Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-09-18 / 31. szám
Paksi Hírnök 1998. szeptember 18. EMBERMESEK Ili« : A HUSZÁRTISZT „Képzelje, apám, itt volt a király is!” - mesélte egy fiúcska a harmincas évek közepén apjának, mikor egy püspöki látogatás alkalmával a főszolgabíró huszártisztjét, Szelp Györgyöt vármegyei díszegyenruhájában látni vélte. Mások úgy emlékeznek, hogy magát a püspököt látták a sötétkék-bordó-arany ruha alatt. Szelp György azonban egyik sem volt. Egy darabka történelem TÓTH ANDREA A huszártiszt szorgalmasan dolgozta végig a sokszor kíméletlen életet. Négy gyermekét tisztességben nevelte fel, fiai örökölték szép énekhangját és kézügyességét. Unokája, Báthori Istvánná emlékezik rendszeretetére. Rokona, Szelp János humorát dicséri és a „régi dolgok” iránti érdeklődését eleveníti fel. Nem tudni hova tűnt a családi ereklye, a hatalmas családfa, amit készíteni kezdett. Az utódok elmondták: a család őse, Szelp István, 1820 körül települt Paksra, és egy fia született. Ám ennek a fiúnak már hat gyermeke lett, ezek egyike volt Szelp György (1878-1956). Az olasz fronton 1914 és 1921 között szolgálta a Monarchiát: foglyok építették a hegyek között az utánpótlásszállító keskeny vágányokat, ezt kísérte figyelemmel, mint híradós. Saint Pöltenben is „időzött”, Komeiburgban, kórházban kezelték. A háború előtt kőműves volt. A tízes évek azonban nem kedveztek az építkezéseknek, így a Bund Takarékban lett hivatalsegéd, annak csőújéig. Az 1910-es évek elején a főszolgabírói hivatalban vármegyei altiszt lett, nyugdíjba 1938-ban ment. Polgár István főszolgabíró szép levélben köszönte meg munkáját. Szelp György, a nyugalmazott vármegyei altiszt ezután is, egészen élete végéig munkálkodott: bútorokat faragott, szőlőt művelt... Egy csokor paradicsompalántával a kezében látogatta meg 1956-ban a paksi szülőotthonban újszülött unokáját. Majd elültette a palántákat - és csendesen meghalt. * * * Az egykori huszártiszt, Szelp György fia, József mesélt a főszolgabírókról és a mai Zeneiskolában működő járási főszolgabíróság munkájáról is. A főszolgabíróknak (helyetteseiknek, a tiszteletbeli főszolgabíróknak) és a szolgabíróknak számtalan feladatot kellett a járásokban ellátni: ők voltak a főispán politikai megbízottjai, a községek felügyelő és irányító hatóságai, karhatalom a járás területén, a főszolgabíró ítélt kihágási ügyekben, gazdacseléd munkajogi vitában, választások idején a kormánynak megfelelő képviselőjelölt állításáról és támogatásáról is gondoskodniuk kellett. A Belügyminisztérium 1927- es rendelete értelmében pedig a községek ügyvitelét, pénzkezelését, számvitelét és vagyonkezelését is évente át kellett vizsgálniuk. Ez teremtett apropót a közigazgatás vitája kapcsán az ellenzéknek arra, hogy bírálja a kormányt, amiért a közigazgatási apparátust a kormánypolitikának rendeli alá. Egy közbeszóló egyenesen azt mondta' „A főszolgabíró, az egy nagy úr”. Ám az 1930-as vizsgálati jelentés szerint a dunaföldvári főszolgabírónál, Dr. Kaszás Györgynél, már csak a központi járási hivatal kapott nagyobb dicséretet. Persze nem kell messzire menni ellenpontért sem, hiszen a simontomyaiaknál az úrhatnámságot, hanyagságot és az ellenőrzés elmulasztását rótták fel Reich Oszkár főszolgabírónak. Szelp József visszaemlékezik Becht Ödönre, aki bizony egy alkalommal papagájnak nevezte a hivatalban dolgozó írnoknőt, mert az ruházatát kissé „divatosabban” válogatta össze. Arany László volt az, aki az oroszok által közzétett rendeleteket aláírta. „Nem tudom már kinek az idején - elevenedik meg a történelem de tény, hogy beidéztette a péklegényt, mert hivatalos figyelmeztetés után is mindig a járdán cikázott kerékpárjával. A büntetés sem maradt el: két hatalmas pofon. A főszolgabíró huszártisztje a hivatalban takarított, postázott, rendezte az irattárat. Vasárnap a misén a főszolgabírót karddal kísérte. Vagyis: megadták a módját, hogyan jár ki a tisztelet. A népek pedig megbámulták. Paks Város Önkormányzata pályázatot hirdet a Városi Művelődési Központ (Paks, Gagarin u. 2.) állásának betöltésére Az állás betöltésének feltételei: A pályázat tartalmazza a pályázó: > szakirányú egyetemi végzettség vagy > nem szakirányú egyetemi végzettség és felsőfokú szakirányú munkaköri szakvizsga ) főiskolai könyvtárosi, közművelődési képzettség és > legalább 5 év szalmái gyakorlat, továbbá ) kiemelkedő szakmai vagy tudományos tevékenység >3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát > önéletnyzát > szakmai életrajzát >vezetési elképzeléseit Az igazgatói megbízás kezdete: 1999. január 1. Bérezés a hatályos jogszabályi besorolás szerint. Vezetői pótlék a jogszabály szerinti pótlékalap 300 %-a. A pályázatokat 1998. november 30-ig kell benyújtani dr. Blazsek Balázs jegyzőhöz (Polgármesteri Hivatal Paks, Dózsa Gy. u. 55-61. Tel: 75/311-464).