Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-11-27 / 42-43. szám
1998. november 27. Paksi Hírnök IDE VÁRJUK A MIKULÁST! A Finlandia Magyar-Finn Kör kulturális estet tart a paksi óvodások és az általános iskolás kisdiákok számára december 5-én, az ESZI sportcsarnokban. Az ünnepi rendezvényen - ha minden igaz részt vesz a Mikulás is! Az előzetes tájékoztatás szex\. rint a mikulás napi rendezvény délután fél ötkor kezdődik, ahol a meghívott gyerekek versekkel és énekekkel várják a télapót. A finn Télapó (Joulupukki) a messzi Északon, a lappföldi Füleshegyen él, és műhelyében segédei, az aprócska manók segítségével, egész évben szorgalmasan készítette az ajándékokat, azoknak a paksi gyerekeknek is, akik - biztos értesülései alapján - egész évben jól viselkedtek. A Télapónak Finn földről hosszú, viszontagságokkal teli utat kell megtennie, így várhatóan csak délután négy óra körül érkezik városunkba. Az ESZI sportcsarnokban Bor Imre, városunk polgármestere üdvözli, a gyerekek pedig zenés, táncos és ének produkciókat adnak elő tiszteletére. Ezután a Mikulás kiosztja a zsákjában rejlő ajándékokat, többek között ő jutalmazza majd „Várom a mikulást” címmel meghirdetett rajzpályázat legjobb húsz helyezettjét is. A télapó körülbelül fél ötkor elbúcsúzik a paksi gyerekektől, hiszen rengetegen várják még ezen az estén. A paksi mikulás est azonban még nem ér véget, ezután kezdődik a városi ajándékosztás, a közös mikulás dalok éneklése, versek szavalása és az óvodák és iskolák műsora. A mikulás napi program előreláthatólag délután hat órakor fejeződik be. MIKLÓS Az 1443. évi átiratból ismert , 1145-re datált alapító oklevél szerint a Madocsa nevezetű királyi udvamokok földjén a Bikács nemzetségből származó Magnus, királyi tárnokmester monostort építtetett. A 13. századtól kezdődően többször is említett, Tolna megyei madocsai bencés rendi apátságot, amint a korabeli okleveles források bizonyítják, Szt. Miklós tiszteletére szentelték fel. Szt. Miklós, a Kisázsia Myra püspöke volt, tisztelete a keleti egyházban alakult ki. A szent csodatevő ereklyéit a 11. század végén szállították át a híres kereskedő városba Bariba. A középkori Európában különösen a kereskedők tisztelték. Magyarországon azonban Szt. Miklós püspök tisztelete bizánci hatásra terjedhetett el, ezt bizonyítja, hogy nálunk is december 6. a szent ünnep napja, mint a keleti egyházban. Madocsa környéke gazdag bizánci egyházi vonatkozású emlékekben, például a közeli Dunapentelén görög rítusú monostor állt, Csetejen és Cecén pedig a bizánci Szt. Kozma és Szt. Damján tiszteletére szentelt, míg Sárszentmiklóson és Kunszentmiklóson szintén Szent Miklós tiszteletére szentelt egyházak álltak. Azt, hogy a madocsai apátságnak miért éppen Szt. Miklóst választották a védőszentjévé, ma már nehéz megválaszolni. Talán a környéken, a korabeli forrásokban kimutatható - nagy számú megtelepedett besenyő népességnek (neve alapján talán Bikács Magnus is besenyő lehetett) vagy a Madocsán is birtokos veszprémvölgyi görög rítusú apácák hatásának tulajdonítható. Azonban az is elképzelhető, hogy Szt. Miklós, akit különösen kereskedőtelepülések templomának védőszentjévé választottak, Madocsa révjére, kereskedelemben betöltött szerepére utal.
