Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)

1998-10-09 / 34-35. szám

Paksi Hírnök 1998. október 9. NÁLUNK TÖRTÉNIK ATADTAK PAKS VAROS SZOCIÁLIS OTTHONÁT Az újságírókat Sólymos Attila, Tóth Ferenc, Herczeg József és Büttl Béla tájékoztatta E gy évvel ezelőtt, szeptember 5-én kezdte meg az egykori Gesztenyés úti óvodaépületben az Időskorúak Szociális Intézménye és Gondozóházá­nak építését, a Paksi Generálkivitelező Kft. A mintegy 1500 négyzetméter hasznos alapterületű létesítményben ötven idős ember találhat otthonra; az ünnepélyes átadás október 5-én történt meg. A meghívottaknak (töb­bek között a képviselő-testület tagjainak, intézményvezetőknek) Büttl Béla igazgató mutatta be az intézményt. PÉNZ, PÉNZ A BIZOTTSÁGTÓL Elbírálta a képviselő-testület egészségügyi és szociális bizottsága a város egészségügyi és szociális helyzetének javítá­sát elősegítő pályázatokat szep­tember 30-án a Városházán. Az anyagi támogatás célja többek között a folyamatos sürgősségi betegellátás színvon­alának javítása szolgáltatások lehetőségének fejlesztése volt. Pályázatot nyújthatott be min­den paksi székhelyű, illetve te­lephelyű bejegyzett, adószámmal és tevékenység végzésére szóló engedéllyel rendelkező magán - és jogi személy, illetve jogi sze­mélyiséggel nem rendelkező gaz­dasági társaság, aki a feladatot már ellátja vagy a feladatot fel­vállalja és annak végzéséhez megfelelő referenciákkal rendel­kezik. Nem pályázhatott az, aki az előző évben az önkormányzat­tól kapott pályázati összeggel nem számolt el. A támogatás egy­szeri, vissza nem térítendő. Mint azt Várszeginé Németh Máriától, a Paksi Polgármesteri Hivatal közgazdasági osztály­­vezetőjétől megtudtuk, a tizen­négy benyújtott pályázat közül hét nyert: dr. Angyalosi Zsu­zsanna, dr. Bátai Mária számí­tógép vásárlásra, dr. Molnár Klára sürgősségi táska beszer­zésére, a Köldökzsinór Alapít­vány szűrővizsgálat végzésére, a szenvedélybetegek rehabili­tációjával foglalkozó Kékke­reszt Egyesület működési költ­ségekre, a paksi mentőszolgá­lat eszközbeszerzésre kapott támogatást, emellett a a Neve­lési Tanácsadó is részesült pénzösszegben. Összesen 882 ezer forintot osztott szét a bizottság a nyertesek között; volt, aki nyolcvan és volt, aki kétszáze­zer forintos támogatást kapott, igénytől függően. A támogatás felhasználásáról a pályázónak az önkormányzat felé a pályáza­ti cél megvalósulását követően de legkésőbb 1998 december 20- ig kell elszámolni. Jelenleg harminckét idős ember tartózkodik itt, összesen huszonegy szoba (két -és háromágyasak, vala­mint három garzon-kialakítású szoba, ahol az egyébként min­den szobánál megtalálható fürdő -és WC-helyiségeken kí­vül a főzési lehetőség is adott) áll majd a hamarosan félszázra gyarapodó gondozott rendel­kezésére. Az elhelyezésért fi­zetendő legdrágább ár várható­an mintegy egymillió nyolcszáz­ezer forint lesz, ám erről a képviselő-testületnek kell majd döntenie. A törvényben előírtaknak megfelelően úgynevezett gondozóházat is létrehoztak itt, amely hat férőhelyes, s azt a célt szolgálja, hogy időlege­sen beköltözhessenek ide azok az idősek, akikről csa­ládjuk ideiglenesen nem tud gondoskodni. Megtekinthették a vendé­gek a szociális otthont európai színvonalúvá emelő speciális felszereléseket is, mely a kom­fortosabb és könnyebb ellá­tást teszi lehetővé: a betegfür­dető kádat, amely az ország­ban egyedülálló, a betegemelő liftet, a hidraulikus ágyat, az etetőasztallal felszerelt külön­leges éjjeliszekrényeket is, s ezeknek működését is megis­merhették. Könyvtár, imaterem is a gondozottak rendelkezésére áll, éppúgy, mint a tágas ud­var, hatalmas társalgó, a gyógytorna helyiség, a tea- és a mosókonyha. A létesítmény hatalmas konyhájában há­romszázötven főre főznek egyelőre, bemutatták a mosó­konyhát és a gőzgenerátoros ágytálmosót is. Az ünnepélyes átadás a Himnusz hangjaival vette kezdetét, majd Herczeg Jó­zsef polgármester kö­szöntőjében hangsúlyozta: szeretetben, gondoskodással körülvéve élhetnek majd itt az idősek, akik igazán megér­demlik, hogy a most elké­szült szociális otthonban él­jenek, és akiknek köszönő szavaiból és hálás pillantása­iból érezhető: érdemes volt harcolni érte. A betegek, valamint a dol­gozók képviselői is kö­szönetét mondottak a létesít­mény megvalósításáért, s az ünnepélyes megnyitó kereté­ben Isgum József plébános szentelte fel a szociális ott­hont. (Sólya)

Next

/
Thumbnails
Contents