Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)

1997-10-17 / 38. szám

1997. október 17. Paksi Hírnök HOL LESZ ITT EGYSZER VÉGRE DUNA-HÍD? A Tolna Megyei Területfej­lesztési Tanács, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány, az OTP Bank és OTP Rt. voltak fő támogatói a Dombó­váron megtartott szakmai kon­ferenciának, melyet az S-9-es gyorsforgalmi út és a szekszár­di Duna-híd megépítésének le­hetőségeiről rendeztek. A prog­ram annak elősegítését tűzte ki célul, hogy a dél-dunántúli régi­ók közvetlen közúti összeköt­tetése belátható időn belül megteremtődjön. Az S-9-es út megépülésével és a nemzetközi úthálózatba való bekapcsolásával létrejönne az Adriai-tengertől a Fekete-tenge­rig vezető, Magyarországon át­haladó összeköttetés is. A dom­bóvári szakmai konferencián is különösen nagy hangsúlyt ka­pott az a vélemény és szándék, hogy az érintett hat megye, köz­tük Tolna megye vezetői, tér­ségfejlesztéssel, úthálózattal foglalkozó szakemberei, az ér­dekképviseletek vezetői, az érintett települések polgármes­terei aktív közreműködésükkel segítsék a közös ügyet. A konferencián szakmai előadások és hozzászólások hangzottak el, foglalkoztak a szekszárdi híd tervezési, mű­szaki, építési kérdéseivel és az infrastruktúrális fejlesztés módszereivel banki megközelí­tésben. Ismertették a magyar közúthálózat-fejlesztés le­hetőségeit a helsinki közleke­dési miniszteri értekezlet tük­rében, az ország útfejlesztési tervét, területfejlesztési kon­cepcióját, s a dél-magyarorszá­gi kelet-nyugati összeköttetést biztosító út kivitelezéséért tett eddigi lépéseket. Négy előadás foglalkozott az S-9-es gyorsforgalmi út téma­körével. Helyet kaptak e kér­déskörhöz kapcsolódóan a gyorsforgalmi út hálózati kap­csolatai, térszerkezeti vonatko­zásai, várható területfejlesztési hatásai, továbbá a nemzetközi és magyarországi gyorsforgal­mi út és autópályahálózat, vala­mint az S-9-es út kapcsolat­­rendszere. A Duna-híd Építő Kon­cessziós Társaság ré­széről elhangzott előadások a szekszárdi-híd építési kérdései meüett az S-9-es út Duna feletti átvezetésének (Szekszárdi Du­na-híd) koncepcionális és ter­vezési kérdéseiről nyújtottak részletesen tájékoztatót. Másik további előadás az S-9-es gyorsforgalmi út vonzáskörébe tartozó lehetséges ipari öveze­tek, ipari parkok, logisztikai központok várható szerepét prognosztizálta és elemezte a regionális együttműködésben. B. Gy. A GUBIN KÖRNYÉKI GYERMEKEK MÉG MINDIG PAKSRA GONDOLNAK Víz helyett a dinnye levét itták * Van aki még most sem ment haza A lengyelországi, árvíz-súj­tottá területektől bizton­ságos távolban élőket is sok­kolták az augusztusi hírműso­rokban, újságokban látott ké­pek: autókat, házakat, elhul­lott állatokat, és mindent, ami mozdítható, és ami az ott élőknek az életet jelentette, sodort a víz. Paks partnervárosának, Gu­­binnak környező településit nem kímélte az Odera. Az ottani családok gyermekei közül har­minchat fiatal és az őket kisérő négy pedagógus a nyár utolsó hónapját Pakson töltötte. A károsult településeknek Paks más módon is segítséget nyújtott: négy tonna dinnyét gyújtöttek össze a város lakói az ott élőknek. Hogy miért éppen erre a gyümölcsre volt a legnagyobb szükségük a károsultaknak? Slazas Witold lengyel-magyar tolmács elmondta: a katonai csónakokkal szállított, a csalá­dok számára 3-4 kilogram­monként kiosztott paksi din­nye szinte életeket mentett, hi­szen a víz fertőzött volt, inni nem lehetett, csak a nagy fo­lyadéktartalmú gyümölcs le­vét, amelynek héja a sertések­nek szolgált eleségül, és fedez­te az értékes jószágok vitamin­szükségletét is... A Pakson „nyaraló” gyerme­kek egy része is lengyelországi iskolák paújait koptatja ezek­ben a napokban de van olyan is, aki Budapesten tanul, mert iskoláját szétrombolta az ár. Épülnek az ideiglenesen ba­rakkokban lakók számá­ra az új házak, van elegendő élelmiszer, az árvízkárosulta­kat az üzletekben húsz száza­lékos árkedvezmény illeti meg, és a paksi családokkal azóta is tartják a kapcsolatot a nyáron itt menedéket talált lengyel gyerekek, akik közül sokan vissza akartak fordulni, mikor Lengyelországban lesz­álltak a paksi buszról, mert au­gusztus végén még mindig sár és szemét volt a települések utcáin... JÖN A GÁZ II SZENTGYORGYßE A gázláng melege mellett tölt­hetik az idei karácsonyt a du­­naszentgyörgyiek, amennyiben a három községet (Faddot, Gerjent és Dunaszentgyörgyöt) érintő gáz­program utolsó eseményeként év végén megkezdődhet a próbaüzem - mint azt Hermann János polgár­­mestertől megtudtuk, mindez a ki­vitelezőn, a siófoki Kőolaj Építő Kft.-n és alvállalkozóin múlik -az átadás időpontja még nem ismert. Ezekben a napokban ássák kézi és gépi munkával a gázvezeték számára az árkokat Szentgyör­­gyön, egyre több az utcák, utak szélén a földhányás, a vezetékek is hamarosan a helyükre kerül­nek. A gázszolgáltató a területileg il­letékes DDgáz, a beruházás értéke (a három település számára össze­sen) 300 millió forint, melynek költségeihez a lakók 120 millió fo­rinttal járulnak hozzá úgy, hogy háztartásonként 100 ezer forintot fizetnek -ebben az összegben ben­ne foglaltatik a gázcsonk beveze­tése a telkükre, a nyomáscsök­kentő és a mérőóra ára. A polgármestertől megtudhat­tuk: egyelőre négyszázötven ház­tartás kérte a gáz bekötését, de ez a szám folyamatosan változik, hi­szen még most is jelentkeznek igénylők. A hálózatra csatlakozni kívánók novemberig visszakapják az általuk befizetett 100 ezer fo­rint 15 százalékát, a 15000 forint fejlesztési hozzájárulást, s azok esetében, akik első körben jelez­ték csatlakozási igényüket ez már meg is történt. Ü röm az örömben, hogy a három település által a Tol­na Megyei Területfejlesztési Ta­nácshoz benyújtott, gázfejlesz­téssel kapcsolatos pályázat, bár biztos információk még nem áll­nak rendelkezésre, kedvezőtlen elbírálásban részesült. De Her­mann János a kedélyek megnyug­tatása érdekében elmondta: az anyagi forrásoknak ekképpen történő szűkítése nem okoz za­vart a gázprogram zavartalan le­bonyolításában. S. E.

Next

/
Thumbnails
Contents