Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)

1998-04-10 / 13. szám

Paksi Hírnök 1998. április 10. SPORTHÍREK 14 • • • • / / ROVATSZERKESZTŐ: ZERZA JÓZSEF ÖKÖLVÍVÁS HARMINCEGY ÉV UTÁN BÚCSÚ A SZORÍTÓTÓL Sikeres pályafutás után Magyar István a paksi ökölvívás nagy öregje 39 évesen elbúcsúzott a szo­rítótói, sok élménnyel, emlékekkel a háta mögött. A Martfű Kupa ‘98 nem­­zeközi kyokushin karate ver­senyen a serdülő könnyűsúly­ban küzdőtérre lépő Mándoki Balázs, az Atomerőmű SE Bulldog Kyokushin Karate Szakcsoport versenyzője a harmadik helyet szerezte meg. Az Atomerőmű SE NB li­es női kosárlabda csapata fö­lényes, 90:44 arányú győzel­met aratott a Veszprémi Egye­temi AC gárdája ellen. A lege­redményesebb paksi pont­szerzők Szabó M. (25), Oszter­­májer és Pálfi (15-15), Szabadi (12) és Simon (10) voltak. Má­sik mérkőzésen az atomosok megyei rangadón 60:44 arányú győzelmet szereztek Bonyhá­­don a helyi együttes ellen. Ezen a találkozón Szabó M. (22), Osztermájer (18) voltak a legeredményesebb paksi pont­szerzők. Ismét kettős sikert értek el a Paksi RK-DC lányai az NB Il-es röplabda bajnokságban. Ezúttal a felnőttek is és a juni­orok is 3:0 arányban diadal­maskodtak a Pécsi Sulicent­rum együttese ellen. A junio­roknál a pécsiek három játsz­mában összesen két (0,2,0) pontot szereztek. Ez minden­nél többet mond. Lejárt a Pécsett kiállított Nagy Zsolt két hetes eltiltása. A Paksi SE labdarúgója Ka­­posfüreden már ismét pályára léphet, ha Blatt Pál edző úgy akarja Elutazott Japánba az a hét válogatott cselgáncsozó, akik két és fél hetes edzőtábo­rozáson vesznek részt. A tábo­rozok között van Kovács An­tal, az Atomerőmű SE 100 kg­­os versenyzője is. Debrecenben rendezték meg a felnőtt országos rang­sorversenyt, melyen a paksi dzsúdósok két érmet szerez­tek. A női 57 kg-ban Till Bar­bara ezüst-, a férfi 73 kg-ban Braun Ákos bronzérmet szer­zett. Magyar István ökölvívót aligha kell valakinek is bemutatni Pakson. Egy na­gyon gazdag sportpályafutás áll mögötte. Számos eredmé­nye ellenére is megmaradt sze­rénynek, el tudta magát fogad­tatni a sportot szerető és nem szerető emberekkel egyaránt, munkahelyén tisztelik, becsü­lik. A búcsúzás alkalmával „kaptuk ceruzavégre” a közel 350-szeres magyar válogatott öklözőt.- Hol kötött barátságot az ökölvívással? Meséljen önma­gáról: sportpályafutásáról, eredményeiről!- Még serdülő koromban Szigetváron köteleztem el ma­gam az ökölvívásnak, ez 1967- ben volt. Az első edzőm, Kere­kes Imre szerettette meg ve­lem ezt a csodálatos sportot - kezdi Magyar István. - Már ser­dülő magyar bajnok voltam, amikor megszűnt a szigetvári szakosztály, így 1971-ben át­igazoltam a pécsi vasutasok­hoz. Tíz évig koptattam a Pé­csi VSK szerelését, közben két serdülő, két ifjúsági, egy juni­or és két felnőtt bajnokságot nyertem. 1979-ben a kölni Eu­­rópa-bajnokságon bronz, -a magyar vasutas bajnokságon ezüstérmet szereztem. Ezerkilencszáznyolcvanban új fejezet kezdődött az életem­ben. Ekkor igazoltam át a Pak­si SE-hez, ahol akkor nagyon jó csapat jött össze. Már az el­ső évben megnyertük az NB li­es bajnokságot és felkerültünk az élvonalba. Négy év után is­mét magyar bajnok lettem, ez volt a paksi ökölvívás első fel­nőtt aranyérme. 1982-ben be­vonultam, az idő alatt a Bp. Honvédban és a Kun Béla SE- ben bunyóztam. Kölcsönjáté­­kosként szorítóba léptem a Vasas és az Építők csapatában is. Leszerelés után visszake­rültem Paksra. A paksi zöld-fe­héreknél újabb három felnőtt magyar bajnokságot nyertem, valamint három ezüstérmet is begyűjtöttem. Paksi pályafutá­som alatt szerzett négy-öt csa­patbajnoki aranyérem is díszí­ti vitrinem. Harmincegy évet töltöttem el a szorítóban. 1971-88 között körülbelül ezer mérkőzést ját­szottam, ebből háromszázöt­ven felett volt a válogatott meccseim száma. 48 kg-tól 71 kg-ig végig bokszoltam min­den súlycsoportot, de az igazi a 63,5 kg volt, itt értem el leg­nagyobb sikereim. Sok fo­gyasztás árán tizenkilenc évig hoztam ezt a súlycsoportot, közben beutaztam az egész vi­lágot.- Ebben a sportágban nem ritkaság a sérülés, gondolom, ez ma­gát sem kerülte el?- Szétverték a szemem, állkapocs­­, orr-, lábtörésem volt. Összesen hu­szonhét törést szen­vedtem, háromszor műteni is kellett. A sok sérülés miatt mondtam búcsút az ökölvívásnak.- Igen, de később ismét a kötelek kö­zé lépett a profik táborában!- Két év kiha­gyás után 1991-től 1998-ig profiként is kipróbáltam ma­gam. Román és ma­gyar licenced 35-40 mérkőzést vívtam, ebből nyolcszor szenvedtem veresé­get, többségében sé­rülés miatt léptettek le. Most, hogy végleg szögre akasztot­tam a kesztyűket, edzőként akarom tovább szolgálni a ma­gyar ökölvívást.- További sok sikert, és kö­szönöm a beszélgetést! Magyar István (a kép jobboldalán)

Next

/
Thumbnails
Contents