Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)

1998-09-18 / 31. szám

1998. szeptember 18. Paksi Hírnök A POLGAEHESTER IS TÁMOGATJA Víz HELYETT POLITIKA FOLYIK A Dunában már rég po­­litika folyik víz he­lyett!” - mondta Moldova György a VMK-ban tartott iró - olvasó találkozó nagyszámú paksi közönsége előtt szep­tember 14-én. A neves szerző legújabb - ti­zenegyedik - riportregényében érzelmektől és indulatoktól mentesen, a „hozzá nem értő” - politikus és akadémikus - gár­dával szemben hiteles adatokra támaszkodva, és szakmabeli já­ratosságra szert téve próbálta megírni a Bős- Nagymarosi Víz­lépcsőrendszer igaz történetét. A tényszerűségre szorítkozó mű apokaliptikussá sikere­dett, de mégis jó hangulatú be­mutatása után a szerző a Paksi Hírnök kérdéseire válaszolva elmondta, hogy bár illúzió­romboló, a riportregény gyors, augusztus végi megjelentésé­ben a terjesztők igényei fő sze­repet játszottak, ő későbbre, szeptember 25-én - a hágai döntés egyéves évfordulójára tervezte a kiadás időpontját, abból a szempontból rendkí­vül szerencsés volt, hogy a megjelenés másnapján jelen­tette be a szlovák fél, hogy íy­­ra Hágához fordul. A szerző arról is beszélt, hogy fontosnak tartja, hogy műve eljusson az embe­rekhez, hiszen ez az ügy olyan pénzekről szól, amely közvet­ve mindenkinek érintheti a pénztárcáját. B. E. A paksi kórház ügye egyre többeket foglalkoztat. Legutóbb arról adtunk hírt, hogy megalakul egy alapít­vány, amely szintén ezt a té­makört szorgalmazza. Fel­vetődött: vizsgálják meg, hogy milyen anyagi ráfordítások áll­nak rendelkezésre ehhez. Az elmúlt napokban Herczeg xjL József polgármester szerkesztőségünket arról tájé­koztatta, hogy ő maga - köz­vetlen, saját anyagi eszközei­vel, elsősorban pénzzel - tá­mogatni kívánja ezt az alapít­ványt. A GALAMBOK ELJÖTTEK, A PUSKÁK OTTHON MARADTAK (Folytatás az 1. oldalról) Egyre több étterem veszi fel étlapjára a galambhús­ból készült ételkülönlegessé­geket, de a termelőtől csupán a tiszta húst veszik meg, ezért csak azok tudnak érvényesül­ni, akik az ezzel járó munkákat is vállalni tudják. Tóth Sándor többszörös arany és gyémánt koszorús mestertenyésztő Európában egyedülálló szakmai elismerés­sel rendelkezik. Rákoscsabai telepén hét-nyolcszáz galam­bot szaporít évente. Célja, hogy a tenyésztés minden fortélyát másokkal is megossza. A Te­­xán Klub szakmai irányítója­ként ott van minden hazai és nemzetközi eszmecserén és ki­állításon. Bölcskére elsősor­ban tenyésztési tanácsoKat jött adni, és segített az országos ki­állításra szánt galambok minősítésében is. Az utóbbi években egyre több szó esik a galambtenyész­tés számunkra újszerű változá­sáról, a haszongalamb tenyész­tésről. Hazánkban eddig is igen sokan foglalkoztak külön­böző fajtájú galambokkal. Ez azonban majdnem kizárólag kedvtelési célokat szolgált: dísz -és röpfajta tenyésztést je­lentett. A galambhús iránt vi­lágszerte megnyilvánuló keres­let egyre jobban indokolja azt, hogy Magyarországon szerve­zett formában, szövetségbe tömörülve nemzetközi piaco­kat kutassanak a fehérjében igen gazdag galambhúsnak. Kiss József, Bölcske polgár­­mestere kettős szerepet is ellátott a szakmai értekezleten. Galambtenyésztőként és házigaz­daként is lehetőséget adott min­den galambtenyésztőnek és láto­gatónak arra, hogy szakmai ér­deklődésüket kielégítsék, s köz­ben a résztvevőket a falu neveze­tességeivel is megismertette.

Next

/
Thumbnails
Contents