Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)

1997-10-31 / 40. szám

Paksi Hírnök 1997. október 31. SPORTHÍREK Ignácz sérülése súlyosabb­nak bizonyult a vártnál, így őt is megműtötték, akárcsak Osztermájert. Ezzel tovább szaporodtak Bőzsöny János, az NB I B-s labdarúgó csapat vezetőedzőjének gondjai. Az országos nappali egyéni tájfutó bajnokság döntőjét Tázlár térségében bonyolítot­ták le. A döntőbe jutott két paksi versenyző kitűnően helytállt a válogatottakkal megtűzdelt mezőnyben. Az F-18-as kategóriában Kiss Gábor a tizennyolcadik, az N-18-ban Stein Erzsébet a huszonhatodik helyen haladt át a célon. Kiss Miklós Paksi NB I B- ben szereplő labdarúgócsapa­tának középpályása 8-as osz­tályzatot kapott a Rákóczi el­leni mérkőzésen. A sorsdöntő gólt lövő játékos ezzel az osz­tályzattal bekerült a forduló válogatottjába. December 22-én Sopron­ban rendezik meg a ül. Nike Kelet-Nyugat Férfi Kosárlab­dagálát. A Kelet csapatába kerülésre nagy eséllyel pályá­zik Gulyás Róbert, Mérész Tamás, Rajkó Zsolt és Marvin Ricks, az Atomerőmű SE négy játékosa. Az Atomerőmű SE NB I-es férfi kosárlabda csapata a MA­­TÁV-Pécsi SE gárdáját fogadta bajnoki mérkőzésen. Gulyá­sék esélyeshez méltó játékkal 44:28-as félidő után 104:66-os vereséget mértek a vendégek­re. Az ifjúságiak találkozóját a pécsiek nyerték 63:51-re. Hirth Judit, az Atomerőmű SE ponterős játékosának lábá­ra gipsz került, így Daróczi Eszter egy ideig nem számít­hat játékára. A Magyar Ökölvívó Szövet­ség meghívására Gómán Ist­ván, Kecskeméti Gyula és Do­­hárszki Ádám a Paksi SE után­pótlás korú ökölvívói három napos edzőtáborozáson vesz­nek részt, mint a korosztályos magyar válogatott kerettagjai. KOSÁRLABDA ROVATSZERKESZTŐ: ZERZA JÓZSEF NEMCSAK KÜLSEJÉVEL, HANEM PONTERŐSSÉGÉVEL IS KITŰNIK Az Atomerőmű SE NB Il-es női kosárlabda csapatában az új baj­nokságban feltűnt egy név, a név mellett 31, 40, 44, 31-es szám. Csodálatos széria. Mielőtt valaki egy újabb szerencsejáték nyer­őszámaira gondolna, az téved. Egy kosárlabdázó mérkőzé­senkénti teljesítményét takar­ják ezek a számok. A kosárlab­dázó nem más, mint Szabó Mónika, az atomosok pont­erős játékosa, aki öt éves kité­rő után tért vissza Paksra. A csinos hölgyet pályafutá­sáról faggattuk.-Mónika, meséljen magáról, hol kezdődött sport-pályafutá­sa, mikor került kapcsolatba a kosárlabdával?-Ez régen kezdődött. Még Zalaegerszegen laktunk, ami­kor egy alkalommal a helyi sportiskolából jöttek az óvo­dába egy testnevelési foglalko­zást tartani, melyen a jól moz­gókat kiválasztották, és felvé­telizni kellett egy sporttagoza­tos iskolába. Első négy évben általában minden sportággal foglalkoztunk, majd a felső ta­gozatban kellett szakosodni. Én a kosárlabdát választot­tam. Tizenhárom éves voltam, amikor szüleimmel Paksra ke­rültem. Ekkor alakult az NB li­es gárda, s én mindjárt a fel­nőtt csapatjátékosa lettem.-Innét Székesfehérvárra ve­zetett az útja. Hogyan került oda?-Segédedzői tanfolyamra jártam, s a gyakorlati edzőtá­bor Kecskeméten volt. Ott megismerkedtem az Alba Re­gia NB I B-s csapat technikai vezetőjével, kinek sugallatára megkeresett a csapat edzője és elhívott Fehérvárra. Ott mindjárt a kezdő ötösbe kerül­tem és meghatározó játékos voltam. Családi okok miatt ke­rültem haza, majd igazoltam át Szekszárdra, ahol öt évet húz­tam le. Délelőtt Pakson dol­goztam, délutánonként lejár­tam Szekszárdra edzésre, hét­végeken mérkőzések -ez elég­gé fárasztó volt.-Hogy került vissza az ato­mosokhoz?-A nyáron új edző került Szekszárdra, s úgy éreztem, nem férek be az ő profi szem­léletű elképzelésébe. Egy alka­lommal a sportcsarnokban összefutottunk Daróczi Esz­terrel és besztélgettünk. Emlí­tettem, hogy hazajönnék Paks­ra játszani. ő ezt örömmel vet­te, s így kerültem vissza az ASE-hoz.-Női mezőnyben nem jellem­ző, hogy valaki 20-25 pontnál többet dob egy mérkőzésen. Van valami titka a ponterőssé­gének?-Különösebb titka nincs. Ugyanúgy részt veszek a me­zőnymunkában, a csapatjáték­ban, mint a többiek. Hogy mégis én szórom a pontokat, az az oka, hogy a csapattársak bíznak bennem, és, ha megy a játék, akkor rám játszanak. De legjobban annak örülnék, ha mindenki dobna 15 pont kö­rül, és így is győzne a csapat.-Rendkívüli csinossága azért meglepő, mert a sportolókra nem ez a jellemző. Szeret öl­tözködni?-Kétségtelen, hogy minden nő, így én is szeretek öltözköd­ni, bár a szürke hétköznapo­kon a tréningruha, az edzőcipő sem ritkaság rajtam. De azért az utcán, a munkahelyen sze­retek a divatnak megfelelően öltözni. Szeretek nőies lenni.-További tervei?-Terveimben magasabb osz­tály már nem szerepel, ebbe már belefáradtam. Ez a szint tökéletesen kielégít, itt a játék szépségéért, magáért a játé­kért, a mozgásért csinálom, amit csinálok.-Mit vár a csapattól?-Szeretném, ha a csapat jól szerepelne a bajnokságban, egy ütőképes, jó középcsapat lennénk. Az sem lenne baj, ha ehhez az én pontjaim is hozzá­járulnának. Kívánom, hogy így legyen és ne adja alább 3040 pont­nál. Köszönöm a beszélgetést.

Next

/
Thumbnails
Contents