Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-06-12 / 21. szám
Paksi Hírnök 1998. június 12. VÁROSKÉP (Folytatás a 9. oldalról) A Habsburg uralom alatt a Paksyak katonai szolgálatot teljesítő leszármazottai igazolni tudták a török hódoltság előtti időkre visszanyúló birtokjogukat, és visszaszerezték őseik földjét annak fejében, hogy a császári udvar komoly terhet, un. fegyverváltságot követelt tőlük. Hasonló feltételekkel ezidőben jutottak birtokhoz - jószághoz a Bezerédjek is, majd a birtokokat hasznosítandó, megkezdődött a puszta térségek - részben külföldről történő - betelepítése. A 18. század végére lecsendesült letelepedési hullám egyik eredménye volt a megszilárduló birtok - és településszerkezet és a kialakuló etnikumi összetétel. A 18-19. század fordulójára a kereskedelem fellendülését jelzik a híres paksi vásárok, s jut Paks is egyre jelentősebb szerephez a dunai hajózásban, áruszállításban. Ennek révén vált lehetővé a piac, vagyis a korábban értékesíthetetlen termékfelesleg eljuttatása az eldugott, forgalomtól addig elzárt falvakba. Paks is a kedvező közlekedési adottságú Duna-menti települések közé tartozott - tartozik. A folyó lehetővé tette a nagy tömegű áruk, mindenek előtt a gabona és a bor szállítását. így vált egyik fő megélhetési forrássá a fuvarozás és a hajóvontatás. Nemcsak a kikötők építése, hanem az árvíztől fenyegetett árterek lecsapolása is segítette - az átvágások révén - a lerövidülő Dunán a hajózás, a kereskedelem, a gazdaság fejlődését, sőt a Sió mentén új mezőgazdasági területek nyerését. Annak ellenére, hogy a periodikusan ismétlődő árvizek ellen még nagyon sokáig nem sikerült megoldást találni. A fejlődés, a többre törekvés külső megjelenése a mezőváros Paks urbánus jellegű központja. A városban a gazdagodó polgárok, tisztviselők, nemesi birtokosok gyermekei már nem falusi, hanem a távolabbi középiskolákban tanultak, illetve az evangélikus kisebbség algimnáziumot hozott létre Gyönkön, illetve Sárszentlőrincen. A reformkori gazdasági fejlődés nyomán ezen a tájon is érlelődtek a rendi szerkezet polgári átalakulásának feltételei. A konzervatív és reformpárti erők harcának a máig tisztelt, eleven példát nyújtó, országos politikát is formáló alakjai voltak a következetesen liberális tengelici csoport birtokosai, köztük a mai paksi iskolának nevet adó Bezerédj István, akik következetes, példát adó harcosai voltak a jobbágyfelszabadításnak, amely az 1853 évi pátens nyomán valósulhatott meg Magyarországon. Ám, nem csupán a földművelők, hajósok, halászok, hanem a kézművesek, iparosok, köztük kömlődi kőművesek is hírnevesek voltak, akiknek általuk épített négy - ötszobás családi téglaházai a környéken, és sokfelé, a megye távolabbi részein jelképezték a polgári gyarapodást, igényességet, jólétet is. Lépjünk előre egy nagyot a mai időkbe, lássuk, mit mond el a statisztika a mai paksiakról, mondjuk a személyes gondoskodási formák és az ellátottak száma tekintetében. A legkisebbeknél elkezdve: bölcsődét 146-an, óvodát 892- en, napközi otthont 1160-an vesznek igénybe, menzára 1306- an járnak, felnőtt étkeztetésben 142 plusz 140-en részesülnek, a házi segítségnyújtást 168-an, a házi ápolási szolgálatot 12-en, a családgondozást 134-en veszik igénybe. Az idősek klubjában 28-an, a nappali melegedőben 18-an kapnak segítséget. A lakosságszám alapján nem lenne kötelező feladat, ennek ellenére működik 18 fővel éjjeli menedékhely, 32 fővel idősek otthona. Működnek ezen kívül a fogyatékosok, valamint szenvedélybetegek nappali intézményei, az önkormányzat által fenntartott Hajléktalanok Átmeneti Szállása. A hosszabb időre idelátogató turistákra gondolva, a paksi adattárat böngészve eldöntendő kérdés, hogy az Alsó-Duna üdülőkörzetéhez tartozó Pakson miért csupán 64 a kereskedelmi vendéglátóhelyek száma? Dicséretes településfejlesztési mutatók viszont, hogy a 8038 paksi lakásból 7800-at víz -és csatornavezetékre csatlakoztattak, a 4100 távbeszélő főállomásból 3842 lakástelefon, 4580 lakást kapcsoltak a kábeltévé hálózatba. Működik a városban 2 bölcsőde, 5 óvoda, 6 általános iskola, középiskolák, és egy felsőfokú tanintézmény. Hozzátartozik még az intézményhálózathoz 2 művelődési központ, 2 könyvtár, 2 múzeum, 1 képtár, 1 mozi, 4 templom, 2 sportpálya, 1 uszoda, 1 sportcsarnok, 1 strand, 1 szálloda, 5 étterem. A paksi látnivalók, műemlékek egy részét mutatja a térkép is, például a dunakömlődi Bottyán vár maradványait, a paksi fatomyos kápolnát, a révátkelőt, a Szentháromság szobrot, a Kondor - Füzes tavakat, a Daróczy és a Szeniczey, és a pincemúzeumul szolgáló Mádi - Kovács kúriát. Megtalálhatja a látogató térkép alapján a Németkér - látóhegyi természetvédelmi területet, a II. világháború paksi hősi halottainak emlékművét is. Egyszóval a régi és a közelmúltat, amire épül a jövő. Vagyis Paksot, amelynek műemléki emlékeinek adattára és művészi fotói mellett a városcímer büszke képét is szemügyre vehetjük. Érdemes idézni emlékezésre, okulásra, elgondolkodásra Paks címerének szó szerinti leírását is. íme: Az egyszerű pajzs alakot . középen a Dunát jelképező ezüstszínű hullámos pálya osztja két részre. A felső rész bíborvörös, középen az ősi paksi Rátót nemzetséget jelképező stilizált aranyszínű hársfalevéllel. Az alsó kék mező közepén az ezüst színű stilizált atomszimbólum az atomenergia békés felhasználását jelképezi.” (B. Gy.)
