Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-05-01 / 15. szám
Paksi Hírnök 1998. május 1. VÁROSI MOZAIK KI(K) KUTATJA A KÖZVÉLEMÉNYT? A legutóbbi testületi ülésen a városi képviselők polgármesteri információt hallgattak meg arról, hogy a városban közvélemény-kutatók dolgoznak, akik a város politikájáról, munkájáról érdeklődnek. VÁROSI PIKNIK (Folytatás az 1. oldalról) Dél körül már szinte minden család, kisebb nagyobb baráti társaság az asztalnál ült, és ki-ki a friss levegőtől, illetve a jó paksi bortól, hideg csapolt sörtől megéhezve élvezettel falta a halászleveket. A zsűri hosszasan bírálta a leadott, ízesebbnél ízesebb paksi specialitásokat, majd két óra tájban meghozta a döntést: tizenöt szakács kapott kiemelt elismerést - öt-öt fő kapott arany, ezüst és bronz minősítésű oklevelet - a többi résztvevőnek, pedig emléklappal kedveskedtek a szervezők. S, hogy e Duna-parti Tavaszköszöntő mennyire sikeres volt, a számok is ezt igazolják: a nyolcszáz méter hosszú korzón a becsült értékek szerint ezerötszázan voltak kíváncsiak a napi programokra; a szövetkezet hat mázsa halat osztott szét; százhuszonhét bográcsban gőzölgött az isteni étek, melyek közül nyolcvanhatot bíráltak el a zsűri tagjai. * * * Nem csökkentve a jól sikerült hétvége erényeit, de: a továbbiakban szükség lenne az ingyenes haljegyek beváltásának ellenőrzése, hogy legközelebb ne fordulhasson elő, hogy az átvétel hivatalosan meghirdetett időpontjában már nem volt ingyen kiosztható hal. Másodszor talán a helyszín újragondolása is szükséges lehet, hiszen ekkora érdeklődés mellett szűknek bizonyulhat a Gesztenyesor; harmadsorban pedig a szervezők figyelmét nem szabad, hogy elkerülje az az egyszerű tény, mely szerint egy egész napos piknik során nem csak a férfiaknak lehet szüksége illemhelyre... A közvélemény-kutatás, ha a kutató cégnek meg van műiden jogosítványa, nem törvénybeütköző, a véleménynyilvánítás pedig szabad, de nem kötelező, bárki visszautasíthatja a kérdezőbiztost - tudjuk meg a Belügyminisztérium Jogi Osztályán. Mégis nagy ellenállást váltott ki a lakosság körében, hiszen állampolgári bejelentések érkeztek, mind a paksi polgármesteri hivatalhoz, mind a rendőrséghez. Szerkesztőségünk annak járt utána, vajon kikből is áll az a Jenlenkutató Intézet, amely a mostani felmérést végzi, és valóban politikai háttere van-e a kérdezgetésnek, vagy csupán tényleg „politikai hisztériá”-ról van-e szó, ahogyan a városlakók felháborodását az intézet igazgatója kérdésünkre válaszolva nevezte. A Jelenkutató Intézet 1989 óta tevékenykedik, bár a Piackutatók Magyar Szövetségénél nincsenek nyilvántartva, de még csak az Országos Szaknévsorban sem találkozni velük.- Nincs pénze az ilyen jellegű hirdetésekre az intézetnek - tudjuk meg dr. Kiss József ügyvezetőtől, de attól függetlenül nagyon sok városban végeznek kutatásokat. Főleg az önkormányzatok tevékenységét érintő feladatkörökkel és családkutatással foglalkoznak. Az elmúlt években soha nem merült fel munkájuk ellen kifogás, olyan pedig még egy városban sem történt, hogy rendőrség is foglalkozott volna a munkájukkal. Az ügyvezető nem árulja el azoknak a nevét, akik a kérdőívek összeállításában segédkeztek. Nem tagadja, hogy paksi közéleti személyiségek közreműködtek Paksot érintő kérdésekben. Találgathatunk: politika vane a háttérben, vagy csupán valóban egy ártatlannak tűnő közvélemény kutatás ez, mely a kiélezett politikai helyzetben érzékenyen érintett néhány embert, akik maguk is szerepelnek a kérdőíven ? Nos minden esetre a kérdőíven is találunk jó néhány olyan pontot, mely kérdések sokaságát zúdítaná a Jelenkutató Intézet felé, ha azok válaszolnának rá. Bár megjegyezzük: készségesen áll rendelkezésünkre az ügyvezető minden tekintetben, de a legfontosabb kérdésre mégsem ad egyértelmű választ. A kérdőíven szereplő adatokat a BM adat nyilvántartó) ából szerezték be, mondja első alkalommal dr. Kiss József. Miután a BM több osztályát végigtelefonáljuk, kiderül: Paks város beruházásairól nem tartanak nyilvántartást. (Itt válik nyilvánvalóvá, hogy valóban volt paksi segítség.) Az önkormányzati képviselők között Bogáncs János neve is szerepel, akiről tudjuk, nem régóta ül ebben a székben. (Ez ismét megerősíti a városi közreműködést). A pártok felsorolásánál kifelejtik a Munkáspártot, a kérdés pedig csupán a Fidesz helyi szervezetének befolyására irányul. (És a többi párt befolyása az önkormányzati munkára ?) Egy következő kérdésnél felsorolják a pártok színeiben indult egyéni országgyűlési jelölteket, ahol kihagyják Fóber Ferenc nevét, aki a Nemzetiségi Fórum színeiben indult. Ezekre a felvetődött kérdésekre az ügyvezető elmondta, hogy az államilag is támogatott beruházásokat a TÁKISZ nyilvántartja, ahhoz bárki hozzáférhet. Nem is vitatjuk, de a Kishegyi út egyirányúsítása, mely szerepel a kérdőíven nem államilag támogatott beruházás. Arra a kérdésre pedig, hogy Fóber Ferenc neve miért is maradt le ajelöltek közül, azt a választ kaptuk, hogy mire regisztrálták a jelöltet a Választási Irodában, addigra már lezárták az ívet, és az nyomdában volt. Fóber Ferenc neve két nappal később regisztrálták, mint az induló társaiért. Ez is furcsa, mert az országos választási listán Fóber Ferenc neve az országos listára április 20-án került fel, akkor, amikor Dömötör Lászlóné is.( Dömötör Lászlóné neve szerepel a felsorolásban). Az általunk megkérdezett önkormányzati képviselő urak tagadják, hogy annyi pénzük lenne, hogy egy ilyet finanszírozzanak, de lám nem is kell, mert alapítványi pénzből folyt a kutatás, de sokuk kíváncsi az eredményre. Dr. Kiss József ügyvezető úgy gondolja, hogy két hét múlva be tud számolni a kutatás eredményéről, az érintetteknek pedig szívesen eljuttatja azt. Úgy gondoljuk: ebből bárki, bármilyen következtetést levonhat majd. Az ügyvezető politikai jellegű könyveket ír (lásd; Több párt rendszer kialakulása Magyarországon) csakis elfogulatlanul, politikától mentesen végez egy kisvárosban közvélemény-kutatást. A kör itt egyelőre bezárul. De: a tikok nem tartanak örökké. Legfeljebb az önkormányzati választásig. Seregély Erzsébet
