Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-08-15 / 28. szám
Paksi Hírnök 1997. augusztus 15. NÁLUNK TÖRTÉNIK Mindig akadnak olyan kérdések, melyekre sehonnan sem kap kíváncsiságát kielégítő válaszokat az ember. Szerkesztőségünkhöz nap, mint nap érkeznek olvasói levelek, melyben ezeket a bizonyos eddig el nem hangzott kérdéseket hozzánk címzik. Úgy gondoltuk tehát, hogy a közérdeklődésre számot tartó példányokat közkinccsé tesszük, megpróbáljuk megtalálni a feleletet, s azt hétről-hétre lapunk hasábjain közöljük önökkel. Bátorítom tehát olvasóinkat, ezután is juttassák el szerkesztőségünk címére (Paks, Dózsa György út. 51-53. szám 7030 ) kérdéseiket, hogy minden alkalommal válaszolni tudjunk azokra. ÖNÖK £ÉR(-DEZ)TÉK... A Dél-Dunántúli Történészek táborán résztvett hazai és külföldi pedagógusok, régészek a múlt héten csütörtökön az Atomerőműbe látogattak, ahol az üzem megtekintése után Dr. Vinnay István fizikus, szaktanácsadó tartott előadást az atomenergia felhasználásának kezdeteiről és jelen helyzetéről. Az előadás aktualitását a Hirosimára és Nagaszakira több, mint fél évszázada ledobott atombomba szörnyű pusztítása adta , melyre ezekben a napokban emlékezik a Föld minden lakója. Becquerel 1895-ben még nem gondolta, mekkora jelentősége lesz annak, hogy rájött: ha egy uránérc darabból sugárzás indul ki, és semmilyen külső eszközzel nem állják útját, azt később nem lehet befolyásolni. Mme. Curie azonban hamarosan a polonium, majd a rádium hatását is megismerte. A röntgensugarakkal szerzett tapasztalatok alapján használni kezdték a rádiumot a rák gyógyítására, de csak néha volt látványos eredmény. Az atommag felfedezése az 1910-es években mérföldkő volt a fizikában. A láncreakciót, mely az atomfegyver fontos kémiai alapja, 1938-ban voltak képesek létrehozni. A második világháború idején a plutóniumbomba megalkotása után dobták le Japán területre az uránbombát. Az atomenergia békés célú felhasználását sok esetben ennek a szörnyűségnek köszönhetően utasítják még most is el. Az atomerőművek megjelenésével a laikusok számára úgy tűnik a reaktor egy megszelídített atombomba, és ugye egy megszelídített oroszlán is megvadulhat néha. Erre példa a csernobili baleset, mely az eddigi legsúlyosabb atomerőművi katasztrófa volt. Az atomenergetika történetében ezért is fontos mindenütt a világon, hogy a reaktorok biztonságosan működjenek. Az atomerőműveknek lényegesen nagyobb környezetkímélő tulajdonságai vannak, mint például a szénerőműveknek. Tudjuk, hogy az ember ipari tevékenysége következtében kibocsátott nagymennyiségű széndioxid hozza létre a Föld körül az üvegház hatást, ezért is fontos e tevékenység minimálisra csökkentése. Az atomenergia ötvenéves fennállásának alkalmából a Nukleáris Társaságok Nemzetközi Szervezete egy nemzetközi szakértői testületet bízott meg azzal, hogy áttekintse az atomenergetika várható fejlődését a következő ötven évre. A testület megállapította, hogy 2050-ig az energiaigények növekedését csak kis részben tudják fedezni a megújuló energiaforrások (nap, szél) még akkor is, ha jelentős fejlesztéseket tételezünk fel. A szénfelhasználás a készletek miatt illetve az egyre szigorodó környezetvédelmi okokból nem növekedhet tetszés szerint, ezért a környezetet is jobban kímélő földgáz felhasználás növekedése várható. Mindezek együtt az energiaigény hatvan százalékát fogják fedezni, a többi atomenergiából állítható elő. Az is kiemelkedő fontosságú x\. megállapítás, hogy a jövőben várhatóan nagyobb lesz az igény az energiafelhasználásra.-seregély-A rovatunkban szereplő első levél írója a lakótelepen él, s bántja a szemét, a szemét. Mint írja: “eddig heti két alkalommal, kedden, és csütörtökön ürítették a ház előtti szemeteskonténereket, most azonban már csak hetente egyszer jutnak el a hulladékgyűjtő autóval a mi területünkre.” Olvasónk nem érti: vajon miért csökkent a rendszeresség felére, s ha már így esett miért nem kérdezték meg a lakókat is az új helyzetről. A Dunacenter Kommunális Kft ügyvezetője, Kővári Miklós nem arra nem tudott magyarázatot találni, hogy miért egy alkalom a kettő, hanem, hogy miért volt korábban két alkalommal is kiskuka ürítés a Kishegyi út környékén. Mint mondotta, a rendszeres szemétszállítás a városban heti egy alkalomra szól, 739 forint negyedévenkénti d(j ellenében. Igény esetén több alkalommal is elszállítják a szemetet az utcából, természetesen ezért magasabb dijat kell fizetni. “Szimpla díjért, ennyi szolgáltatás jár”- mondotta az ügyvezető. Ugyanennek az olvasónak a panaszára, miszerint a társasházuk előtti bokrok nagyon magasak, azokat ritkán vágják, ami nem pusztán esztétikailag nem nyújt szép látványt, de az autótulajdonosokat is akadályozza abban, hogy a közlekedési utat Kié itt a park...? jól láthassák, az ügyvezető elmondta: nem minden közterületi bokor, és fű tartozik a DC. Kommunális Kft-hez, a városban több parkgondozó vállalkozó is tevékenykedik, ezzel a problémával őket kell megkeresni. Próbáltunk utánajárni legalább annak, hogy mely területek tartoznak a DC. Kommunális Kft fennhatósága alá, így mindenki számára egyértelmű volna, hogy a listán kívüli területek “gazdáját” másutt kellene keresni, azonban Kővári Miklós nem volt hajlandó a Hírnök rendelkezésére bocsátani egy listát, melyen tételesen szerepelne, hogy mely közterületek, parkok rendbetétele feladata a cégének s melyek tartoznak más társasághoz. P. I. II HIROSIMA UMTE: A BÉKÉS FELHASZNÁLÁS
