Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-10-23 / 37. szám
Paksi Hírnök 1998. október 23. AKTUÁLIS mm. anno. A „Választások Pakson anno...” címmel rendezett időszaki kiállítás ünnepélyes megnyitóját tartották a Paks Városi Múzeum tanácstermében, október 14- én délután öt órakor. A nagyszámú érdeklődőt vonzó tárlat megnyitóján dr. Váradyné Péterfí Zsuzsanna, a paksi múzeum igazgatója bevezetőjében az esztendő utolsó időszaki kiállításának időszerűségéről, előfeltételeiről beszélt, majd dr. Glósz József történész, kandidátus, a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum igazgatóhelyettese a demokrácia európai hagyományait és a hajdani magyarországi választások történetét elevenítette fel példákkal illusztrált beszámolójában. Az előadás után lehetőség adódott a kiállítás megtekintésére, és a kötetlen beszélgetésre. Szabó Péter, történész, muzeológus a rendezvény egyik szervezője a Paksi Hírnök kérdéseire elmondta, hogy a kiállítást hatalmas anyaggyűjtés előzte meg. Az értékes történeti források egy része nemrég a Városi Múzeum birtokába került, azonban számos megyei intézmény és magánszemély is segítette a megrendezést. A Pakssal is kapcsolatos kézzel írott - nyomtatott, képi és tárgyi emlékek közül így többek között korabeli térképek, kortesdalok, választójogi törvények, karikatúrák, újságcikkek, fotók, választási névjegyzékek bemutatására épül a tárlat. Az 1867-1913 közötti, „boldog békeidőknek” nevezett időszak helyi választásainak történetét ismertetve a fiatal muzeológus elmondta, hogy Paks mezővárosi jogkörét 1871-ben megszüntették, és községgé minősítették, ami meghatározta a helyi szavazás rendjét, és a tisztújításokat is. Magyarországon az 1848 évi reform alapján népképviseleti alapokra helyezett választás általános jellemzői közül felhívja a látogatók figyelmét, a választójogosultság szabályozására a virilizmus intézményére, és a nyílt szavazásra. Ez utóbbi tette lehetővé -, a kiállításon végig tekintve Pakson is jól érzékelhető - befolyásolási szándékot, amitől a kortesek busás haszon érdekében a lefizetéstől, vesztegetéstől, megfélemlítéstől sem riadtak vissza. Korruptság tekintetében hazánk egyedülálló volt a korabeli Európában. A városi múzeumi rendezvényt december 31-ig tekinthetik meg az érdeklődők. NEMZETI ÜNNEPÜNKÖN (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Demokrata Fórum városi szervezete közreműködésével a résztvevők délután három órakor a Fehérvári úti temetőben, a Corvin-közben hősi halált halt Czuczor Antal sírjánál róják le kegyeletüket, Tóth Ferenc országgyűlési képviselő mond beszédet és elhelyezik a megemlékezés koszorúját. Ezután a Virág utcai temetőben, a kopjafáknál igét hirdet Kővári László református lelkész és csendes tiszteletadást tartanak a helyi egykori nemzetőr-parancsnok, Tuba János sírjánál. A Városi Múzeum udvarán, délután négy órakor az 1956 eseményeit megörökítő emlékmű megkoszorúzása után a Jézus Szíve templomban szentmisét celebrál Isgum József plébános. A forradalom évfordulója estéjén ünnepi megemlékezést tartanak a város művelődési központjában. A FIATALOKNAK '56-RÓL •* BALOGH EMESE 1956 fontos évszáma a magyar történelemnek, a korábban politikai okokból háttérbe szorított, és elferdített, a tankönyvekben csupán pár szóval említett történés. Mára elfoglalhatta az őt megillető helyét, és immár az iskolai tananyagnak is fontos részét képezi. 1956 megítélése, értékelése azonban még a történettudományban sem egyértelmű, és még mindig kerülnek újabb, korábban eltitkolt adatok a felszínre, amelyek egyik napról a másikra megváltoztathatják kialakult véleményünket. A még élő szemtanúktól, az akkori események részeseitől sem kaphatunk hiteles képet, másképp élték meg, másképp emlékeznek a magyar történelem e szomorú, sokáig elhallgatott napjaira. A paksi oktatási intézmények történelem tanárai a negyvenkét éve történtek bemutatásakor az akkori események értékelésére nem vállalkozhatnak, az eseménytörténet, a tényanyag megtanítására helyezik a hangsúlyt, amelyeket egykorú hiteles forrásokkal: dokumentumokkal, irodalmi alkotásokkal, archív felvételekkel támasztanak alá. Arra is törekszenek, hogy több szempontból láttassák az akkori eseményeket, munkájukat a közelmúltban kiadott több jó kiadvány is segíti. Az 1956-os forradalom és szabadságharc történetét természetesen az előző, és azt követő órák tananyagával együtt, a magyar, és világtörténelem egészébe illesztve tanítják, így a tanulók az okokból és következményekből érzékelhetik 1956 jelentőségét, eddigi tanulmányok alapján levonhatják a megfelelő következtetéseket. Az általános iskolák nyolcadik osztályosai tanulmányaik során a tananyag rendszere miatt csak a második félévben szerezhetnek 1956-ról bővebb ismereteket. A Bezerédj Általános Iskolában ezért a nyolcadikosok részére október 14-én rendhagyó történelem órát tartottak. Az iskola meghívására, - a Városi Művelődési Központ szervezésében - Schnee Péter, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem tanára ismertette az 1956-os eseményeket, és a politikai összefonódást. A Móra Ferenc Általános Iskolában pedig az ünnepi megemlékezés részeként, az osztály dekorációk készítése során ismerkedhettek meg a diákok a korabeli történésekkel. A fiatalok 1956 eseménytörténetét tanulva sok kimondott és sugalmazott, a magyarság számára oly fontos eszmével találkoznak és szembesülnek ismét, amely a honfoglalás óta végig kíséri, sok vérontást és áldozatot követelő, mégis dicső történelmünket, mint a függetlenség, a magyarságtudat, és az abból fakadó akaraterő, a szabad vélemény nyilvánítás... A demokratikus és szabad Magyarország megteremtésének ünnepe méltán válhatott a Magyar Köztársaság kikiáltásának ünnepévé is. Az 1956-os forradalom és szabadságharc . 42. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésüket a paksi iskolák október 22-én tartják.
