Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-05-22 / 18. szám
Paksi Hírnök 1998. május 22. 4 VÁROSI MOZAIK „NEHÉZ HELYZETBE KERÜLT VÁLLALKOZÁSOK FELJAVÍTÁSA...”- így szól a soros hirdetés, mellette egy paksi telefonszám. Az egyszerű cipőboltoshoz, akihez minden másnap tér be egy-egy járókelő, aztán mégsem vesz semmit: a hirdetést olvasva kapva-kap az alkalmon, mert nem megy ez a fránya cipőbolt... Telefonál. Arra gondol: a „feljavítás” majd segít. Vajon hogyan? VÁLLALKOZÓ A VÁLLALKOZÓKÉRT CÉGMENTŐ SÓLYA EMMA A hirdetést feladó Pataki János vezető mérnök az atomerőműben. Negyvenhárom éves, jelenleg a dunaújvárosi főiskolán mérnök-közgazdásznak tanul. Hat-nyolc esztendeje naponta négy-öt órát azzal tölt: amerikai szakirodalomból tanulmányozza, miként lehet menedzselni a „nehéz helyzetbe került” cégeket.- Szeptemberben indítottam el a vállalkozásomat. Gyakorlati tapasztalatokat ez idáig nem sikerült szereznem, mert egyelőre nem kerestek meg a csőd szélén álló kis -és középvállalkozások... Hogy miért? Úgy érzik, nincs szükségük tanácsadásra, aztán tönkremennek. Úgy látom: a magyarországi vállalkozók nincsenek tisztában az üzlet vezetéséhez szükséges alapokkal sem, s nagy részük jó kezdés után eltűnik a semmibe. Természetesen pénzzel is kell támogatni a vállalkozásokat, de a bankok segítsége, a bármennyi pénz mit sem ér, ha a szakértelem, a megfelelő üzletpolitika hiányzik. A nyugati országokban nagy hagyománya van a az effajta tanácsadásnak, hiszen a rossz működés a tulajdonos sok pénzét felemészti. Ha időben kezdik menedzselni a vállalkozást, a csőd elkerülhető.- Mennyibe kerül egy tanácsadás? Nem lehetséges az: a magyar kisvállalkozások inkább tönkremennek, mintsem megfizessék - mert nem tudják - ennek árát?- A fizetség megállapodás függvénye. A külföldi cégek tanácsadóinak tarifája háromszázezer forint egy napi munkáért, a magyaroké százötvenezer. Én két-háromezer forintot kérek óránként, de mint mondottam: megállapodunk. Ha már javul a cég helyzete, akkor kapom meg a „sikerdíj” egy részét, majd később a többit.- Mit nyújtana mindezért cserébe annak, aki felkeresné önt? Hogy történik a tanácsadás?- Egy-két órás beszélgetés során igyekszem felmérni a vállalkozás helyzetét, leszűröm: megmenthető-e, vagy sem. A vállalkozásra, mint rendszerre tekintek: milyen belső folyamatok zajlottak le benne; milyen a kiszolgálás, milyen a vezető és az alkalmazottak közötti kapcsolat... Vizsgálom a pénzügyi helyzetet: az álló - illetve forgóeszközök értékét, figyelmet fordítok arra, hogy megfelelően menedzselik-e a céget. Külső szempontok is fontosak: milyen a vállalkozás piaca, milyen a vevőköre. Vizsgálom azt is: van-e lehetőség más piacok elérésére. A beszállítók és a vállalkozó viszonya sem elhanyagolható szempont. Amennyiben a felmérés eredményei azt mutatják: a vállalkozás még megmenthető, a vállalkozónak kell döntenie arról: igénybe veszi-e a továbbiakban is a szolgáltatásaimat (ezek vele közös munkán alapulnak), amit teljes titoktartás mellett végzek. Személyesen tájékozódok a vevők problémáiról, kapcsolatokról. Felkeresem a beszállítókat is, beszélek az üzleti partnerekkel, vezetőkkel. Ezáltal derítem fel: melyek az erős pontok és milyen erők akadályozhatják a vállalkozás előre lépését.- Nem vet-e rossz fényt a vállalkozásra, hogy ön a beszállítók, vevők, üzleti partnerek tudomására hozza: a cégnek bizony olyan rosszul megy már, hogy tanácsadót kénytelen foglalkoztatni? Vagy már úgyis mindegy?- A partnerek, a vevők megismerték a vállalkozást, de nem szerették meg azt, ezért - úgymond - elpártoltak tőle. A beszállítók is megismerték, talán éppen azért, mert nem fizetett... Én úgy gondolom: örülnek, hogy a vállalkozó igyekszik stabilizálni a cégét, megnő a bizalmuk iránta Megbeszéljük azt is a cég vezetőjével: hogyan kell a vállalkozást felépíteni, hogy érdemes legyen a továbbiakban dolgozni, milyen pályázatokon ajánlatos indulni. Tizenöt-húsz éves periódusokra kell előre gondolkodni - akinek nincs célja, az nem tudja, hova tart, napi döntéseket hoz csupán. Aztán csodálkozik, ha a vevők - például -, máshonnan vesznek cipőt...
