Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)

1997-01-31 / 3. szám

1997. január 31. Paksi Hírnök na RÁCSON INNEN, RÁCSON TÚL... Sohasem volt és ma különö­sen nem könnyű visszail­leszkedni az emberlépték­ben legálisnak, „normálisnak” elfogadott társadalomba azok­nak, akik a büntetés-végrehaj­tási intézetekből szabadulnak. Gyakran hosszú éveken át, nem ritkán egész életükön ke­resztül ott marad személyisé­gükben, beleégeti magát sor­suk alakulásába. Egyes nem­hivatalos becslések szerint a börtönökből, fegyházakból szabadultak több mint egy­­harmada kerül vissza a rácsok mögé mint visszaeső bűnös. - E sorok Írója nem kriminoló­gus, még csak nem is pszicho­lógus, mindenesetre egyértel­mű és világos számára, hogy a bűnbe való visszaesés okát nem csupán a bűnözésre való hajlamban kell keresni, ha­nem a „normális” társadalom előítéletéből fakadó, büntetett előéletűeket kirekesztő haj­lamban is. Jórészt ezen buk­nak el a korábbi elitélteket se­gíteni hivatott rehabilitációs törekvések, a nevelő, védő munka, a társadalomba való visszailleszkedést kell, kelle­ne, hogy elősegítse, megköny­­nyítse. Lapunk kérdéseire két fegyintézeteket megjárt paksi fiatalember válaszol.-Első baklövésemet tizen­három évesen követtem el az­zal, hogy elloptam egy kerék­párt - mondja a tizennyol­cadik életévét betöltött D. Ist­ván. - Ezt az első esetét so­rozatban követték hasonló esetek. Volt olyan hónap, hogy egymás után négyszer is bevitték a rendőrségre. Két évet kellett nevelő otthonban töltenem. Itt aztán minden rosszat, ami csak megtanul­ható, megtanulhat az ember. Nem is maradt el a folytatás. Mindenféle törvénybe ütköző cselekmények, így jármű ön­kényes eltulajdonítása, súlyos testi sértés miatt összesen húsz hónapot húztam le bör­tönben.- Börtönviszony?-A börtön, az börtön. Po­csék. Tökölön húztam le a húsz hónapomat az említett testi sértés miatt. Nagyon megviselt, hogy a kintiek kö­zül senkivel sem érintkezhet­tem. Se a családommal, se a barátnőmmel. Ezt odabenn elvonási tünetegyüttesnek ne­vezik. A börtön fegyelme sok­kal kevésbé viselt meg, mint az a kegyetlen közöny, ami a büntetés-végrehajtás részéről nyilvánult meg az elítéltek problémái iránt. Büntetésem letöltése idején érkezett a hír hozzám édesapám haláláról. Csak annyit kértem, hogyha kísérettel is, legalább a teme­tésén jelen lehessek. - Kérése­met válaszra sem méltatták.-Tanult a büntetésből? Ho­gyan képzeli a jövőt?-A börtönben csak a csi­­bészséget tanulhatja ki az em­ber. Odabenn az a mondás járja, hogy: „A börtön a csibé­szek felső fokú tanintézete.” Persze, ha meg akar változni valaki, akkor meg is változik, de ha minden pocsék körü­lötte, akkor könnyen meges­het, hogy ott folytatja, ahol abbahagyta. Én szeretnék bé­kességben élni végre, kerülni a nehéz dolgokat. Z. huszonhat éves. Vereke­dések, lopások, betörések el­követése miatt ötven hónapot töltött különböző fegyintéze­tekben. A közelmúltban a bu­dapesti Kozma utcai Börtön és Fegyházból szabadult, ahol súlyos testi sértésért töltötte büntetését.- Soha nem voltam egy an­gyal - meséli Z. - Főleg fiata­labb koromban követtem el olyan dolgokat, amelyek mi­att jogosnak éreztem a rám ki­szabott büntetéseket, ez a legutóbbi ítélet azonban gya­lázatosán igazságtalan volt. Néhány dolog, minek okán ezt mondom: Az ellenem in­dult büntető eljárás során, a tárgyalásokon többszöri idé­zés után sem jelent meg a sér­tett. Nem volt védőügyvé­dem. Az ítéletet kiváltó inzul­tusnál jelenlévő tanúként meg­idézett katonai rendészek ki­jelentették, hogy tulajdonkép­pen nem is tudják mi történt.- Az ítéletet csupán a rend­őrségi feljelentésre alapozta a bíróság. A bíró kijelentette, hogy biztos a bűnösségem­ben, már csak azért is, mert büntetett előéletű vagyok. Az ellenem felhozott vádakból csupán egy részemről küldött jelentéktelen pofon volt igaz. Legnagyobb részben a bicik­li-, meg a karalábétolvajokon verik el a port, a milliárdos csalások elkövetői meg sza­badlábon védekezhetnek, előfordul, hogy megússzák egy ejnye-ejnyével.- Bírósági úton is kereshetnéd az igazadat...- Torkig vagyok a bírósá­gokkal. Remélem soha többé nem teszem be a lábam tárgyalóterembe.- Börtönviszonyok?- Förtelmesek. Tíz- és négy­ágyas zárkákban voltunk el­helyezve WC-vel, mosdóval, mindennel együtt. Penetráns szag terjengett ezekben és ki­­irthatatlan sok volt a csótány.- Hogyan tovább?-Minden erőmmel próbá­lom rendbe hozni az életemet, de egy ilyen kisvárosban, mint Paks, minden harmadik pol­gár tudja, hogy börtönviselt az ember. Ránéznek és azt mondják: nem kell a mun­kád. Ha valahová betörnek vagy valami balhé van vala­hol, a rendőrség az elsők közt a hozzám hasonlókat keresi fel, hogy az adott időpontban < hol voltak, mit csináltak. Ilyen körülmények közt ne­héz rendesnek lenni, de kell. Ezt véglegesen és megmásít­­hatatlanul eldöntöttem ma­gamban. SZARKAJÓZSEF RENDŐRSÉGI FELHÍVÁS Sértettek jelentkezését várják A Szekszárdi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya csalás vétségének alapos gyanúja miatt nyomozást folytat Várfalvi Attila csornai lakos ellen. A rendőrség kéri mindazon személyek jelentkezését, akik 1996. év végén az Elegant Inform nyelvstúdió újsághirdetésére válaszolva Pakson, illetve Szekszár­­don német vagy angol nyelvtanfolyamra jelentkeztek és a tandíj összegét (15 000 forintot) Várfalvi Attilának befizették. A bejelentéseket a Szekszárdi Rendőrkapitányságon (Szekszárd, Várköz 4.) a 74/411-199-es telefon 31-01- es mellékén lehet megtenni.

Next

/
Thumbnails
Contents