Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-08-01 / 26. szám
1997. augusztus 1. Paksi Hírnök Élénk figyelemmel és főként aggódással figyeljük immár hetek óta az európai árvízhíreket. A kontinens északi részén az évszázad európai árvize vonul, emberi áldozatokat, anyagi veszteségeket, természeti katasztrófákat okozva. Amikor ezek a sorok papírra kerülnek, elmondható, hogy mindezidáig a magyarországi folyókon, köztünk a paksi Dunán, viszonylag megszelídülve, de esetleges veszélyeket egyáltalán nem kizárva vonult eddig az árhullám. PAKS AZ ÁRRAL SZEMBEN • BUBOR GYULA Az árvízi hangulat, környezet . a paksi Duna szakaszon is folyamatosan végigkövethető. Nem messze a Paks-Dunapart vasútállomástól a halárusításra szolgáló Papi halászbárka jóval kintebb került a part felé megszokott helyéről. A „bárkaparancsnok” és néhány segítője nemrég jelezte a paksi gátőrügyeletnek, hogy valakik megrongálták a vízmérő táblákat, amelyeket aztán rövid idő alatt helyreállítottak. A paksi vízirendőrörs, nem véletlenül, e napokban a szokottnál is nagyobb figyelemmel ellenőrzi a Dunát, hiszen ilyenkor első fokú árvízvédelmi készültség idején nemcsak a tilosban tartózkodó esetleges szabálysértőkre, hanem a zsilipeket rongálókra, a szemetelgetőkre is figyelniük kell. A paksi vasúti végállomástól nem messzire található lakóházból, irodából álló gátőrház. A máskor nyugalmas, csendes vízügyi objektum egyik, vagy talán legfontosabb bázisa az utóbbi napokban, hetekben a paksi árvízi védelemnek. A reggel 6 és este 6 óra között szolgálatban lévő, immár tíz éve itt dolgozó gátőr, Matéz Mihály mondja:- Emlékzetem szerint Pakson 1991. óta nem volt a mostanihoz hasonló magas vízállás. Június 1. óta elsőfokú készültséget rendelt el a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság. Pakson nyújtott műszakban állandó ügyeletet tartunk, ami napi háromszori ellenőrző méréssel jár és a most legutóbb mért vízmagasság 774 centiméter. Időnkét kis ideig nehézségekbe ütközik a mérés, mint legutóbb történt, amikor a vízmérce táblát ellopták... Sajnos a halasbárkától nem messze az is előfordult, hogy a vízlevezető zsilipekbe hordták a szemetet, például az Árok utcánál.- A nemrég életbe lépett új árvízvédelmi törvény alapján újszerű feladatmegosztás lépett életbe az idén. Mit jelent mindez a paksi árvízvédelem jelenlegi körülményei között?- Például azt, hogy az árvíz elleni védekezés a vízügyi igazgatóság feladata, de a folyón kívül keletkezett csapadékvíz Dunába szivattyúzása már önkormányzati feladat. Ennek érdekében a vízügyi igazgatóságunk két darab Pajtás F típusú, másodpercenként 300 liter teljesítményű szivattyút bocsátott rendelkezésre, ezeken Tóth István és gépkezelő társa irányításával történik a csapadékvíz átemelése a Dunába. A három zsilippel való védelem biztosítása a vízügyi igazgatóság feladata. Erre három pontos került eddig sor. A paksi gátőrházzal, a vízügyi igazgatósággal és természetesen megyei parancsnokságunkkal mi is állandó, folyamatos szolgálati kapcsolatban állunk - mondta Ferencz Győző pv. őrnagy, a Polgári Védelem paksi körzeti parancsnokságának főelőadója. - Mi is megkapjuk a vízállás adott és várható alakulásáról szóló előrejelzéseket. Természetesen mi is drukkolunk, hogy a meglehetősen elnyújtottam érkezett elvonuló árhullámot ne kövesse harmadik ár és azért is, hogy megálljon, vagy legalábbis csökkenjen az esőzés.- Mit jelentene a polgári védelem számára a másod- és harmadfokú árvízvédelmi készültség?- A magasan telített árterületek ez esetben különösen veszélyes helyzetet teremthetnek. Erre is felkészültünk, rendelkezésre állnak a szükséges mennyiségű homokzsákok, rakodó-, markológépek és más eszközök. Hozzá kell tenni mindehhez, a veszélyhelyzetnek területileg is vannak fokozatai. Ilyen szempontból Pakson a legveszélyeztetettebb helyzetbe a mély fekvésben lévő Árvíz utcai hat lakóház kerülhet elméletileg. Mindez azonban elmélet, annál is inkább, mert a több napra előre szóló előrejelzések szerint az 1997. évi dunai árhullám - ha lassú ütemben is - de fokozatosan csökkenést mutat. Megalapozottnak tűnik egyelőre a szakemberek prognózisa, miszerint nem lesz szükség másodvagy harmadfokú árvízvédelmi készültség elrendelésére a paksi Duna-szakaszon sem. AKTUÁLIS Mztörténet Amikor Bottyán János megépítette várát a Sánchegyen, így kiáltott: Uralom a Duna hatalmas folyamát! Természetesen ez alatt azt értette, hogy átlátja a Dunántúl és az Alföld „labanctenger” által veszélyeztetett területeit. A generális 1709-ben meghalt, de az árvízkészültség apropóján most is aktuális ez a mondat: Paks útját állta a fékezhetetlen haboknak. Városunk büszkeségének a Duna 1830-ban - amikor Széchenyi lehajózott rajta a „Desdemonán” - még távolabb esett a településtől. 1835-ben elkészült a Paks-Fadd közötti védőtöltés, melynek munkálatai három évet vettek igénybe, de innentől kezdve folyamatosan hozzátartozott életünkhöz a víz elleni védelem. 1836-ban megalakul a paksi, dunaszentgyörgyi, faddi középbirtokosok választmánya is, ami szintén az előbb említett célt szolgálja. 1841-ben átvágják az imsósi Duna-kanyart. Folyónkon évente kétszer vonul le szabályos árvíz: a kora tavaszi jeges ár és a kora nyári zöld ár. Ha végigtekintjük a településünket érintő fontos eseményeket, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy két igazán jelentős árhullám okozott gondot anno. Az első 1874-ben veszélyeztette Paks alsó részét. A másik 1896-ban szakította át a Kovács és Szeniczeymajorok közötti gátat. Addig nem tapasztalt magasságú jeges ár volt ez, aminek lefolyása igen lassú és fokozatos az olvadás elhúzódása miatt. Árvíz minden hónapban elől fordulhat, ahogy idén is készültségi állapotot idézett elő nyár kellős közepén. Az okokról rendszeresen hallunk az országos médiában, kiegészítésként azonban ide kívánkozik, hogy a Duna magyarországi szakaszának vízhozamát a Felső-Duna Alpokban eredő jobboldali mellékfolyóinak vízjárása szabályozza. T. A.
