Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-10-17 / 38. szám
1997. október 17. Paksi Hírnök HOL LESZ ITT EGYSZER VÉGRE DUNA-HÍD? A Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, az OTP Bank és OTP Rt. voltak fő támogatói a Dombóváron megtartott szakmai konferenciának, melyet az S-9-es gyorsforgalmi út és a szekszárdi Duna-híd megépítésének lehetőségeiről rendeztek. A program annak elősegítését tűzte ki célul, hogy a dél-dunántúli régiók közvetlen közúti összeköttetése belátható időn belül megteremtődjön. Az S-9-es út megépülésével és a nemzetközi úthálózatba való bekapcsolásával létrejönne az Adriai-tengertől a Fekete-tengerig vezető, Magyarországon áthaladó összeköttetés is. A dombóvári szakmai konferencián is különösen nagy hangsúlyt kapott az a vélemény és szándék, hogy az érintett hat megye, köztük Tolna megye vezetői, térségfejlesztéssel, úthálózattal foglalkozó szakemberei, az érdekképviseletek vezetői, az érintett települések polgármesterei aktív közreműködésükkel segítsék a közös ügyet. A konferencián szakmai előadások és hozzászólások hangzottak el, foglalkoztak a szekszárdi híd tervezési, műszaki, építési kérdéseivel és az infrastruktúrális fejlesztés módszereivel banki megközelítésben. Ismertették a magyar közúthálózat-fejlesztés lehetőségeit a helsinki közlekedési miniszteri értekezlet tükrében, az ország útfejlesztési tervét, területfejlesztési koncepcióját, s a dél-magyarországi kelet-nyugati összeköttetést biztosító út kivitelezéséért tett eddigi lépéseket. Négy előadás foglalkozott az S-9-es gyorsforgalmi út témakörével. Helyet kaptak e kérdéskörhöz kapcsolódóan a gyorsforgalmi út hálózati kapcsolatai, térszerkezeti vonatkozásai, várható területfejlesztési hatásai, továbbá a nemzetközi és magyarországi gyorsforgalmi út és autópályahálózat, valamint az S-9-es út kapcsolatrendszere. A Duna-híd Építő Koncessziós Társaság részéről elhangzott előadások a szekszárdi-híd építési kérdései meüett az S-9-es út Duna feletti átvezetésének (Szekszárdi Duna-híd) koncepcionális és tervezési kérdéseiről nyújtottak részletesen tájékoztatót. Másik további előadás az S-9-es gyorsforgalmi út vonzáskörébe tartozó lehetséges ipari övezetek, ipari parkok, logisztikai központok várható szerepét prognosztizálta és elemezte a regionális együttműködésben. B. Gy. A GUBIN KÖRNYÉKI GYERMEKEK MÉG MINDIG PAKSRA GONDOLNAK Víz helyett a dinnye levét itták * Van aki még most sem ment haza A lengyelországi, árvíz-sújtottá területektől biztonságos távolban élőket is sokkolták az augusztusi hírműsorokban, újságokban látott képek: autókat, házakat, elhullott állatokat, és mindent, ami mozdítható, és ami az ott élőknek az életet jelentette, sodort a víz. Paks partnervárosának, Gubinnak környező településit nem kímélte az Odera. Az ottani családok gyermekei közül harminchat fiatal és az őket kisérő négy pedagógus a nyár utolsó hónapját Pakson töltötte. A károsult településeknek Paks más módon is segítséget nyújtott: négy tonna dinnyét gyújtöttek össze a város lakói az ott élőknek. Hogy miért éppen erre a gyümölcsre volt a legnagyobb szükségük a károsultaknak? Slazas Witold lengyel-magyar tolmács elmondta: a katonai csónakokkal szállított, a családok számára 3-4 kilogrammonként kiosztott paksi dinnye szinte életeket mentett, hiszen a víz fertőzött volt, inni nem lehetett, csak a nagy folyadéktartalmú gyümölcs levét, amelynek héja a sertéseknek szolgált eleségül, és fedezte az értékes jószágok vitaminszükségletét is... A Pakson „nyaraló” gyermekek egy része is lengyelországi iskolák paújait koptatja ezekben a napokban de van olyan is, aki Budapesten tanul, mert iskoláját szétrombolta az ár. Épülnek az ideiglenesen barakkokban lakók számára az új házak, van elegendő élelmiszer, az árvízkárosultakat az üzletekben húsz százalékos árkedvezmény illeti meg, és a paksi családokkal azóta is tartják a kapcsolatot a nyáron itt menedéket talált lengyel gyerekek, akik közül sokan vissza akartak fordulni, mikor Lengyelországban leszálltak a paksi buszról, mert augusztus végén még mindig sár és szemét volt a települések utcáin... JÖN A GÁZ II SZENTGYORGYßE A gázláng melege mellett tölthetik az idei karácsonyt a dunaszentgyörgyiek, amennyiben a három községet (Faddot, Gerjent és Dunaszentgyörgyöt) érintő gázprogram utolsó eseményeként év végén megkezdődhet a próbaüzem - mint azt Hermann János polgármestertől megtudtuk, mindez a kivitelezőn, a siófoki Kőolaj Építő Kft.-n és alvállalkozóin múlik -az átadás időpontja még nem ismert. Ezekben a napokban ássák kézi és gépi munkával a gázvezeték számára az árkokat Szentgyörgyön, egyre több az utcák, utak szélén a földhányás, a vezetékek is hamarosan a helyükre kerülnek. A gázszolgáltató a területileg illetékes DDgáz, a beruházás értéke (a három település számára összesen) 300 millió forint, melynek költségeihez a lakók 120 millió forinttal járulnak hozzá úgy, hogy háztartásonként 100 ezer forintot fizetnek -ebben az összegben benne foglaltatik a gázcsonk bevezetése a telkükre, a nyomáscsökkentő és a mérőóra ára. A polgármestertől megtudhattuk: egyelőre négyszázötven háztartás kérte a gáz bekötését, de ez a szám folyamatosan változik, hiszen még most is jelentkeznek igénylők. A hálózatra csatlakozni kívánók novemberig visszakapják az általuk befizetett 100 ezer forint 15 százalékát, a 15000 forint fejlesztési hozzájárulást, s azok esetében, akik első körben jelezték csatlakozási igényüket ez már meg is történt. Ü röm az örömben, hogy a három település által a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanácshoz benyújtott, gázfejlesztéssel kapcsolatos pályázat, bár biztos információk még nem állnak rendelkezésre, kedvezőtlen elbírálásban részesült. De Hermann János a kedélyek megnyugtatása érdekében elmondta: az anyagi forrásoknak ekképpen történő szűkítése nem okoz zavart a gázprogram zavartalan lebonyolításában. S. E.
