Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-04-03 / 12. szám
Paksi Hírnök 1998. április 3. EMBERMESEK in JÁRT A VÁNDOR... Kereken hatvan éves, borostás, megviselt ember. Mohács mellett Lángcsókban, egy csöppnyi faluban tengeti életét. Pakson csupán azért állt meg, mert éppenséggel elaludt az autóbuszban, mely Budapestről Mohácsra szállította volna.-O SZARKA JÓZSEF Kinézett az autóbusz ablakán és látta a Dunát. Azt hitte, hogy Mohácson van. Hatvan esztendős, ideggyógyászok próbálták menteni az emberi sors zivataraitól - úgy tűnik, eredménytelenül. Nézem az idős embert, ahogy megviselt kalapjában és kabátjában, remegő kezekkel helyet foglal nálam. Valahogy kiszemelt, kinézett magának. Feltekintek a munkámból - éppen a választás során történő eseményekkel voltam elfoglalva, közíróként ahogy illik, pártatlanul igyekeztem mérlegelni a körülöttem zajló eseményeket. Elmerültem a világ dolgainak kihívásában is, s erre idelép hozzám ez a hajléktalanok megviseltségét viselő ember.- Ugye maga rendes srác? - kérdezi, mire én azt válaszolom, hogy mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy mi a véleménye rólam.- Mit akar tőlem, uram? - kérdezem tőle.- Tudja, én mohácsi hajós vagyok, az édesapám még az édesanyámat is elvitte az uszályán, magam is a hajón születtem meg. Azt mondták, hogy maga biztosan megtudja írni a történetemet... _ ?- Tudja az én családom, bár mindig is vízen élt, azért fenntartotta a mohácsi lakásunkat, hajós családból származom, mint említettem.- Honnan érkezett Paksra?- Egy budapesti egészségügyi intézetből. Ne haragudjon, hogy nem mondom meg a nevét: nagyon aranyosak voltak velem.- Említette, hogy Lángcsókon lakik, korábban meg azt mondotta, hogy Mohácson van a szülői ház...- A szülői házat eladtam, és volt feleségemmel - aki már meghalt szegény - úgy döntöttünk, hogy gazdálkodni fogunk, hát így választottuk Lángcsókot. Nézze, én vízi ember vagyok. A föld legyen azoké, akik szeretik és gondját viselik. Hajóztam tovább, mígnem egyszer elért a távirat, hogy meghalt a feleségem. Pont akkor álltunk a szerb gyűrűben, s én még a temetésére sem tudtam visszajönni. Gyermekeink nem voltak ugyan, de nagyon, nagyon szerettem őt. Most azt mondják nekem, hogy megőrültem. Mondja ,meg uram, ha ön négy - öt éves kislányokat lát, akik egyetlen éjszaka alatt megőszültek a pusztítás miatt, ha még a feleségét sem tudja minden váratlan akadály miatt méltósággal eltemetni, akkor ön nem roppant volna meg? Nincs otthonom most már, nem is érdekel. Maradok, aki hajós koromban voltam: vándor. Nézem, ahogy szakadt ballonkabátjában, csempe kalapjában fellép a Budapest - Szekszárd autóbuszjáratra, búcsút int az ablakból. Elment a vándor - hangzik fel bennem a Demjén Rózsi szerezte dal. B-né alapjában véve béketűrő ember, • de ha felbosszantják: éktelen haragjában sosem nézi mi akad a kezébe... Tetteit gyakran követi bírósági tárgyalás, hiszen a legtöbb esetben kárt okoz környezetében. A vád a paksi bíróságon: garázdaság, hamis vád, súlyos testi sértés kísérlete. A bíróság B.-né három ügyét is összevonta, ezúttal megkímélve a tanúkat a bíróságra járástól. A történet régre nyúlik vissza B-né lányát 1997. szeptember 5-én nem engedte iskolába, ruháit elzárta és reggel mielőtt még napszámba indult volna, megverte az alig tizenhat éves kislányt. A lány segítséget kérve a néhány házzal odébb lakó barátjához futott, akivel egy közelben lakó asszonyhoz mentek és onnan telefonáltak a másik testvérének, hogy jöjjenek el érte. Az idősebbik testvér elvitte magához húgát, majd szólt az iskolában és a hatóságok előtt is jelezte: a kislány ettől a naptól kezdődően nála tartózkodik. Egy pólóban, papucsban, szakadt pizsamában hozták el a lányt pusztahencsei otthonából. A gyermekek állítják: édesanyjuk többször ütlegelte őket, az ajándékokat amit adott, visszakérte, és ha fiút látott valamelyik közelében, akkor haragjában sok mindenre képes volt, így például arra A BÉKETŰRŐ EMBER is, hogy téglával dobja ki a lánya udvarlójának autótükrét. A legújabb „viszály” ott kezdődött, hogy a legfiatalabb kislányhoz átjárogatott a néhány házzal odébb lakó fiatalember. Majdnem egy éve tartó kamasz szerelmet egyre nehezebben viselte az anya, így egyik alkalommal amikor a fiú átugrott megnézni hogy barátnője hazaérkezett-e már az iskolából, az anya levetkőzött a fiúnak: mondván a lánya éretlen még a szerelemre.(!) A fiú rémületében hazáig futott, így a jó viszony az „ anyósjelölttel" megszakadt, ám a fiú és a lány kapcsolata továbbra is megmaradt, amit azonban B-né nem jó szemmel nézett. Szeptember ötödikén a kislány megelégelte a bántalmazásokat, és elköltözött otthonról. * * * A több mint három órás tárgyaláson azonban nem született meg az ítélet. A szakértő, aki maga is csodálkozott, hogy milyen színes egyéniség B-né, közölte a bírósággal, hogy a vádlott személyiség zavarral küszködik. Dr. Vincze Zoltán bíró a legközelebbi tárgyalást április másodikára tűzte ki. Seregély
