Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-08-08 / 27. szám
1997. augusztus 8. Paksi Hírnök KIS ÜDÜLŐHELYEN, NAGY KÉRDÉSEKRŐL... A paksi választókerület szocialistái, valamint szimpatizánsai, és a családtagok az elmúlt hét végén Vajtán találkoztak. A háromnapos program a múlt héten pénteken ismerkedéssel, közös fürdőzéssel, szalonnasütéssel kezdődött, majd szombaton délelőtt tíz órától közéleti fórumon vettek részt. • POZBAI ILDIKÓ A meghívott vendégek között két miniszter szerepelt: Vastagh Pál igazságügy-, és Keleti György honvédelmi miniszter. Vastagh Pál egyéb teendői nem tették lehetővé, hogy eljöjjön, és válaszoljon az igazságügyi reform tekintetében felmerült kérdésekre, azonban Keleti György, s a mellette helyet foglalt két országgyűlési képviselő, valamint Bach József, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke bátran állta a sarat, azaz a kérdések özönét. Keleti György beszámolójában a NATO- tagsággal kapcsolatban rámutatott: sokan bírálják az euro-atlanti szövetséghez csatalkozást, mert az jelentős költségeket mér az ország büdzséjére, azonban, mint azt hangsúlyozta, a magyar hadsereg felszereltsége olyan állapotban van, hogy az minden képpen felújításra szorul. A NATO-tagállamok nyolc-tíz esztendő türelmi időt adnak arra, hogy a csatlakozni kívánó országok hadseregeit átalakítsák. Mint elmondta: a jelenlegi törekvések, melyek a sorkatonai szolgálat időtartamának lecsökkentésére vonatkoznak, következő lépcsője az lesz várhatóan, hogy 2005-2010 között meg lehet szüntetni Magyarországon a sorkatonai szolgálatot, és csak hivatásos, és szerződéses katonák szolgálnak majd itthon. Keleti György hozzáfűzte: a novemberi népszavazás alkalom lesz arra, hogy a magyar társadalom véleményt alkosson erről a kérdésről. A miniszter úgy véli: a társadalom támogatja majd a NATO-csatlakozást. Erre utalnak azok a felmérések is, melyek arról tanúskodnak, hogy ha holnap volna a népszavazás a lakosság 61-64 százaléka határozottan egyetértene, 23-24 százalék határozottan elutasítaná a csatlakozást, a fennmaradók pedig nem kívánnak voksolni. Rósa Géza paksi szocialista önkormányzati képviselő rögtönzött népszavazásban tájékozódott arról, hogy vajon a jelen lévők mennyire képezik le a társadalom akaratát. Az eredmény: a közel hatvan résztvevő közül négyen ellenezték, további öt fő pedig úgy határozott, nem vesz részt a szavazáson. A hozzászólók között Klipper János arra kereste a választ, hogy mennyire nyom a latba az a tény: Oroszország ellenzi a NATO kibővítését keleti irányba? A honvédelmi miniszter válaszában elmondta: nem tart attól, hogy Oroszország katonai fenyegetettséget jelentene Magyarország számára, ezt a kijelentését arra alapozta, hogy: az orosz nép bölcsebb, mint vezető politikusai. E mellett rámutatott: Oroszország megfelelő garanciákat kapott a NATO vezetéstől arra vonatkozóan, hogy ne érezze önmagát veszélyben. Ezek a garanciák: nem telepít a NATO nukleáris fegyvereket a tagállamok területére, illetve, hogy nem létesít támaszpontot. Ezek után úgy látja a magyar honvédelmi miniszter, hogy Oroszországban a NATO-csatlakozás ellenzése belpolitikai propaganda. Arra a kérdésre, hogy lát-e a miniszter esélyt az országhatárok megszüntetésére Keleti bizakodóan fogalmazott: a kerítések lebontása nyolc-tíz esztendőn belül megtörténik. Ennyi idő azonban szükséges ahhoz, hogy a szomszédok azonos, vagy közel azonos gazdasági feltételekkel rendelkezzenek. Dr. Vöröss Endre hozzászólásában utalt arra, hogy bár nem kívánja ő maga sem az idegen katonai jelenlétet Magyarországon, azonban elengedhetetlennek tartja, hogy védőháló alá tartozzunk. Hozzáfűzte: Svájc évtizedek, sőt századok óta gyakorolja a demokráciát, volt ideje semlegessége kialakítására. Idő közben pénzügyi centrummá alakult, ahol minden állam tárolhatja vagyonát, e tekintetben érthető, hogy garantálja mindenki az Alpok-beli állam biztonságát. Ehhez hozzájárul még, hogy évente dupla annyi összeget költ katonai kiadásokra, mint mi... Avajtai beszélgetést követően közös ebéd, és délutáni kikapcsolódás követte a programot, amely vasárnap délig tartott, és mint azt ígérték: jövő ilyenkor, de már a választások után folytatódik. POLITIKA KELETI GYÖRGY: A PARLAMENT DONT MAJD... Miniszter úr, a vita során több alkalommal elhangzott, mi is a különbség az ügydöntő és a véleménnyüvánitó népszavazás között. Az előbbi: a törvényalkotásra kötelező érvényű, alkotmányban szereplő kérdésekben írják ki, az utóbbi figyelembe vétele nem kötelező érvényű. Felmerül a kérdés: vajon a nép szava mennyire lesz döntő a végső véleményalkotásban, főként, ha a várakozásokkal ellentétben nemmel felel a lakosság?- Ebben nem látok semmiféle ellentmondást. Nem bocsátkozom fikciókba, nekem ugyanis meggyőződésem, hogy a lakosság egyetért a csatlakozási törekvésekkel. A közvéleménykutatások is ezt az állításomat támasztják alá Dönteni azonban a parlament jogosítványa...- Amikor a vitán megkérdezték mennyibe kerül majd hazánknak a csatlakozás, ön úgy válaszolt, hogy nem lehet pontosan meghatározni, azonban az bizonyos, hogy kisebb költségekkel jár, mint a semlegesség. Miből következtet erre, ha nem tudja előre, hogy a csatlakozás, és a tagság mekkora költséggel jár?- A csatlakozási tárgyalások szeptemberben kezdődnek, akkor, illetve onnan kezdődően fog niEyd kiderülni, milyen elvárásoknak kell megfelelnünk. A mi számításaink szerint a magyar hadsereg NATO-kompatibilissé tétele tiz-tizenkét éves folyamat eredménye lesz majd. A katonai költségvetés mintegy húsz százalékát kell e szerint fejlesztésre fordítani. A következő években, ahogy növekszik a GDP, ennek nagyobb aránya költhető fejlesztésre. Tizenkét évre kivetítve a magyar hadsereg rendbe tehető. Reális összegnek a két-háromszázmilliárd forintot tartom tizenkét évre kivetítve.- Akik kimaradtak: Szlovénia, és Románia. Mi a véleménye: mennyire nyomja rá a bélyegét a két ország közeledésére a mi csatlakozásunk? Románia is szeretne NATO-tag lenni. Ennek politikai feltétele minden képpen a jószomszédi viszony. Ha Románia csak azért “barátkozott” eddig velünk, hogy felvegyék őt a NATO-tagállamok közé, nem azért, hogy ebben a térségben a biztonságot elősegítse, akkor az azt jelenti, hogy Románia valóban nem érett még a tagságra. -P. L-
