Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)

1998-09-25 / 32. szám

Paksi Hírnök 1998. szeptember 25. VÁROSI MOZAIK FONYO LAJOS tévesnek és megalapo­zatlannak tartja a je­lenlegi gázszolgáltató vezérigazgató-helyet­tesének tájékoztatá­sát, mely szerint át­adás után az önkor­mányzatok által épített gázvezeték-rendszer teljes egészében, ellen­szolgáltatás nélkül az Rt. tulajdona lesz. Gázvezeték. „Csőben húzták” TULAJDONOSI, VAGYONJOGI VITÁK A GÁZVEZETÉKRŐL A Pakson megépített vezetékes földgázellátó háló­zat tulajdonjogával kapcsolatos véleményét tolmácsol­ta szerkesztőségünknek Fonyó Lajos képviselő. MÉG TÁVOLI ÁLLÁSPONTOK Lapzártánkig (szeptember 22.) még nem született döntés arról, hogy kinek fizet­jük október elseje után a gáz­számlát, és, hogy a Magyar Energia Hivatalnak sikerül-e érvényesítenie azt a határoza­tot, mely szerint ettől az időponttól a DDGÁZ Rt. a jo­gos szolgáltató. Herczeg József polgármes­ter arról tájékoztatta lapunkat, hogy a múlt héten levelet ka­pott a DÉGÁZ Rt. vezérigazga­tójától, aki arról tájékoztatta őt, hogy továbbra is a DÉGÁZ Rt. szolgáltatja a gázt Pakson. Erre a levélre azonban a DDGÁZ Rt. is reagált, misze­rint az október elseje utáni számlákon az ő cégük nevét olvashatják majd a paksi lako­sok. Azonban egy vezeték áll csupán a szolgáltatók rendel­kezésére, akik mindketten ra­gaszkodnak településünkhöz, így az Energia Hivatalnak kell igazságot tenni köztük, a tör­vény adta lehetőségekkel élve. Hatvani György, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója sajnálja, hogy a lakosság bi­zonytalanságban érzi magát, és megerősítette a Herczeg Jó­zsef polgármester által elmon­dottakat: bárki legyen is a szolgáltató, a minőséget ga­rantálják, így a lakosságot semmilyen hátrány vagy kelle­metlenség nem érheti. A két cég közötti nézetelté­rés a szolgáltatás minősé­gét nem ronthatja, erre az Energia Hivatal ügyel, úgy, mint arra is, hogy mielőbb ren­deződjön a jelenlegi helyzet. A sikertelen szeptember 16-i ke­rékasztal tárgyalás után ismét összehívták a részvénytársasá­gok vezetőit, és ezúttal a tulaj­donosait is egy újabb tárgyalás­ra, melytől azt remélik, hogy szeptember harmincadikáig véglegesen lezárul a két fél kö­zötti jogi természetű vita. Arról tájékoztatott: a lakos­­. sági hozzájárulással (az 1996-os paksi gázberuházás költségeit háromszázmillió fo­rinttal az Innoterv Rt., kétszáz­­millióval a DÉGÁZ Rt. támo­gatta, a fennmaradó közel há­romszázmillió forintot a beru­házásban részt vevő települé­sek állták, melyből a Paks ön­­kormányzatára háruló költség mintegy százharmincmillió fo­rint) megépített vezetékes földgázhálózatot tulajdonjoga és üzemeltetése kérdésében az építtetőnek (önkormány­zatnak) valamint a gázszolgál­tatónak (lapzártánkig a DÉ­GÁZ Rt.) kell megállapodnia. Az önkormányzatok által, il­letve részvételével létesített gázközmű tulajdonjogi helyze­te egy 1992-es Ipari és Keres­kedelmi Minisztériumi rende­let értelmében polgárjogi kér­déssé vált, így a tulajdonjog kezelésében a Polgári Tör­vénykönyv rendelkezései sze­rint kellett volna megállapodni - ez nem így történt. (Mivel az önkormányzatok száz százalé­kos tulajdonjogot szereztek, így nem a negyven százalékot kitevő részvényre jogosultak.) Fonyó Lajos tévesnek és meg­alapozatlannak tartja a jelenle­gi gázszolgáltató vezérigazga­tó-helyettesének tájékoztatá­sát, mely szerint átadás után az önkormányzatok által épí­tett gázvezeték-rendszer teljes egészében, ellenszolgáltatás nélkül az Rt. tulajdona lesz. így ugyanis rosszabb helyzet­be kerülne Paks (és a Pakssal egyidőben beruházó települé­sek), mint azok a települések, amelyekben a gázszolgáltatás­ról szóló törvény hatályba lé­pése előtt építették ki a veze­téket, és amelyek most a negy­ven százalékos részvényre jo­gosultak. A képviselő szerint a megol­dás az is lehetne: a koncessziós törvény alapján adják át üze­meltetésre a vezetéket és kon­cessziós díjban állapodjanak meg, ha nem sikerül megegyez­ni az Rt.-vei az üzemeltetés és a tulajdonjog kérdésében. Meg­oldás lehet az is, ha az érintett települések gazdasági társas­ágot hoznak létre és engedélyt kémek az üzemeltetésre. Az azonban fontos: a tulaj­­. donjogról semmi esetre se mondjanak le az önkor­mányzatok, hiszen nincs olyan törvény, ami ezt ellenszolgál­tatás nélkül előírná; az 1994- es, gázszolgáltatásról szóló törvény is csak az üzemelte­tésre történő átadást teszi le­hetővé. KEREKESEK HEGYMENETÉ Kerékpáros lopássorozat ügyét tárgyalta az el­múlt héten a paksi Városi Bí­róság, melyben tizenkét vád­lott van. A fiatal felnőttek (többen büntetett előéletű­ek) lépcsőházakból, vendég­látó egységek elől tulajdoní­tottak el elsősorban Mounta­in Bike kerékpárokat, több esetben megrendelésre. Folytatás október 13-án.

Next

/
Thumbnails
Contents