Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)

1998-11-27 / 42-43. szám

Paksi Hírnök 1998. november 27. GAZDASÁG ÜZEMEK ÉS LAKÁSOK A KONZERVGYÁR JELÉ? Egy hónap telt el azóta, hogy hírül adtuk: a volt konzervgyári területet és épületeket megvásárló Alaska Paks és Lavina Kft. útjai különváltak. Dömény Zoltán, az Alaska Paks Kft. egykori, a Lavi­na Kft. jelenlegi ügyvezetője akkor úgy nyilatkozott lapunk­nak: tulajdonrészét eladta az Alaska Paks Kft-nek, amely új vezetőséget választott. A vá­lást koncepcionális eltérések­kel magyarázta. Dömény Zoltán az eltelt idő alatt túllépett a kényszervásár­lás okozta lelki és anyagi meg­rázkódtatáson.- Egy konzervgyár résztulaj­donosa szerettem volna lenni, helyette egy földterület és bi­zonyos ingatlanok tulajdono­sává váltam. Emellett rengeteg időm és energiám veszett kár­ba. A változást követően az egyébként a Lavina Kft. által pályázati úton megnyert és megvásárolt úgynevezett déli területhez került még a szoci­ális blokk (konyha, étterem, öltöző) és az irodaépület­tömb, ahol a egykor a mosoda, a központi irodák voltak. Az ügyvezető elmondta: az eredeti koncepciók (konzerv- és élelmiszeripari termékek gyártása) megvalósítása mel­lett új tervek, programok ki­dolgozásához kezdtek a birto­kukba került ingatlanok és földterületek hasznosítására. Most folynak a munkálatok a volt dobozüzemben, ahol mintegy ezer négyzetméteres alapterületen a Lavina közpon­ti irodáját és egy új sütőüze­met alakítanak ki. Az átadást december közepére tervezik.- Egyes ingatlanok alkalma­sak arra, hogy azokban a Lavi­na Kft. profiljának megfelelő­en élelmiszeripari tevékenysé­get folytathasson. Az új sütőü­zem megvalósítása az élelmi­­szeripari fejlesztéseknek csak az első fázisa, szeretnénk még a sütő- és tésztaiparhoz kap­csolódóan más üzemeket is létrehozni - hogy milyeneket és milyen ütemben, arra jelen­leg dolgozzuk ki a terveket - folytatta az ügyvezető. - Piac­kutatást végzünk, hogy meg­tudjuk: mely termékekre lesz megfelelő vásárlóerő (buda­pesti kereskedelmi képvisele­tünk a multinacionális cégek birtokában lévő kereskedelmi láncoknál végzi a kutatást). Kedvező kapcsolatban állunk az egyik, svájci sütőipari pia­cot uraló céggel, jó állapotú, modern gépsorokat tudunk így majd Svájcból vásárolni. A piaci fogadókészségtől és a források meglététől függ a beruházások megvalósítási üteme. A gyártósorok üzembe helyezése után elsősorban az élelmiszeriparban jártas, kitű­nő munkaerőnek tartott, vo­nalmunkában, betanított mun­kában nagy gyakorlattal ren­delkező volt konzervgyári dol­gozókat szeretnénk itt foglal­koztatni, akikkel a tanácsa­dónkon, Schiller József úron keresztül, illetve személyesen is tartjuk a kapcsolatot. Dömény Zoltán szólt azok­ról a birtokukban levő épüle­tekről is, amelyek termelési célra nem felelnek meg; ezek közé tartozik például a volt szociális blokk és az irodaépü­let. Hasznosításukra befekte­tőkkel tárgyalnak, illetve prog­ramokat dolgoznak ki. Elkép­zelésük szerint a Tolnai úton található szociális blokkból la­kásokat alakítanak majd ki. A piackutatás során azt tapasz­talták: Pakson a 40 négyzetmé­ter alapterületű garzonokból és a 85 négyzetmétert megha­ladó alapterületű lakásokból mutatkozik hiány. Az egykori kerékpártároló helyén gará­zsok kialakítását, valamint egyedi gázfűtéses lakásokat terveznek. A vevők maguk is meghatározhatják, hány négy­zetméteres, milyen elrendezé­sű lakást szeretnének.- Remélem, hogy a város ve­zetése is támogatja, hogy az Általános Rendezési Tervben egyébként ipari szolgáltató te­rületen a városlakók érdekeit szolgálva lakásokat építsünk... Természetesen ezt a nagy vo­lumenű kiviteli munkát a pak­si építészeti cégekkel szeret­nénk megvalósítani. Az irodaépület hasznosítása kapcsán irodai szolgáltatás, esetleg egészségügyi intéz­mény megvalósításának lehe­tősége merült fel. Az ügyveze­tő most azt tartja legfonto­sabbnak, hogy a kft. birtoká­ban levő épületeknek az áll­apotát helyrehozzák, ezzel a városképet is javítva.- Ezek a tervek a következő két-három év programját öle­lik fel. A lakásokat szeretnénk a jövő év végére átadni, a sütő­üzem az idén beindul, és újabb termelőegységet ugyancsak jövőre szeretnénk beindítani. Közvetlen célunk az, hogy két év alatt legalább annak a negy­ven embernek munkát bizto­sítsunk, akiket a gyárból leg­utoljára elbocsátottak, és akiknek bizonytalan a sorsuk. Azzal azonban tisztában kell lenni, hogy ma már a korszerű gépsorok automatizáltak, vi­szonylag nagy volumenű ter­meléshez is kevés emberre van szükség - a negyven fős foglalkoztatás már igen nagy volumenű termelést jelent... A kiegészítő munkafázisokat végzik majd ezek az emberek, a tényleges termelés a gépek feladata lesz, amelyek felügye­letéhez műszaki apparátus és szaktudás szükséges; a dolgo­zók egy részét tehát tovább kell képeznünk. Az ügyvezető a paksi önkor­mányzat segítségére is számít terveik megvalósításában:- A polgármester úrral rész­ben megismertettem az elkép­zeléseket, amelyekről a követ­kező testületi ülésre írásos anyagot készítünk. Bízunk ab­ban, hogy a képviselők látják: a városnak is érdeke, hogy ezt a 12 hektáros területet és az ingatlanokat hasznosítsuk. Ki­sebb egységekre bontjuk a te­rületet, hiszen a teljes felttjí­­tás, karbantartás meghaladná az erőnket. így minden önálló egységnek, minden épületnek és területnek lesz gazdája. Természetesen az Alaska Paks Kft. birtokában levő üzemcsarnok és épületek sor­sáról nem nyilatkozhatom. Feltételezem azonban, hogy az ottani tulajdonosok is a „rend” hívei, és információim szerint a jó adottságú tároló­­kapacitás kihasználása mel­lett üzem létesítésében is gon­dolkodnak. Az Alaska és a Lavina Kft. között egyébként a kap­csolat már csupán szomszédi. Az Alaska Paks Kft. ügyvezető­je azonban továbbra sem nyi­latkozik. Sólya Emma

Next

/
Thumbnails
Contents