Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-04-24 / 14. szám
Paksi Hírnök 1998. április 24. AKTUÁLIS / HIM. INFORMÁCIÓK Ismét összegyűlt az állatkerti kirándulás költsége a Tolnai úti óvodások számára A hagyománnyá vált jótékonysági ünnepségre ötödik alkalommal került sor a Városi Művelődési központ színháztermében. A teltházas előadás sok édesanyának, ismerősnek és nagyszülőnek szerzett adott örömet. Az eredmény: 176.600 forint melyet a szülők adományoztak. Az önkormányzat nevében Dr. Ferenczy Istvánná, az oktatási és kulturális bizottság elnöke járult hozzá az idei budapesti kiránduláshoz, még Sződi Imre országgyűlési képviselő köszönő levet adott át a Zöld Szíves országos találkozó megrendezéséért. * * * Rövid időn belül megalakult - egy olyan városi lakosokból álló csapat, amely kész vállalni az indulás nehézségeit, és éjszakai őrjárataival elősegíti az állampolgárok nyugalmát - egyebek között ez hangzott el a paksi Polgárőr Egyesület alakuló ülését megelőző tanácskozáson, a Városháza nagytermében. A rendezvényen részt vett Köllő Imre rendőr alezredes, kapitány és Grósz György alezredes, közrendvédelmi osztályvezető, akik a szakmai kérdésekre válaszoltak. Elhangzott: a rendőrség minden tekintetben partnere lesz a polgárőröknek, akik részére az egyesület megalakulását követően tanfolyamot szerveznek. Mint azt Köllő Imre mondotta: első a bűnmegelőzés. A kötetlen beszélgetésen kiderült: ez a szándéka polgárőröknek is. A regisztrált hatvannyolc főből közel negyven polgárőr jelent meg, hogy kitöltse a szándéknyilatkozatot, és megtárgyalja a három hét múlva esedékes alakuló ülés napirendét.-o SEREGÉLY ERZSÉBET Az elmúlás, a halál fajdalmás természeti törvény. Az utóbbi három évtized felmérései szerint mintegy 50-60 millió ember távozik évente az élők sorából. A halál mentálisan és anyagilag egyaránt rendkívüli mértékben terheli meg a családot. HALÁLUNK SZÁMLÁI Németkéren egy ember elmúlása nem mindennapi történettel párosult. V. Zsolt, édesapja elvesztésekor, különös esemény résztvevőjévé vált. Piros pulóver, farmer dzseki- Szinte egyidőben érkezett a két paksi temetkezési cég - kezdi a történetet. Olyan nagy volt a felfordulás, hogy azt sem tudtuk hirtelen mitévők legyünk, a káoszt pedig fokozta a nem hívott temetkezési vállalkozó jelenléte. Mi nem együttérzést szerettünk volna, hanem tiszteletet, és illő szolgáltatást. A cég képviselője piros pulóverben, á másik farmerdzsekiben jelent meg. Igaz, szó nélkül elmentek, de pár nap múlva felháborodott hangon felhívták édesanyám telefonszámát (szerencsére a telefont én vettem fel), hogy mit képzelünk mi, ki fogja nekik kifizetni a kiszállást?- Kiszolgáltatottak vagyunk - folytatja V. Zsolt és egy ilyen fájdalmas eseménynél vajon hány ember fizet kétszer a szállításért, mert mi: ki fizettük a számlát. Dr. Fodor Sándor körzeti orvos egyértelműen igazolja, hogy ő állapította meg a halál beálltát, és az mint lenni szokott, ő értesítette a Pantar Bt-t, hogy a további teendőket lássák el. Az orvos elmondta: ő többször is sikertelenül telefonált, mire értesíteni tudta a temetkezési vállalkozást. A családban egyetlen egy ember volt, akivel szót lehetett érteni, akin még nem lett úrrá a kétségbeesés. Vele együtt intéztek el néhány dolgot, többek között a telefonálást is. Az orvos egyébként megjegyzi: ebben a községben már közel tíz éve kialakult szokás, hogy a Pantar Bt. látja el ezt a szolgáltatást, a falu nagy többsége őket igényli. Természetesen neki - az orvosnak -, mindegy kinek a telefonszámát tárcsázza, hiszen semmilyen érdeke nem fűződik egyik vállalkozóhoz sem, és üyenkor csupán a családdal való együttérzésből segít, hiszen még csak nem is kötelessége az értesítés. Az orvosnak nem érdeke Dr. Széchenyi Attila Paks város alpolgármestere, gyakorló házi orvos úgy vélekedik, hogy valóban nem köteles az orvos beavatkozni a további teendőkbe, neki csupán halottkémi feladatai vannak. Azonban van jó indulatú, segítő emberi szándék, mely minden halálesetkor jár egy családnak, főleg akkor, amikor a család - érthető okokból azt sem tudja, mit is tegyen. Ilyen esetben az orvos megkérdezi a családot: intézkedjen-e a halott elszállításáról, és természetesen azt sem mulasztja el megkérdezni, melyik temetési vállalkozást értesítse. Arra a kérdésre, hogy vajon az orvosoknak van-e anyagi érdekeltsége abban, hogy melyik temetkezési vállalkozó telefonszámát hívják, egyértelmű az elutasító válasz. A későn jövő lépjen vissza Az eltelt időben bárki szólhatott a másik vállalkozásnak, a Müll-Patrik Temetkezési Bűnek, de a család egyértelműen állítja- ők nem voltak. Müller Pál felháborítónak tartja az efféle rágalmazást, sőt nyomatékosan felhívja e sorok írójának figyelmét: üzletrontásért (sic!) feljelentést tesz. Véleménye szerint az elhunyt fia értesítette őket, sőt kiérkezésükkor elnézést is kért, nyilván ezek után kifizettette a szolgáltatás díját, háromezer forintot, plusz az áfát(!). Az öltözékről az a meglátása, hogy neki és kollégájának
