Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-10-17 / 38. szám
Paksi Hírnök 1997. október 17. IPARPOLITIKA EGYEDÜL NEM MEGY Egyre több helyen ismerik fel az országban, hogy egyedül nem megy, együtt könyebb a boldogulás, és igaz ez még a vállalkozások esetében is. Erre találták ki az ipari parkot, ahol egy helyen több, egymástól független gazdálkodó szervezet dolgozik, de infrastruktúrájuk közös, amelyre fordítandó kiadásuk így lényegesen mérsékelhető, s akár ezért is olcsóbbá, piacképessebbé tehetők a megtermelt portékák. A módszer nem ismereteién, külföldön már régóta alkalmazzák, és most már Magyarországon is megkezdődtek az ipari parkok szervezése, amelyet az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tárca mintegy nyolcszáz millió forintos összeggel támogat. A közelmúltban látott napvilágot, hogy tizenhét társvárossal együtt Paks is elnyerte az Ipari Park címet, amely után joggal pályázható meg az állami támogatás összege. A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a közelmúltban „mérte fel” a megye gazdasági, kereskedelmi helyzetét. Szükség is volt erre, hiszen a további előrejutás egyik záloga az, hogy tisztában kell lenni a saját erőforrásokkal, lehetőségekkel, kínálattal, kereslettel, hogy végre itt, ebben a tolnai régióban is fellendüljön a gazdaság. Az ország nyugati felében már érezhető gazdasági fellendülés sajnos még koránt sem tapasztalható hazánk keleti felében, és ugyan ez a helyzet az ország középső részében is. Már pedig nyilván való, hogy e térség rendelkezik számos olyan adottsággal, amely segíthet a helyi gazdaság fellendítésében, csupán meg kell találni a lehetséges kitörési pontokat. Az elhúzódó regresszióból való kilábalás egyik lehetséges eszköze lehet az iparkamara erőfeszítése csak úgy, mint a Paksi Ipari Park is. • • // JOVOKEP: EGY UJ VÁROSRÉSZ PAKSON (Folytatás az 1. oldalról) Ezért a kamara elnöksége elhatározta, hogy egy megyei befektetési kalauzt készít, ebben segített Paks város polgármestere, Herczeg József, aki együttműködési megállapodást kötött a kamarával: a kölcsönös érdekazonosságot felismerve népszerűsítenek és „lobbyznak” egymás érdekében. Ennek tartalmi részében kiemelkedő helyhez jutott a dombóvári gunarasi fürdő, valamint a paksi dunai kikötő lehetősége és a Paks város mellett található terület, amely alkalmas lehet egy ipari park megvalósítására. Milyen is legyen a paksi ipari park? Mi lehet majd ennek a hozadéka? Fellendülhet-e itt majd a gazdaság és a kereskedelem? A tervekről, a már megkezdett munkákról és a jövőbeni reális lehetőségekről dr. Berta Kálmánnal, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara elnökével Kiss G. Péter, lapunk főszerkesztője beszélgetett. nők úr, Önnek külföldi hivatalos útjai során már több ipari parkot is volt alkalma megtekinteni, és szót váltani a nálunk már előbbrejárókkal: milyen lehetőségeket talált, olyanokat, amelyeket nálunk is érdemes lehet megvalósítani?- Külső megjelenésében kis és középüzemek sorozatát kell elképzelni, amelyek egyegy főútvonal mentén sorakoznak, például egy északolasz iparvidéken hetvennyolcvan kilométer hosszúságban sorakoznak üzemek, ennek a rendszernek az az előnye, hogy közös lehet az energia -és kommunális rendszer, a telefonhálózat, közös lehet a vámszabadterület, raktárterület, szállítási rendszer, és itt a cégek a szolgálatatásaikat is közösen tudják megszervezni. Jó megoldás ez az élő munka szempontjából is, hiszen az adott körzet heterogén (különböző készségű és képzettségű - A szerk.) munkaerejét képes egy időben foglalkoztam, a foglalkoztatás pedig a gazdaság általános javulását hozza magával, hiszen ebben az esetben megindulhat a kereskedelmi szféra, és nő a szolgáltatások fogyasztása is. Ugyanakkor az ipari park struktúrájára építve irányultságot lehet adni a képzésnek, a szak -és átképzésnek.- Hajói tudom, Ön „spiritus rectora” volt a paksi ipari park pályázat elkészítésének is. Milyennek látja a paksi ipari park képét és lehetőségeit?- Kis- és középvállalatokat kellene idehozni, amelyek ötven-száz főt foglalkoztatnának, ez lenne a realitás. Tevékenységükben pedig elsősorban a nagy, multinacionális cégek beszállítói lennének, ugyanis azt is figyelembe kell venni, hogy biztos megrendelőktől kapjanak munkát.- Ez az elképzelés egybevág a helyi munkaerőpiaci lehetőségekkel is?- Tudomásom szerint nagyszámú a munkanélküliség, és az iskolák is részben termelik a leendő munkanélkülieket. Sürgős teendő volna tehát a munkanélküliek átképzésében és az iskolák szakmunkásképzésében a szükségletek szerinti csoportosítás. Tapasztalat, hogy lakatos bőven van, miközben erre a szakmára most szinte alig van kereslet.- A paksi ipari park külső megjelenítésére vannak-e már elképezelések?- Már léteznek hazai ipari parkok is, ilyen például a székesfehérvári, a győri, vagy a tatabányai. Az önkormányzat itt Pakson elfogadta a helyi ipari park részletes rendezési tervét. Ez már vázlatosan rögzíti azt, hogy milyen is a látszati kép, belső úthálózattal, rendezett könnyűszerkezetes üzemcsarnok rendszer.- Nyilván, Ön, mint a kamara elnöke a megyében, kap olyan kérdéseket, hogy miért éppen elsőként Pakson épül, épülhet meg egy ilyen ígéretes létesítmény, mint az ipari park, miért nem éppen a megyeszékhelyen vagy más városban, ahol hasonló vagy nagyobb lélekszámmal bírnak, és hasonló foglalkoztatási gondokkal küzdenek?- Azt tudni kell, hogy vannak önkormányzatok, akik szeretnének ilyet és vem is pénzük rá, vannak tehát akik akarnak és tudnak, vannak akik pedig akarnak és nincsenek meg a szükséges anyagi feltételek, és vannak olyanok akik nem is akarnak. Pakson fogékonyak erre a város vezetői és adottak az anyagi lehetőségek, éppen az atomerőmű miatt, ahonnan tetemes anyagi eszköz származik. Paks tehát anyagüag szerencsés helyzetben van, és a földrajzi adottságai is kedvezőek. A többi most rajtunk múlik. Elnök úr, köszönöm a beszélgetést.
