Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-03-13 / 9. szám
Paksi Hírnök 1998. március 13. AKTUÁLIS PAKS. A SZÁMOK TÜKRÉBEN A Központi Statisztikai Hivatal Tolna megyei Igazgatósága által 1998 januárjában megjelentetett Paks Törzskönyve 1995-1996 című kiadvány készítője Reichardtné Lovász Erika nem véletlenül hangsúlyozta: nyugodtan hihetünk ennek a statisztikának (is). Nem csupán azért, mert profi szakemberek készítették, hanem, mert egyszerűen nincs ok olyan adatokkal, elemzésekkel foglalkozni, amelyek nem a valóságot adják vissza. A demográfiai résznél a statisztika az adott területen állandóan bejelentett és máshol ideiglenes bejelentővel nem rendelkező, valamint az ugyanoda ideiglenesen bejelentett személyek számát tartalmazza. így a megye 249073 lakosából 132847 fő városlakó, ebből a vizsgált időszakban 19899 volt paksi lakos. A városba beköltözött 1111, illetve elköltözött 1072 ember. Paks - fiatalodik. Ezt mutatja, hogy az állandó népességen belül a 0-14 évesek aránya 20, a 16-17 éveseké 5,1 százalék, a 18-59 éves paksiak aránya 60,9, az ennél idősebbeké 14 százalék volt. Az 1000 lakosra jutó 5,2 paksi házasságkötés közelíti a szekszárdi és a dombóvári adatot és ezeket a dunaföldváriak házasodási kedve múlja felül. Az 1000 lakosra jutó paksi válás okainak megyei elsősége külön elemzést érdemelne, ami eléri a 4,2 százalékot. Pakson az 1000 lakosra jutó élve születés 11,2, halálozás 10,1, így az 1000 lakosra jutó szaporodás 1,1. A munkanélküliségre vonatkozó információk az Országos Munkaügyi Központ adatain alapulnak. Az 1000 lakosra jutó Pakson regisztrált 37,1 munkanélküli kiemelkedően a legkedvezőbb arányszám a megyében. A megoszlás: 79 százalék fizikai, 21 százalék szellemi foglalkozású, a férfiak aránya 52,2, a nőké 47,8 százalék. Általános iskolát végzett 37,4, szakmunkásképzőt 35,3, szakiskolát 1,9, középiskolát 22,2 százalék, míg 3,6 százalék felsőfokú végzettségű a paksi munkanélküliek között. Pakson 8,9 jogi személyiségű, 90,4 jogi személyiség nélküli és 74,3 egyéni vállalkozás jutott 1000 lakosra. Ezen belül nyilvántartottak a regisztrált gazdasági szervezetek között a mezőgazdaságban, erdő - és vadgazdálkodásban, halászatban 9,3, az iparban 16,1 az építőiparban 15,4, a kereskedelemben, a közúti jármű - és közszükségleti cikk javításban, karbantartásban 32,1, a szállás helyszolgáltatásban és vendéglátásban 3,1, s a szállításban, raktározásban, posta - és távközlésben 3,1, az ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatásban 16,7 és 4,3 százalékban pedig egyéb szolgáltatási vállalkozást. Az 1000 lakosra jutó, iparban foglalkoztatott paksi alkalmazottak 228,6 fős aránya magasan kiemelkedik a megyében, és még inkább kiemelkedik a 103285 forint havi ipari bruttó átlagkereset. Elgondolkodtató viszont az idegenforgalommal kapcsolatban, hogy mindössze 7,2 kereskedelmi szállásférőhely jutott 1000 lakosra, amit csak a bátaszéki adat múlt alul. Pakson 250,6 lakos jut 100 lakásra. Ennek a megyében három város alatta, öt pedig felette van. A városban három vagy több szobás a lakások 61.3 százaléka, átlagos lakás - alapterület 86,4 négyzetméter. Évi 6694 kWh-val az egy háztartásra jutó villamosenergia felhasználás a legmagasabb a megyében. Pakson 7,5 az 1000 lakosra jutó összes háziorvos létszám, akiknél 8986 volt a megjelent és meglátogatott beteg. A szociális étkeztetésben részesülő 1,4 százalékos paksi népességi aránynál egyedül a szekszárdi magasabb. Az 1000 hatvan éves és idősebb emberre jutó tartós bentlakásos otthonok férőhelyeinek száma Pakson 15.3 volt. Pakson a 100 óvodai férőhelyre beírt 99,9 százalék aránya mellett egy óvodai csoportra 23 beírt gyermek jut. Az egy általános iskolai pedagógusra jutó általános iskolai tanulók száma 10,6. Ezer lakosra 123,6 gyermek jut az általános iskolákban - és ezek az adatok valamivel kedvezőbbek a megye városainak átlagainál. Magasan Pakson legmagasabb - Szekszárd mellett - az önkormányzati könyvtárak beírt olvasóinak 1000 lakosra jutó száma, míg az 1000 lakosra jutó mozi férőhely tekintetében Paks a megye két városánál jobban, három városnál pedig rosszabbul áll. Szívesen és sokat olvasnak tehát a paksiak, de látható: akinek ideje, kedve támad egy-egy jó filmre, akkor a városban erre van - akár megszakítva a tévé képernyője előtti otthoni ücsörgést - mód és lehetőség. Bubor Gyula
