Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-11-21 / 43. szám
A tett(ek) mezején... 3. oldal □ Kié lesz a Dunacenter? ... 4-5 oldal □ Mi lesz veled Deák-ház? ... 6. oldal □ Végső búcsú dr. Oláh Lászlótól ... 9 oldal □ Amerikai autó ... 10. oldal □ Hirdetések, közérdekű információk ... 10. oldal □ Heti TV program ... 12.oldal □ A siker reményében utaznak a paksi önkormányzatiak ... 14. oldal Paksi Hírnök 1997. november 21. PAKS ÉS A VÁROSKÖRNYÉK HETILAPJA IX. évf. 43. szám Közéleti személyiségek az urnák előtt: Herczeg József polgármester és Szabó József a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója. PAKS VÁROSA IS IGENT MONDOTT A NATO-RA Mire ezek a sorok lapunk hasábjain megjelennek, hazánk csatlakozásáról, mint konkrétumról beszélnek Brüsszelben, ahol elégedettségüket fejezték ki az illetékesek az elmúlt vasárnapi magyar szavazásról, ahol maga a nép döntött úgy, hogy a korábbi kecsegtető függetlenség helyett a békét és biztonságot garantáló erős katonai szövetséghez való tartozást látja biztonságosabbnak. Magyarország történelmi pillanata volt a NATO-hoz való csatlakozásról szóló referendum, a népszavazás eredményes volt, minden második ember elment szavazni, Magyarország vezetői biztos háttérrel kezdhetik meg a szükséges csatlakozási tárgyalásokat, az ellenzők szomorúan vették tudomásul az eredményt, de úgy gondolják, hogy még ezek után is lesz dolguk - hozzávetőlegesen ezek a legfontosabb információk az elmúlt hétvége népszavazásáról országosan, s ezekben az eredményekben természetesen ott vannak szűkebb pátriánk, Tolna megye és azon belül is Paks városa szavazópolgárainak döntése is. Tolna megyében 87 százalék szavazott igennel, a nem szavazatok aránya 12 százalék volt. Pakson a szavazásra jogosult 15730 választópolgár közül 8061 járult az urnákhoz, ez 51 százalékos részvételi arányt jelent. Igennel szavazott 6877 paksi polgár, nemet mondott 1080. ÍGY SZAVAZTUNK Reggel hat órakor sürgés-forgás a Művelődési Házban, ahol két szavazókörzetben is leadhatják voksukat a szavazók. Alig néhány perccel a nyitás után érkezik az első szavazó, aki mindjárt nemmel szavaz.-Nem akartam szavazni, de mivel itt dolgozom rábeszéltek, hogy mégis tegyem meg. Nekem nem szimpatikus ez az egész -mondja a középkorú hölgy. Még fél hetet sem mutat az óra, amikor két férfi, Tóka Imre és Szabó Zoltán igyekeznek táskájukat a vállukra téve hazafelé.- Gondoltuk, mielőtt még hazamennénk eljövünk, hogy utána nyugodt szívvel pihenhessünk. Műszakba járunk az atomerőmbe, ma éppen éjszakásak voltunk. Azt, hogy igennel, vagy nemmel szavaztak, nem árulják el, de hiszik és vallják kötelességük eljönni szavazni. Hét óra előtt az Ifjúsági úti Óvoda szavazókörében három fiatal keresi, merre lehet bemenni. A nyilak pontosan jelzik az útvonalat az urnához. Nagy Tamás most jött először szavazni. Villamosmérnökként végzett, jelenleg munkanélküli, gondolkodóba esik, amikor válaszolnia kell, miért is^ött el ma. Érdekelt -mondja, majd rávágja:- fontos a jövőm. -A fiatalember nem volt még katona sem, de nem esne kétségbe ha külföldön kellene katonai szolgálatot teljesítenie. (folytatás a 2. oldalon.)
