Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-06-12 / 21. szám
,1998. június 12. Paksi Hírnök VÁROSKÉP PAKS, AZ EZREDFORDULÓN Akár afféle kérdezz - felelet játékhoz, vagy akár magasabb szintű helytörténeti stúdium felkészülési forrásanyagának is jól beillenék a Tolna megye kézikönyve című több, mint hatszáz oldalas kiadvány, a Magyarország kézikönyvei sorozat egyik legelső darabja. A paksi helybéli és a környéken lakó, érdeklődő olvasók legelőszörre természetesen a Paksról és az agglomerációjáról szóló érdekes, tanulságos részeket böngészik - mazsolázzák. Mindehhez elegendő idő kell, de az ismeret - gyarapító fáradozás mégis igencsak hasznos, érdekes. Már az első, nyitó oldalakon megtudhatjuk, hogy például az 1867-es kiegyezés után beindult magyarországi vasútépítési láz miért csak megkésve érte el Tolna megyét, és a Pusztaszabolcs - paksi vonal kiépítésével miért csak 1896-ben érte el a Budapesttől vasúton 132 és közúton ma 110 kilométerre levő Paksot. Az ezidőben már működő Tolna megyei vasúti fővonal jelentőségét növelte, hogy ekkor már a hozzá csatlakozott Rétszilas - szekszárdi, Hidegkút - Gyönk - tamási, a Veszprém - dombóvári, Szekszárd - bátaszéki vonal. És ugyanígy az 1896-ban épült Pusztaszabolcs - paksi szárnyvonal, amelyet eredetileg Tolnáig szándékoztak lehozni, de végülis csak a paksi atomerőműig hosszabbítottak meg 1975-ben. Tolna megyének a vasút építésében Budapesttel, Péccsel szemben kisebbek voltak az érdekérvényesítési esélyei. Mégis, Paks fejlődése szempontjából külön kiemelést érdemel a bajai vasútvonal 1909 évi megépítése. A gazdasági, ipari fejlődést segítette a megye 24 igen tőkeerős hitelintézetének egyike, a Paksi Takarékpénztár is és a térség vízi közlekedésében, áruszállításában mind nagyobb szerephez jutó Duna Gőzhajózási Társaság. Böngésszük tovább a város régi és közeli múltjának, jelenhez vezető útjának históriáját. Például azt, hogy a Tolna megyét alkotó öt régió nagyjából igazodik a legutóbbi járásokhoz, és megalakulásukban a régióközpontok megközelíthetősége volt a fő szempont. Kistérségi vonzáskörzetük van - többek között - a Pakshoz közeli Dunaföldvámak, Nagydorognak is. A Tolna megyei régiók - kistérségek egyike a paksi, amelyhez a megye 108 településéből 14 tartozik, alfabetikus sorrendben: Bikács, Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Györköny, Kajdacs, Madocsa, Nagydorog, Németkér, Paks, Pálfa, Pusztahencse, Sárszentlőrinc. A megye 3703 négyzetkilométer kiterjedésű területéből 756 kilométert a paksi régió mondhat magáénak, és a 249.073 Tolna megyei lakosból Pakson 19.838-an, a paksi régióban 49.024-en laknak. A paksi régió 65 fő/négyzetkilométer népsűrűségét e megyében a szekszárdi és a bonyhádi régió múlja felül. A hozzá tartozó települések számában pedig mind a négy, tehát a szekszárdi, a tamási, a bonyhádi és a dombóvári régió nagyobb a paksinál, ami érthető, összesen egyébként 108-at tesz ki a Tolna megyei települések száma Milyen volt, milyen lehetett a réges-rég letűnt régi múlt ezen a tájon? Tudós kutatók régészeti feltárásai bizonyítják, hogy már a korai bronzkor elején egy földművelő - paraszti életmódot folytató, a Duna és a Sió mentén a folyóhoz kötődő népesség szállta meg a part menti, köztük a paksi löszteraszokat. A Duna mentén a római korból, Augustus római császár uralkodásának idejéből Lussonium, Alta Ripa, Alisca, Ad Statuas neve tűnik fel a forrásokban. A kömlődi, heténypusztai légióstáborok mellett pontos számát sem tudjuk a kisebb falusi településeknek, a mai szőlők, szőlőhegyek alatt meghúzódó egykori villáknak. Lépjünk tovább a középkori magyar állam történetében. Ezerháromszáznyolcvan körül a későbbi paksi címerbe került család tagja, a Rátét nembeli Olivér birtokcserével jutott Paks birtokához és utódai innentől Paksynak nevezték magukat. (Folytatás a 10. oldalon)
