Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-11-21 / 43. szám
1997. november 21. Paksi Hírnök NÁLUNK TÖRTÉNIK / A TETT EK IZÉJÉN Az idén áprilisban megalakult és azóta intenzív kapcsolatépítő munkát végző Társadalmi Ellenőrző és Tájékozatató Társulás (TETT) működésének fél éve alatt igazolta létjogosultságát. (folytatás a 2. oldalról) rajzi elhelyezkedése is kedvezőtlen abból a szempontból, hogy két tűz között, azaz a két szembenálló politikai csoportosulás tűzvonalában helyezkedik el. A magyar hadsereg sajnos nem rendelkezik modem fegyverekkel, katonai eszközökkel; a katonák alulképzettek, nincsenek felkészítve sem szakmailag, sem pedig lelkileg arra, hogy háborús helyzetben, minden parancsot teljesítve, megvédjék hazánkat. A felszerelés, a modernizálás pedig semleges országként közel háromszorosába kerülne hazánknak, így közvetve a magyar adófizető állampolgároknak. Ezen kívül sokak véleménye szerint az Európai Unióhoz vezető út egyik alapköve kell, hogy legyen e katonai tömbhöz való tartozás, hiszen nem csak a katonai értelemben vett biztonságot, hanem az élet mindennapjaiban - az állampolgárok által - jogosan elvárt nyugalmat, biztos hátteret adja a NATO-tagság. Az ellenzők körében legfőbb ellenérvként az szerepelt, hogy negyven év "rossz álom" után nem akarják újra az idegen csapatok pusztítását, uralkodását látni és átélni az országban; magyar katonákat ne vezényeljenek ki külföldre; legyen a magyar nép végre a maga ura. Közülük többen úgy gondolták - meggondolatlanul hasonlítva országunkat Svájchoz és Ausztriához -, hogy "semlegesen" is fel lehet zárkózni a fejlettebb, nyugati régiókhoz, hiszen a NATO-tagság csak elviszi az állam bevételét, a polgárok zsebéből még több pénzt vesz majd ki, ami a további életszínvonal-romláshoz fog vezetni. Egy házaspár egyetértett abban, hogy kell valahová tartoznunk, fontos, hogy a szövetség megvédjen bennünket. Osztotta véleményüket egy középkorú úr is. Volt, aki azért szavazott igennel, mert úgy gondolta, hogy a magyarok sohasem tudtak egyedül dönteni, s kell "valaki", aki elfogulatlanul határoz helyettük... Egy másik házaspár szerint a biztonság érdekében a csatlakozás révén kell hazánkba hozni a technikát, míg egy harmadik gyermekeink érdekében szavazott igennel. Az egyik, referendumra munkából érkező és oda visszatérő fiatalember véleménye is az volt: nem tudja a magyar hadsereg egyedül megoldani az ország védelmét, ugyanakkor remélte, hogy a gyermekeit nem viszik külföldre katonának; a kislányával kézen fogva a szavazásra érkező fiatalasszony pedig úgy vélte: előbb-utóbb rászorulunk majd a NATO által nyújtott védelemre. Egy másik hölgy örvendetesnek tartotta, hogy a hazánkat kormányzók "végre felnőttnek nézik" az ország népességét, és engedik, hogy ilyen fontos kérdésben maga döntsön, míg egy, az alkotmányban rögzített jogával először élő fiatalember "igen" szavazatát egy tömör "csak"-kal indokolta. Megkérdeztük Hajdú János önkormányzati képviselőt is, aki a reggeli órákban a Bezeréúj Általános Iskolában kijelölt szavazókörben tette le NATO-csatlakozást helyeslő voksát: Az ország eddig sem állt távol a NATO-tól: a Balkánig kiterjedő védőháló közismert, s az IFOR-erők jelenléte az ország útjain sem maradhatott titokban. Magyarországnak mindenképpen a nyugati katonai tömbhöz kell csatlakoznia, hiszen kimondottan vagy kimondatlanul tudjuk: jórészt ellenséges gyűrűben helyezkedünk el, szuverenitásról beszélni tehát hazánk esetében nem lehet. A vasárnapi népszavazásról tudósítottak: Sólya Emma, Volf Mónika, Seregély Erzsébet. • SEREGÉLY ERZSÉBET A társulás polgármesterei az elmúlt hónapban részt vettek a Magyar Tudományos Akadémiának a kutatófúrásokkal kapcsolatos szakmai rendezvényén, megtekintették a fúrásokat és részletes tájékoztatást kértek a kutatófúrásokat végző szakemberektől. A hat TETT település delegációja meglátogatta a Paksi Atomerőművet, ahol a radioaktív hulladékok keletkezésével, fajtáival, kezelésük módjával ismerkedtek. A TETT azt vallja: amikor hozzájárult a kutatófúrásokhoz, kikötötte magának az ellenőrzés és a tájékoztatás jogát. A Társulást Bátaapáti, Bátaszék, Cikó, Mórágy, Mőcsény, és Feked önkormányzatai alapították 1997 áprilisában. A hazánkban és Európában is Újszerű civil szerveződés legfontosabb feladatának tartja a Tolna megyei Bátaapáti közigazgatási területén folyó geológiai kutatófúrás-sorozat ellenőrzését és a kutatásokról adandó tájékoztatás biztosítását településeik lakossága számára. Október folyamán a TETT polgármesterei részt vettek a Magyar Tudományos Akadémia Földtudományok Osztálya által szervezett szakmai tudományos tájékoztatón. A TETT még májusban fordult a MTA elnökéhez azzal a kéréssel, hogy az Akadémia nyújtson szakmai segítséget a TETT munkájához. A programon megnyugvással és egyben megelégedéssel vették tudomásul, hogy Bátaapáti térségében z^jló, a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) koordinálásában folyó kutatófúrások szakmai, tudományos és technikai színvonala igen magas, és kiállja a nemzetközi összehasonlításokat is. A közelmúltban a hat község polgármesterei első kézből is tájékoztatást kapthattak a kutatófúrások helyszínén dolgozó geológusok szakemberektől. A tájékoztatás nem jöhetett volna jobb időpontba, hiszen a helyszíni látogatás idejére „üzemeltették be“ mind a négy fúrást. Megismerkedhettek a világszínvonalú módszerekkel és technológiákkal, a minőségbiztosítás kiemelkedő szerepével. Ugyancsak a tájékoztatás jegyében a TETT-es települések önkormányzati testületi közös látogatást tettek a PA.Rt.-nél, ahol megismerkedhettek a lehetséges tárolóba elhelyezésre kerülő hulladékok keletkezésével, gyűjtésével, válogatásával, csomagolásával, nyilvántartásával és a hulladékok mennyiségét csökkentő új eljárásokkal. Az október és november folyamán végzett munkák eredményei egyértelműen visszaigazolták a TETT azon célját, hogy a társulás tevékenységében minden résztvevőt a felelősség, a saját és a környező települések, s tágabban a régióban, a Völgységben valamint a Mórágyi Rögben élő emberek sorsáért, életkörülményeik lehetséges jobbításáért érzett felelősségtudat vezérelje.
