éppen Szt. Miklóst választották a védőszentjévé, ma már nehéz megválaszolni. Talán a környé­ken, a korabeli forrásokban ki­mutatható - nagy számú meg­telepedett besenyő népesség­nek (neve alapján talán Bikács Magnus is besenyő lehetett) vagy a Madocsán is birtokos veszprémvölgyi görög rítusú apácák hatásának tulajdonít­ható. Azonban az is elképzel­hető, hogy Szt. Miklós, akit kü­lönösen kereskedőtelepülések templomának védőszentjévé választottak, Madocsa révjére, kereskedelemben betöltött szerepére utal.

Next

/
Thumbnails
Contents