Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-06-12 / 21. szám
1998. június 12. Paksi Hírnök GUTTENBERG-GALAXIS (Folytatás az 1. oldalról) Széles körű akció indult a tömegek „megdolgozására”, mely akció egyike a könyvtári mozgalom volt. Mint minden mást, az olvasói ízlést és az olvasási igényt is központi irányítással próbálták befolyásolni, melynek eszközei a központilag kiadott újságok, kötetek voltak. 1950-től a tanácsrendszer szerves részévé kezdtek válni a könyvtárak. * * * „Tegnap a délelőtti órákban felavatták a több, mint kétmillió forintos beruházással épült új paksi járási könyvtárat. A vendégeket Szalontai János, a paksi járási tanács vb-elnökhelyettese köszöntötte. Avatóbeszédet dr. Gyugyi János, a megyei tanács vb-elnökhelyettese mondott” - kezdte 1968. július 6-án a Tolna megyei Népújság Az olvasó népért címmel közölt újságcikkét. A harminc évvel ezelőtt megtartott avatón Darvas József, kétszeres Kossuth-díjas író, a Magyar írók Szövetségének akkori elnöke is részt vett, s - az akkori rendszer „vesszőparipájaként”- az olvasó népért mozgalom szükségességéről és jelentőségéről beszélt. Már akkor megfogalmazta azt a gondolatot is, amely több tíz év elteltével sem veszítette el aktualitását: „...a kultúra lassan elgépiesedett. Ennek hátránya az elkényelmesedés, az, hogy a néző és hallgató nem kapja meg azt a bensőséges élményt, melyben az olvasónak, színházlátogatónak része van. A legteljesebb művészi élmény pedig éppen az, amikor az olvasó mintegy részesévé válik az alkotásnak, a kapott élmény befogadásával, aktív résztvevője annak.” * * * Az 1968-as adatok szerint Paks lakosságának 18,7 százaléka volt olvasó; 19.519 kötetes volt a paksi járási könyvtár állománya, mely azt jelentette, hogy ezer lakosra közel 1626 kötet jutott; összesen pedig 48.565 könyvet kölcsönöztek ki az olvasók. Azóta eltelt harminc év alatt bár jelentős változáson ment keresztül Paks városának bibliotékája - például leválasztották a Városi Művelődési Központban jelenleg is működő „kis könyvtárát” - mégis szép számokkal büszkélkedhet: az 1997 december végi adatok szerint a rendelkezésre álló 85.014 összes könyvállományból a 3.136 könyvtártag - melyek közül 1.196 fő tizennégy évnél fiatalabb- 74.131 kötetet kölcsönzött ki. Ez azt jelenti- csak a Villany utcai könyvtárral számolva - , hogy ezer lakosra 4.250 feletti kötet jut és minden egyes olvasóra pedig 23,6 kikölcsönzött könyv. A tavalyi évben mindösszesen pedig 32.765 fő látogatott el az egykori zsinagógából átalakított bibliotékába. * * * A „Kiváló Könyvtár” címet elnyert Városi Könyvtárban június ötödikén, dolgozók és olvasó tagok házimuzsikával és prózával köszöntötték a harminc éves évfordulót. (Volf) RENDEZVÉNYEK A KÖNYVHÉTEN Az idei, hatvankilencedik könyvhét ünnepi rendezvényeit június 4-én csütörtökön 18 órakor a VMK nagyklubjában Gutái Istvánná, a művelődési központ könyvtárának vezetője nyitotta meg. Az egybegyűlek előtt arról szólt, hogy a kultúra, s ezen belül az irodalom olyan megtartó erő, mely pótolhatatlan az emberiség boldogulása érdekében cselekvők számára. A VMK Könyvtára ezúttal a kolozsvári Helikon című irodalmi folyóirat, és a vele szinkronban létező-működő Serény Múmia című lap munkatársait látta vendégül. Jelen volt Nagy Mária olvasószerkesztő Kolozsvárról, Fekete Vince költő, a Serény Múmia szerkesztője Kézdivásárhelyről, Lakatos Mihály költő Székelyudvarhelyről, Sántha Attila költő Kézdivásárhelyről. Devecseri Eszter, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola növendéke fagotton játszott a megjelenteknek, mintegy tovább szépítve az összejövetel kellemes, oldott hangulatát. Nagy Mária szerkesztőnő arról szólt (Illyés szavait idézve): nyelvében, kultúrájában él a nemzet, s a nyelv, egy adott, történetesen magyar kultúra szolgálatot, alázatot, teljes odaadást követel. A Helikon, mint manapság a legtöbb határainkon belül és kívül munkálkodó irodalmi folyóirat nincs könnyű helyzetben, mégis, a tehetséges szerzők által megteremtett Serény Múmia című lapot minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja. Fekete Vince, a fent említett újság szerkesztője elmondta, hogy a Serény Múmia cím egyebek mellett arra is utal, hogy az egyesek szerint, az elmúlt évtizedekben tetszhalálba kényszerített erdélyi magyar irodalom nagyon is nagy erőfeszítéseket vállal a történelem könyörtelensége folytán, az anyanemzet határain túlra kényszerült magyarság megmarasdásának, kultúrájában való épülésének érdekében. Felolvasások követték egymást, melyek során a szerzők előadói tehetségüket is megcsillogtatták, s az egymást követő tapsviharok elmúltával az oldott beszélgetések megmutatták, hogy nekünk, itthoniaknak és nekik hazaiaknak milyen nagy szükségünk van egymásra. (Sz. J.) HARMINC ÉVES A KÖNYVTÁR