Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-08-01 / 26. szám
1997. augusztus 1. Paksi Hírnök VÁROSI MOZAIK „AZOK AKARUNK MARADNI AKIK VAGYUNK...” A CSERESZNYÉSI OLVASÓTÁBOR NEGYEDIK ALKALOMMAL NYITOTTA MEG KAPUIT A HATÁRON TÚLI FIATALOK SZÁMÁRA • ERDEI TÜNDE Érkeztek diákok Szlovákiából, Horvátországból, Felvidékről, Kárpátaljáról és Erdélyből. Azok vehetnek részt a táborban, akik valamilyen tantárgyból - általában humán - kiváló eredményt értek el az elmúlt tanév során. A tanárok egész évben tartják a kapcsolatot a táborvezetőkkel. Általában 4-5 diák jöhet egy-egy városból, közülük már többen nem először vannak itt. Ők segítik az állandó tanárcsoport munkáját azzal, hogy az újonnan érkezetteket bevezetik a tábori életbe. Tíz napig maradnak, ez idő alatt kirándulnak, színvonalas programokban, előadásokon és kiscsoportos műhelymunkában vesznek részt. Sportolnak, zenélnek, énekelnek, verseket és balladákat mondanak és tanulnak. Mindazt, amit elsajátítottak és készítettek az utolsó nap bemutatják a többi résztvevőnek. Az elmúlt héten Gereben Ferenc szociológus tartott előadást arról, hogy „Mit jelent Önnek magyarnak lenni?” Gereben Ferenc 1991-ben felmérést készített, amely hét magyarlakta területre terjedt ki. Azt kutatta: milyen az olvasói ízlés a határon túli magyarok körében, akik noha ugyanazt a nyelvet beszélik, különböző régiókban egymástól eltérő kulturális közegben élnek. A felméréssel arra is kereste a választ: milyen a réteghelyzet, a tudati jelenségek, olvasás, kultúra, érték fogalma, a vallásosság, az identitás tudata, vagyis az önazonosság, hogy a kisebbségben élő ember az életét milyen nyelven éli meg különböző helyzetekben, és milyen a tömegkommunikációhoz való viszony? Fontos kérdés volt a történelmi érték: a nemzeti hősök, hogyan élnek az emberek tudatában. E tanulmány eredményeit tárta a diákok elé és vonta le következtetéseit Gereben Ferenc az előadásán. Elmondta: a határon túli magyarokban az identitástudat pozitívabb színezetű mint az anyaországban, példát mutatnak a magyar kultúrához, nyelvhez és a magyarságtudatukhoz való ragaszkodásukban az anyaország lakóinak is. Az össznemzetnek adott kincsek között azért jelentkeznek specialitások, zamatok is a történelmi tudatban. A határon túli magyarok körében és magyarországi viszonylatban több a hasonlóság mint az eltérés, véli a szociológus, ugyanakkor megjelenik a helyi tradíció is: Kárpátalján a régi kurucok, Erdélyben Bethlen Gábor és Mátyás király hagyománya. Csodálatosan építkezik a történelmi, társadalmi magyarságtudat, mert megvannak benne az összekötő kapcsok, melyek azonosak, bármely országban is él egy magyar. A táborozó diákok nagy érdeklődéssel fogadták Gereben Ferenc előadását. Ezt követően kérdeztem meg a fiatalokat, hogyan érzik magukat a táborban, mi a véleményük a tábori életről és mit jelent nekik magyarnak lenni? A fiatalok elmondták: színvonalasak az előadások, a kiscsoportos foglalkozások, sokat tanultak és csak magyarul beszélgetnek, így alkalmuk van a nyelvet gyakorolni, mivel hazájukban nem mindegyiküknek nyílik arra lehetősége, hogy ezt megtehesse. Vallják: őrzik a magyarságtudatot - ezt köszönhetik szüleiknek és tanáraiknak - attól függetlenül, hogy nehéz kisebbségi magyarnak lenni, mert egyesek gúnyolják és lenézik őket. Némelyek nyíltan felvállalják, mások elhallgatják magyarságukat, de megmutatják, hogy tudnak és érnek annyit, mint egy más nemzetiségű. .. Szeptember végén egyedi tervezésű vadonatúj ruhákkal új menyasszonyiruha kölcsönző nyílik Dunaföldváron, a város központjában AMANDA SZALON ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS TALÁLKOZÓ Országos Evangélikus Találkozót tartanak Pakson augusztus 23-24-én a Sportcsarnokban. A programot Dr. Harmati Béla püspök, Herczeg József polgármester és Temesi Ágnes a megyei önkormányzat közgyűlésének alelnöke nyitja meg. Az áhitat után előadást hallgathatnak meg a résztvevők az egyház jövőjéről, majd az ebédszünet, délutáni beszélgetés, áhitat és vacsora befejeztével 19 órától fakultatív esti programokon vehetnek részt: istentisztelet, templomi hangverseny, Luther-színdarab, térzene is lesz. Másnap áhitat, referátumok, fórum: kérdések, hozzászólások és a találkozó üzenetének összefoglalásával zárul az esemény. A SZÁZ ÉVES TEMPLOM (Folytatás az 1. oldalról) Ez az épület is csak 77 évet élt meg, sajnos 1880-ban tűzvész pusztította el. Az 1884-ben elkészült lényegesen nagyobb templom már tégla falakat kapott. A ma is meglévő templom romantikus építésű orgonáját 1895-ben kapta, ami azt jelenti, hogy több vonós hangszer hangzására épült, az orgonát 1973-ban barokkosították, amivel a fúvósok kerültek előtérbe. Eleinte a régi, tűzből kimentett harangokat használták, 1911-ben azonban három „mohban hangolt”-at vettek. Az első világháború megfosztja néhány értékétől az épületet: hadi célokra elviszik a két kisebb harangot, a torony rézborítását és a templom horganyfedését. A második világháború sem hagyta érintetlenül a templomot: az épület sarka aknasérülést szenvedett, de hamar kijavították. Az oltárképen több vágás, puskagolyó okozta sérülés hirdette a katonák jelenlétét a városban, a szakszerű renoválást 1978-ban végezte el Kaszeük Gábor festőművész. Folyamatos felújítási munkálatok teszik azóta is széppé a városunk szívében épült evangélikus templomot. Tóth Andrea
