Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-03-20 / 10. szám
Paksi Hírnök 1998. március 20. 1: MEZŐGAZDASÁG EURÓPAI (FÖLD)UTAK TÁMOGATÁSOK, ADÓBEVALLÁS, TERMÉKBEMUTATÓ • SEREGÉLY ERZSÉBET A paksi Városháza nagyterme adott otthont annak a mezőgazdasági bizottsági ülésnek, melyet a Tolna Megyei Agrárkamara szervezett. Az érdeklődés nem olyan volt, mint azt várták a szervezők, hiszen még húszán sem ültek a sorokban. A téma ezúttal az 1988. évi támogatások, adóbevallás, és termékbemutató. Teskó István Tolna megye vezető gazdajegyzője először az idei támogatások változására hívta fel a figyelmét a megjelenteknek. Az idei évben a magyar költségvetésből mintegy 116 milliárd forint jut az agrárgazdaság támogatására. Jóval kedvezőbb az előző évekhez képest, de igénybevétele bonyolultabb folyamat. A többtucatnyi jogcímen járó hozzájárulás kétféle módon igényelhető. Az egyszerűbb forma a támogatási kérelem, melyet a megyei földművelésügyi hivatalhoz kell eljuttatni, és ellenjegyzésük után a területileg illetékes adóhatóságtól vehető fel a pénz. A bonyolultabb eljárás pályázatok elkészítése, melyek már az említett megyei hivatal, vagy az FM jóváhagyását követően Budapesten az állami kincstárnál válthatók pénzre. Elegendő saját pénz híján a vállalkozó szellemű és kockáztatni is hajlandó gazdálkodó banki kölcsönért folyamodhat. A hitelhez jutást a mezőgazdaságban az állam két féle módon - a kamatok egy részének visszatérítésével és bizonyos kölcsönöknél a kezességválalással segíti. A kamattámogatást igénylőnek ki kell töltenie egy támogatási rendelet mellékletében lévő űrlapot, amelyen tanúsítja: megfelel az előírt feltételeknek. A kérelmet a megyei földművelésügyi hivatal vezetőjéhez kell eljuttatni, aki igazolja a benne foglaltak valódiságát, és eller\jegyzésével folyósítják a hitelt. A továbbiakban az őstermelők adózásáról, az adóbevallások készítéséről esett szó a tanácskozáson, majd vetőmag hibridek vásárlási akciójáról, minőségéről hallgathattak meg tájékoztatót a termelők. Az utolsó fordulójához érkezett az az előadássorozat, melyet a Tolna Megyei Agrárkamara tavalyi évben pályázat elnyerésével rendezhetett. A három helyszín egyike Paks városa volt, ahol a téma ezúttal az Európai Unióhoz való csatlakozás. A magyar agrárágazat feladatait, az európai környezetvédelmi normákat, és a fejlődéshez szükséges fenntartó gazdálkodási formákat dr. Sántha Attila JPTE Közgazdaságtudományi Karának egyetemi tanára vázolta fel a nagyszámú érdeklődőknek. Mint mondotta: a magyar környezetvédelmi állapot sokkal jobb, mint azt a területileg nagyobb és fejlettebb országokban. Nálunk a megkésett iparosodás késleltette a környezet szennyezését, így például a kén-dioxid kibocsátás is majdnem a felére esett viszza. Mégis a csatlakozás előtt kemény feladat vár a magyar mezőgazdászok számára, hiszen magas környezetvédelmi normákat követelnek meg hazánktól, ehhez azonban, infrastruktúra fejlesztésre, átalakításokra és nem utolsó sorban pénzre van szükség. Magyarország termelésének minőségi és mennyiségi védelme pillanatnyilag majdnem a nullával egyenlő. A földosztások azt eredményezték, hogy a gazdaságok a talaj művelését nem korszerűen végezték, és nincs hosszú távú gazdálkodási technológia, mely eredményezné egy jól működő, minden szempontot kielégítő gazdaság működését. Dr. Sántha Attüa előadásában azt is megemlítette, hogy az utóbbi időben gyakorta fordul elő, hogy nem megfelelő növényvédő szert alkalmaznak, sőt, hogy tiltott növényvédelmi szereket használnak. A magyar mezőgazdaságban leromlott létesítményekkel, rossz gépekkel és eszközökkel dolgoznak. A szakszerűtlenség, a korszerűtlen gazdálkodás és a jövedelemhiány mind jellemző a mai állapotra. A XXI. század mezőgazdaságának Magyarországon csak akkor van létjogosultsága, ha van integrált termelés és biotermelés, mely természetes anyagokra és speciális minőségre támaszkodik. Az Európai országok fogadókézségéről a közép és kelet európai országok csatlakozása esetén Dr. körösi István a Magyar Tudományos Akadémia tagja, egyetemi tanár számolt be. Előadásában rámutatott arra, hogy kemény versenyhelyzet alakult ki, amelyben nekünk is helyt kell állnunk. A multinacionális cégek, melyek hazánkban is egyre nagyobb teret hódítanak, csak olyan partnerekkel dolgoznak, akik megfelelnek az európai normáknak. A megtermelt árú feldolgozottsági foka minél nagyobb, annál gazdaságosabb lehet a termelés, és annál nagyobb biztonságot adhat az agrárágazatban dolgozóknak. A továbbiakban a földtulajdonlási szabályokról kaphattak átfogó képet a résztvevők, melyet Dr. Kuruc Mihály az ELTE Állam és Jogtudományi Karának címzetes egyetemi tanára tolmácsolt. Szerinte kemény tárgyalásokra kell felkészülnünk az Európai Uniót illetően, mert a nemzetközi szabályok egyértelműen csak egy földtulajdont és egy haszonbérletet engedélyeznek. A termőföld vásárlásnak szigorú feltételei vannak, mint például a helyben lakás, de a vásárlási jogok feltételei is nagyon szigorúak. A nemzetközi jogalkotás szerint lehet majd örökölni is, de nemzeti elvű megkülönböztetésre nemigen lehet számítani. Befejezésül Kővári László, a Tolna Megyei Agrárkamara elnöke értékelte a sorozat lebonyolítását. (ESE) „Leromlott teljesítménnyel rossz gépekkel és eszközökkel...” (Lázár Zsolt felv.)
