Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-09-11 / 30. szám
Paksi Hírnök 1998. szeptember 11. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS EGY ÉV UTÁN IS ALIG VÁLTOZOTT A HELYZET (Folytatás az 1. oldalról) Sajnos azonban néhány fiatal felismerte a piac kínálta lehetőségeket: behozták a városba a kábítószert és haszonszerzés reményében kisebb fogyasztókört alakítottak ki. Megítélésem szerint a rendőri intézkedés időben történt, a bíróság feladata, hogy az összegyűjtött bizonyítékok alapján hozzon döntést.- Mikor döntöttek úgy, hogy hadjáratot indítanak a fogyasztók ellen?-Megfelelően elegendő információt kellett gyűjteni, hiszen személyi és tárgyi bizonyítékokkal szükséges alátámasztani a feltételezéseket. 1997 február 25-én kezdtük a büntető eljárást, melyet a közvélemény drogperként ismer. Több mint negyven ember ellen folytattunk vizsgálatot, és több személy kényszerintézkedés alatt is állt, mert szabadlábon hagyásuk veszélyeztette volna az eljárást. Néhány drogfogyasztót és terjesztőt sikerült leleplezni, és a büntető eljárás módszereivel szerettük volna elérni, hogy visszaszoruljon a városban a drogfogyasztás. A paksi rendőrkapitányság nyomozói pár hónap alatt összegyűjtöttek annyi bizonyítékot, hogy 1997 augusztusában vádemelési javaslattal átadtuk az ügyészségnek a felgöngyölített kábítószeres ügyet.-A februárban megtartott tárgyaláson a vádlottak egyöntetűen kifogásolták a rendőrség kihallgatási módszereit. Erről mi a véleménye?- Rendkívül meglepett, amikor a lapokból arról értesültem, hogy kritizálták a rendőrség módszereit, hogy pszichikai kényszer alkalmazására hivatkozva visszavonták vallomásukat a vádlottak, és hogy különböző eljárási hibákat véltek felfedezni a nyomozó hatóság munkájában. Szeretném hangsúlyozni, hogy minden esetben a törvényi előírásnak megfelelően történik az eljárás, az előzetes letartóztatás alatt álló személyeknél kötelező a védelem: ha nincs ügyvédje, akkor ki kell rendelni a védőt a gyanúsított mellé. Nagyon fontosnak tartom, hogy az eljárás alatt egyszer sem kifogásolták a rendőrség módszereit, és az ügyészség felé sem érkezett panasz. Természetesen, amikor tudomásomra jutott, hogy mi történt a bíróságon, vizsgálatot kezdeményeztem, később mégis eltekintettem tőle, mert úgy gondoltam: először megvárom a végleges ítéletet, hiszen a szóbeliség elve alapján a bíróságon bármikor módosíthatja a vádlott a vallomását. Most azonban azt tervezem, hogy elkérem a tárgyalási jegyzőkönyvet, és a konkrét dolgokat megismerve kérem a vizsgálatot. Ha bebizonyosodik, hogy kollégáim hibát vétettek, megfelelő szankciót fogunk alkalmazni, de ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha hamisan vádolták munkatársainkat. Ez ugyanis bűncselekmény. Hangsúlyozni szeretném, hogy néhány úgynevezett „pszichikai kényszer”, mint például az, hogy nem kaptak élelmet a fogva tartottak, pontosításra szorul, mert a nyomozás alatt az előzetes letartóztatásban lévőknek kötelező az étkezést biztosítani, akik viszont kihallgatáson vettek részt, azok hozathatnak be élelmet arra az időre míg a kapitányságon tartózkodtak. Megjegyzem: én sem eszek addig, míg kihallgatok.- Hogyan ítéli meg: megfelelő módon bűntette-e a bíróság a fogyasztókat, vagy ön is szigorúbb büntetésre várt?-Úgy gondolom: nem volt arányban a bűncselekmény súlya a büntetéssel. Olcsó trükknek tartom, hogy vádlottak olyan kijelentéseket tettek a bíróság előtt, hogy nem ismerik egymást, este pedig együtt szórakoztak. Az is különös, hogy mindenkinél egyöntetűen pszichikai kényszert alkalmazott a rendőrség. Olyan esetről is van tudomásunk, amikor a vádlott nem kívánt vallomást tenni, majd másnap visszavonva ügyvédjétől a megbízást, vagy színészi teljesítménynek beillő előadást tartott a nyomozó hatóság kényszerítő módszereiről. Előfordult, hogy igazolást csatoltak az iratokhoz a kábítószer elvonókúrán való részvételről, holott ugyanabban az időben a gyanúsított éppen a rendőrség kényszerintézkedése miatt nem tudott ott lenni. A nyomozó hatóság előtt tett vallomások egymástól függetlenek, életszerűek voltak, ezért úgy gondoljuk, a rendőrség vádemelési javaslata megalapozott volt.- Miképpen tapasztalta, az elmúlt egy évben hogyan alakult a kábítószeres piac szereplőinek magatartása a városban?- Tapasztalataink szerint továbbra is van kábítószer fogyasztás a városban. Mi tesszük a dolgunkat.- Ugyanazokról a személyekről van szó, akik márt eddig is a rendőrség látókörébe kerültek?- Csupán kevés új személyről tudunk. Köszönöm a beszélgetést. Seregély Erzsébet MARAD AZ ELNÖK dr. Vincze Zoltán Meghosszabbították dr. Vincze Zoltánnak, a paksi Városi Bíróság elnökének mandátumát. A kinevezésről szóló okmányt szeptember hetedikén vehette át Szekszárdon dr. Soós Miklóstól, a Tolna Megyei Bíróság elnökétől. A megbízatás időtartama hat év, ennek megfelelően várhatóan 2004 október 31-ig áll majd a paksi bíróság élén a régi-új elnök. AZ ÜGYÉSZ FELLEBBEZ Paks város vezető ügyésze dr. Torma Sándor a három nap gondolkodási idő lejárta után lapunkat úgy tájékoztatta: tizenkét kábítószer terjesztő elsőfokú bírósági ítéletét nem fogadta el, súlyosításért fellebbezett. Mint ismeretes, szeptember elsején ítéletet hirdetett a Paksi Városi Bíróság abban az ügyben, ahol harminchárom főt vádoltak kábítószer fogyasztással, illetve terjesztéssel. Az ítélet kihirdetésekor dr. Torma Sándor vezető ügyész három nap gondolkodási időt kért az ügyiratok átvizsgálására.
